Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-66

66. országos ülés 1902 márczius 6-án, csütörtökön. i i jobbfelöl: A magyar szabadságot!) Hát, t. ház és t. túloldal! Mondják meg nekem, nincsen-e igazam, ha azt állítom ... (Egy hang a középen: Nincsen! Derültség.) Hát ez is liberális felfogás, hogy még mielőtt nyilatkoznám, már ispereat-ot kiáltanak. Tehát ugy vélem, igazam van, ha azt állitom. hogy a nyilt szavazás bizonyos neme a j>ressziónak. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Ellenmondás a jobboldalon. Zaj. Elnök csenget.) Tessék kérem azt bonezolni, a felett gondolkozni és nem hiszem, hogy a logikának és a pszihológiának törvényeit ismerő egyén engem meghazudtolna. Állitom most is, hogy a nyilt szavazás bizonyos mértékben presszió. (Ellenmondás a jobboldalon.) Ha a t, túloldal oly nagyon rajong a szabadságért, akkor miképen egyeztethető az meg, hogy attól riad vissza, a mi a presszió eltörlése volna, azaz a titkos szavazástól ? (Zaj a bal- és a jobboldalon.) Molec Dani: Még nagyobb presszió volna. (Ellenmondás a néppárton.) Molnár János: A harmadikra vonatkozólag szintén nyilatkozott a t. miniszterelnök ur, és azt mondta, hogy az általános szavazati jogot perhorreskálja. Biró Lajos: Nagyon helyes! (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Molnár János: Nem arról akarok vitatkozni, hogy helyes-e, nem helyes-e, nem akarok szót sem szólni erről, nem akarok az általános választási jogról beszélni, csak arra akarom kérni a t. miniszter urat, hogy váltsa be igéretét, (Halljuk! Halljuk!) mert ugyanakkor, a mikor azt mondta, hogy perhorreskálja az általános szavazati jogot, ugyanakkor azt mondta, hogy nem zárkózik el a választői jog kiterjesztésétől. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon : Meg is tette!) B. Solymossy Ödön: Húsz perczenttel több a választó! Molnár Jenő: Az még nem elég! (Zaj.) Molnár János: Nem rosszalási szándékból hoztam ezt föl, hanem azt mondom, hogy miután a t. miniszterelnök ur megígérte, illetőleg kimondta, hogy nem zárkózik el a választási jog kiterjesztésétől, legyen szives és járuljon ebben a tekintetben konkrét javaslattal a ház elé, hogy miként és hogyan kontemplálja ő a választási jog kiszélesbitését, és ha az a mostaninál hajszálnyival lesz is jobb, mi megszavazzuk, noha ellenzék vagyunk. Végül, t. ház. még több dologról kellene beszélnem, (Halljuk! Halljuk!) de Ígéretem szerint rövid leszek és igy még csak egyet kérek, a mit minden évben szoktam kérni a t. belügyminiszter uraktól, de hiába, és ez az, hogy kegyeskedjék már egyszer erélyesen és szigorúan intézkedni, hogy azok a szeméremsértő képek, könyvek, (Nagy mozgás a jobb- és a baloldalon.) színmüvek, hirdetések és más ilyen dolgok eltávolíttassanak. Mert azok is, a kik az ily dolgokon, a mikor a képviselőházban szóba hozatnak, mosolyognak, nem tudom, nem fogják-e nagyon megkeserülni a mosolygást a saját gyermekeiken. Budapesten valóban csoda, ha valamely gyermek tisztán és szeplőtlenül nő fel, azt a sok, azt a rémitő piszkot, gyalázatot, utálatot szemlélvén, uton-utfélen a kirakatokban. (Felkiáltások a néppárton: Levelezőlapok!) Igen, a képes levelezőlapok is! Kegyeskedjék tehát, nagyon kérem a t. belügyminiszter urat, szigorúan eljárni, hogy ez a nemcsak nemzetrontó, de nemzetirtó szellem is távol tartassék (Zaj a jobb- és a baloldalon.) és lenyügöztessék. Nem akarom ezeket a dolgokat már a karzatokra való tekintetből sem bővebben fejtegetni. (Mozgás.) Azt hiszem, megérti a t. belügyminiszter ur, megérti a t. ház is, (Felkiáltások a. jobboldalon: Is! Zaj.) Elnök (csenget/: Csendet kérek ! Molnár János: Épen ezért nagyon kérem a t. belügyminiszter urat. hogy kegyeskedjék ebben a tekintetben intézkedni, és a miket a kirakatokra nézve mondtam, megszívlelni. Alkalmazzon a franczia óvszerek ellen magyar óvszert, vagyis szigorú büntetést. (Hosszantartó zajos derültség.) Ne tessék ezen nevetni. (Nagy derültség. Elnök csenget.) Ez igen szomorú. Szentiványi Árpád: Én nem ismerem. Molnár János: Tessék megnézni, — én a főkapitánynak is bejelentettem, — az Erzsébetkörűt szegletén, az Andrássy-utón, vagy akárhány helyütt látható a kirakatban ilyen hirdetés. Hogy minő következményekkel jár az__ ilyen hirdetés... (Felkiáltások a jobboldalon. Ön ismeri ?) Igen, én ismerem, tudom... (Hosszantartó derültség és taps a jobb- és a baloldalon.) Akár nevetnek önök, (Halljuk ! Halljuk! a néppárton.) akár nem nevetnek, igenis ismerem... (Zajos derültség és mozgás a jobb- és a baloldalon. Elnök csenget.) Gr. Zichy Aladár: Tiszteletet érdemel ilyen ember! Ne piszkolódjanak! Ez nem járja! Molnár János: És vétkezném saját állásom, hivatásom ellen, ha ezt nem tudnám és megbuktattak volna már az examenenis, mert ezt tudnom szent kötelességem. Igenis tiszteletet érdemlek, a mint t. gróf Zichy barátom mondta, és nem kinevettetést, mikor ily fontos, ily nemzetirtó dolog ellen felemelem szavamat. Még egyszer kérem a t. belügyminiszter urat, hogy ebben a tekintetben drákói szigorral járjon el. (Helyeslés.) Még az anyakönyvekről is óhajtanék szólani. de ebben a tekintetben nem akarom már ma a t. ház türelmét igénybe venni és fentartom, hogy a tételnél magánál szólaljak fel. A belügyi költségvetést nem fogadom el, (Helyeslés u néppéirton.) Kubik Béla jegyző : Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T, képviselőház! Méltóztassék megengedni, bár nem kívánom a t. ház idejét hosszasabban igénybe venni, hogy a bel-