Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-66
70 66. országos ülés 1902 márczius 6-án, csütörtökön. val nyomta el a népet, — azt hiszem, a belügyminiszter urnak is tudoma'sa van róla — Kis Hartán. néhány héttel ezelőtt ;i, községi képviselőtestületbe mind csupa szocziálistákat választottak be és a régi tagok egytől-egyig kibuktak. (Mozgás és zaj jobbfelöl.} Ez hát annak a rendszernek a gyümölcse. (Élénk ellenmondás jobbfelöl.) Igenis, épen annak a gyümölcse. Ez a reakczió, s ez bizonyítja, hogy nem lehet azzal a rendszerrel boldogulni. De legyenek nyugodtak, én ismerem azokat az embereket névszerint, azért ott becsületes közigazgatás lesz, (Zaj jobbfelől Elnök csenget.) ne tessék félni, hogy roszszabb vagy becstelenebb lesz. mint másutt. A szocziáldemokráczia csak egy politikai hitvallás. Ezt nem én mondom csupán; a belügyminiszter ur mondta Eperjessel szemben. Jó volna, ha párthiveit kitanítaná erre. Hisz a belügyminiszter ur sokkal messzebb megy, mint önök, ne ijedjenek tehát meg attól, hogy KisHartán az egész képviselőtestület szocziálistákból alakult. És mi történt most a megyei bizottsági tagok választásánál? Hisz itt jelen vannak bizottsági tag urak, megmondhatják, hogy Bokányi Dezső szocziálista vezér csak néhány szavazattal, gondolom, 16 szavazattal bukott ki Pestmegye bizottságából. Hogy mily eszközökkel érték el ezt, arról nem beszélek. De mindez azt bizonyítja, hogy elnyomással és üldözéssel a czélt nem érjük el; hanem ha a jogegyenlőség, az egyforma elbánásban való részesítés által simítjuk e kiélesedő, kihegyeződő ellentéteket, akkor azok, a kik egy rossz kormányzás alatt háborognak és szocziálista eszmékkel foglalkoznak, egy igazságos kormányzás alatt eltávoznak azoktól és visszatérnek az ő régi társadalmukba, az ő régi körükbe (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mindez bizonyítja, hogy ez a kormányzati rendszer teljesen elhibázott és czélhoz nem vezet. És tessék elhinni, hogy nem lehet mindent csendőrszuronyokkal eligazitani. Itt csak egy helyes és bölcs kormányzat segíthet. A csendőrökkel való akczió teljesen hiábavaló. Nem tagadom azt sem, hogy ma e tekintetben is javulás van az országban, mert hiszen a csendőröknek olyan számos visszaéléséről, melyekről alkalmam volt az előző években panaszt tenni, ma tudomást nem nyerünk. De mégis oly mértékben fordulnak elő Magyarországon a csendőrök törvénytelenségei és túlkapásai, hogy ezt most sem hagyhatom szó nélkül. Kétségtelen, hogy a csendőri intézmény mint közrendészeti intézmény ugy bevált Magyarországon, a mint nagyon kevés institucziónk. Nagyon helytelen bírálatot gyakorolna ki magától a csendőri intézménytől azt a nagy érdemet, melyet kivívott Magyarországon a közrend helyreállításában, sőt még a bűnügyi nyomozásoknál való segítésben is, kisebbíteni vagy elvitatni akarná. Azt sem tagadom, hogy azon .visszásságokkal szemben, melyek a csendőrök részéről tapasztalhatók, egyrészt abban az irányban, hogy pl. népcsoportosulásoknál nagyon hamar fegyverhez nyúlva, számos embert megsebesítettek, megöltek és valóságos vérfürdőket teremtettek egyes helyeken, másrészt a nyomozások terén tapasztalt kínvallatások dolgában az ujabb rendeletek némi enyhítést idéztek elő. Miről van szó, t. ház? Arról, hogy a kínvallatások és a csendőri kínzások Magyarországon ma sem értek véget. Magyarország az egyetlen ország a világon, de különösen Európában, a hol a polgári jogszolgáltatás segélyére szolgáló közegek rendszeresen űzik a tortúrákat, kínvallatásokat. Legutóbb egyetemünk egy kiváló professzora, Fáy ér László, Bécsben járt és ott kutatott, hogy összeállíthassa a magyar jogfejlődésnek történetét, különösen a 43-diki bűnvádi javaslat anyagának előzményeit, ott kutatott a kiváló könyvtárakban és különösen Mária Terézia és József császár idejéből eszközölt kutatásokat, hogy a Theresiana és a hires HochNoth-Halsgerichtsordnung mennyiben volt érvényben Mária Terézia alatt, mennyiben szenvedett módosulást József császár alatt és most kiadta, hogy mik voltak azon kínvallatási módszerek, melyek József császár alatt is egy ideig érvényben voltak, ámbár ő már módosított rajtok. Nagyon érdekes, méltóztassék elolvasni. És csodálatos, hogy mindazon eszközöket, melyeket a Hoch-Noth-fíalsgerichtsordnung alkalmazott, a magyar csendőrség hűséges lojalitással és a történelmi tények csodálatos respektálásával ma is alkalmazza. Nincs ott az a guzsba-kötés, az ujjaknak csavarba való szorítása, az emberi talpnak tűzzel és parázszsal való csiklandozása, a köröm alá vájkálás . , . Biró Lajos: Elhiszi, kérem? Visontai Soma: Méltóztassék Biró Lajos t. képviselőtársamnak megengedni, hogy egyre hivatkozzam. Biró Lajos: Kérem ! Visontai Soma: Tessék megkérdezni az igazságügyminiszter urat, hogy ő elhiszi-e. Várady Károly: A Ouriát! Visontai Soma: Tessék megkérdezni a Curia elnökét, elhiszi-e, és akkor, ha megkérdezte, ő is el fogja hinni. A Curia elnöke és ezen magas bíróság évről-évre panaszt emel az igazságügyminiszteriumnál az iránt, hogy lehetetlen a büntető jogszolgáltatást Magyarországon fentartani, nemcsak azért, mert ártatlanokat kínoznak, hanem, mert bűnösöket is kénytelenek felmenteni, daczára az ő előnyomozati beismerésüknek, mert igazolják, hogy ezen beismerésüket a csendőrök rendszeresen űzött tortúrája következtében tették. És mi történt e tekintetben Magyarországon? Az történt, hogy a t. igazságügyminiszter ur elismerve ezen rettenetes tényeket a huszadik században, kénytelen volt azon rendeletében, melylyel életbeléptette a bűnvádi perrendtartást, a következőt elrendelni. Tessék jól figyelni.
