Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-67

67. országos ülés 1902 egész komplexumát egyszerre hozzam elő. Én azt gondolom, hogyha egy egységes alapeszme alapján, és összhangzatos, öntudatos, czéltudatos rendszer alapján tisztában van valaki a reformnak minden részletével, akkor ne várja be azt az időt, mig minden részlet kidolgoztatik és az utolsó reszelő és véső is bevégzi munkáját, hanem hozza ide részenkint is, a szükséghez képest. Én akkor a háznak megrajzoltam a képet, hogy talán 13—14 javaslatról van szó. Én azt gondolom, hogy a ki a reformmunkának mielőbbi megkezdését és természetesen mielőbbi keresztülvitelét akarja, meg kell, hogy barátkozzék annak fokozatos keresztülvitelével, mert ez biztosítja a czélt jobban, mint a másik eljárási mód. (Helyeslés jobb felöl.) És azért nem habozom kijelenteni, hogy adminisztraczionális kérdéseinknek az a része, a melyre először rá kell tenni a javító kezet, az, a hol az adminisztraczionális gépezetnek ma is a végcsúcsai vannak: a községi és a járási adminisztráczió. Én a községet nem akarom kivetkőztetni a maga községi természetéből és lényegéből, a községi életből és önkormányzatból, hanem a hatáskörök szétválasztását, a községi orgánumok adminisztraczionális feladatainak szigorú körvonalozását akarom, mert azokat tisztán önkormányzatiaknak meghagyni nem lehet, mert sehol ezen a világon az állam mindenüvé külön orgánumot nem tehet, hanem a községet veszi igénybe bizonyos állami funkczióknak teljesítésére. Tehát ezen hatáskörök szétválasztása, okos kijelölése és definiálása szükséges arra, hogy az első lépés megtörténhessék. Azután ott van a járási adminisztráczió. Mert nem a czentrumokban van ám a baj, hanem odakint, ugy a körjegyzői, mint a járási főszolgabírói adminisztráczióban, a hol az a túlterhelt tisztviselő, az a bonyolult adminisztráczió van. Azon már az is segiteni fog, a mit megkezdettem, az egyszerűsítés; de szervezetileg, hatáskörileg is kell segiteni rajta, talán — ezt már most kijelentem — a járások szaporításával, mert a túlságos nagy adminisztraczionális körök nem érnek semmit. (Helyeslés jobbról és a középen.) Első sorban ezen kell javítani és ezt kell reformálni. Az első lépést ez fogja képezni a mi adminisztraczionális reformmunkálatainknál. Ezek után, t. ház, a miket én most itt általában kijelentettem, áttérhetek azokra a megjegyzésekre, a melyek in concreto tétettek ugy a költségvetés, mint az adminisztráczió egyes részleteire és kérdéseire nézve. (Halljuk! Halljuk!) Nem fogok mindenbe belebocsátkozni, csak egypár fő dolgot fogok megemlíteni. Azt hallottam valakitől, hogy a közigazgatási tanfolyamok — és erről szólok először, mert ez a legrokonabb azzal a témával, a melyet épen most hagytam abba — nincsenek jól szervezve, hogy a községi orgánumokat képző, illetve képezni akaró e tanfolyamokban nincsenek rendKÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906. IV. KÖPET. márczius 7-én, pénteken. 89 szeres tanári állások, hogy azokat előbb szervezni kellene. Ugyanaz a képviselő adminisztraczionális gépezetünknek egy másik részére nézve arról panaszkodik, hogy nagyon drágán organizálunk. Ezt a két dolgot egyeztetni nem lehet. Hát hiba az, ha én a közigazgatási tanfolyamoknak kitűzött czélját elérem azzal, hogy oda nem szervezek rendszeres tanári testületet, hanem a közigazgatásnak és a tudománynak tapasztalt féríiaiból alkotott tanári testületet teszek oda? (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen ezek aránylag csekély fizetésjavitás vagy pótlék mellett ellátják azon teendőket, és igy 150—160 ezer koronával elérem azt, a mit rendszeres tanári testület mellett talán fél vagy egy millióval sem tudnék elérni. Pedig ezek az erők époly alkalmasak annak a tanfolyamnak az ellátására, mintha rendszeresített tanárokat neveznék ki oda. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Azt mondja ugyanaz a képviselő ur, hogy mi képzünk itt szülésznőket, de nem helyezzük őket el. Erről még panaszt nem hallottam. Az iránt igen sok panasz folyt be hozzám és fájdalom, ugy is van, hogy igen sok községében az országnak még nincs diplomás szülésznő, de hogy szülésznő ne kapjon alkalmazást, azt még nem hallottam. Hiszen csak jelentkezzék nálam, (Derültség.) Nemcsak hogy felesleg nincs, hanem oly mértékű a hiány, hogy én a szülésznők kiképzésének másik módjához fordultam és ez az, hogy gyakorlatilag képezzék ki őket leginkább a tisztaság szempontjából az ország igen különböző vidékein felállított tanfolyamokban. (Helyeslés.) így sokkal jobban ellátják a közegészségügynek ezen fontos ágazatát, mintha nem volnának gyakorlatilag is kiképezve. Panaszokat hallottam a közigazgatási pótadók ellen, és hogy a községek túlságos sok állami teendőt végeznek. Barta Ödön: Ez igy van! Széll Kálmán miniszterelnök: Én nem állítom, hogy nem igy van és épen annak a reformnak, melyet előbb emiitettem, egyik feladata lesz ebben az irányban rendet csinálni. Azt is állítom, a mi már itt a házban is bejelentetett, hogy az adóreform alkalmával fogunk a kérdés ezen részével foglalkozni és a községeknek egy bizonyos részt, talán a fogyasztási adó bizonyos kategóriáit át fogjuk engedni. Már most karöltve azzal, hogy az adókezelés egyszerűsítésével és reformjával a közszolgálatatás egységesítését czélozzuk, gondolom, ez a három dolog: az általános reform, bizonyos jövedelmeknek odautalása és a közszolgáltatások egységesítése a hiányon gyökeresen segiteni alkalmas lesz. Hanem egészen ugy mégsem lehet felfogni a dolgot, a mint hallottam a t. túloldal egyik szónokától, talán Hellebronth úrtól. O felhozta, hogy egy község, melynek 19.000 holdja van és fizet 44.000 K. adót, meg van terhelve 80— 90°/o pótadóval. Hát ez igen magas adótétel; de az alapadó, 19.000 holdnál 44.000 korona, nem sok, 12