Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-66

66'. országos ülés Í9Q2 márczius 6-án, csatáriakon. m dani, hogy rendszerváltozás van, majd én bebizonyítom, hogy csakugyan nincsen rendszerváltozás, mert ime a t, miniszterelnök ur a törvénytelen rendeleteket, melyeket ő maga is konkrét intézkedéseivel helyteleneknek tart, ma sem vonta vissza. Ilyen pl. az a Perczel-féle gyűjtési tilalom. Mi az a gyűjtési tilalom? Ez a közrend megvédésének örve alatt lett meghozva. Egy rendeletet hozott a volt belügyminiszter ur, a melyben azt mondta, hogy könyöradományokat rendőri és miniszteri engedély nélkül nem szabad gyűjteni. Már most hogy alkalmazzák ezt? Alkalmazzák ugy, hogy a protegált osztályoknál és társadalmi köröknél szorosan ragaszkodnak ahhoz, hogy csak könyöradományokat nem szabad gyűjteni, de bizonyos politikai pártoknak, bizonyos politikai felfogású egyéneknek ezen rendelet alapján megtiltják először azt is, hogy saját lapjaik és sajtójuk számára előfizetőket és a lapot fentartó adományokat gyűjtsenek, másodszor pedig megbüntetik őket, hatóság elé állítják őket, ha politikai agitáczió czéljára mernek gyűjteni. Ez, t. ház, ismét nem liberális, nem szabadelvű kormányrendszer, ez ismét csak a zsarnokság felfogása, hogy ugyanis egyes osztályoknak az ő saját politikai fentartásuk, érvényesülésük, agitácziójuk meg van engedve, de a szegényebb, elnyomottabb, a közhatalomra kevésbbé veszélyes, jogokkal és összeköttetésekkel nem biró osztályokra nézve ezt a rendeletet ugy alkalmazzák, hogy megtiltják nekik, hogy agitácziókra, lapjaik fentartására ne gyüjthessenek. és saját pártjukat fenn ne tarthassák. Igen jól tudja a t. miniszterelnök ur, hogy számos panasz merült fel erre nézve. Méltóztassék megmondani, ha jogot, törvényt, igazságot respektál, és szabadelvű uralmat akar itt Magyarországon megteremteni, mondja meg, mivel tudja indokolni, — tessék csak egyetlenegy szóval indokolni, — mivel tudja igazolni azt az álláspontot, hogy egy szabadelvű és törvényes kormányzatú belügyminiszter ezt a rendeletet fentartja a mai napig, sőt alkalmazza? Itt van előttem egy végzés, a melyet a VII. kerületi kapitányság, Hársfa-utcza 38. szám alatt, 43371902. szám alatt kiadott, Czime: Karczag József kihágási ügye. Miért? Engedély nélkül pénzadományok gyűjtése. Mi volt ez a pénzadománygyüjtés ? A Népszava czimü munkáslap részére előfizetőket és a lapot fentartó pénzsegélyeket gyűjtött. Kiknél ? Nem a társadalom egyéb osztályainál, hanem saját elvtársainál. És mert saját pártállásuknak megfelelő politikai agitáczió czéljára maguk a munkások és maguk közt a munkások közt pénzt gyűjtöttek, erre végzést hoznak, ennek a kihágási ügynek tárgyalására márczius 2-ikán 9 órakor tárgyalást tűznek ki és erre Karczag Józsefet, mint a Népszava felelős szerkesztőjét Budapesten a hatóság elé meghívják. Méltóztassék megmondani, miniszterelnök ur, hogy mi alapon meri fentartani ezt a rendeletet, a mikor hasonló gyűjtések napról-napra előfordulnak a többi társadalmi osztályoknál? Hiszen közvetlenül tudjuk, hogy egyes lapok részére uj részvények kibocsátása czimén, előfizetések, alaptőkének gyarapítása czimén gyűjtenek, és akármilyen tiszták is a választások, bebizonyították, hogy egyetlen más párttól nem vonta meg a lehetőséget a t. miniszter ur, hogy saját politikai agitácziója részére pénzsegélyt gyűjtsön. Ennek a gyűjtési tilalomnak fentartása szerintem súlyos sérelem a jogtalan osztályokra nézve, és a mig a t. miniszterelnök ur azt vissza nem vonja, hanem fentartja, sőt alkalmaztatja, ő a jog és törvény uralmára, a jogegyenlőség elvére. Magyarországon nem hivatkozhatik. És méltóztassék elhinni, hogy ez az egész rendszer, az üldözés, az elnyomás, a pártoskodás ez egész rendszere nem ér egy fabatkát. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem hogy a kivánt czélt nem éri el, de a történelem és a mai viszonyok bizonyítják, hogy épen az ellenkező czólra vezetnek. Hiszen látjuk, hogy azzal, ha mi elveszszük annak módját, hogy a munkások, vagy az elnyomott osztályok nyilvános gyűléseken adhassák elő panaszaikat, azért, hogy megakadályozzuk nyilvános feljajdulásukat, szivükből a keserűséget nem irtjuk ki. Tovább háborognak, tovább is összetartanak és keresik az ő helyzetüknek a javítását. Tehát ily eszközökkel Magyarországon czélt nem lehet érni; hanem ép az ellenkezőt érjük el, hogy t. i. nyilvános gyülésezések helyett titkos konspiráczióknak nyitunk tért és a helyett, miként azt egy helyes, okos kormányzattól el lehetne várni, hogy a gyülekezési jognak, az egyesületi jognak, az agitáczionális jognak respektálásával nyílt szintérre hozzuk, nyilvános ellenőrzés alá helyezzük e sérelmeket, visszaszorítjuk azokat a titkos odúkba és a bajt csak akkor veszszük észre, ha ez a nagy munkástömeg, — vagy azért, mert jognélküli, vagy azért, mert kenyérnélküli — jogos és érthető keservében kitör, s a társadalom ellen fordítja erejét, a mit már az utóbbi időben itt-ott tapasztaltunk is. Azért a helyes kormányzat abban áll, mint Lavelay igen helyesen mondta a szocziálizmus keletkezéséről irt .művében, hogy a bölcs államférfiak és kormányzók nem az elnyomással és az odúba szorítással igyekeznek kormányozni és a sérelmeket eltüntetni, hanem a jogegyenlőség nagy elvével és az igazság tiszteletével. (Helyeslés a szélsöbaloldalonj Hát hogy mit értek el Magyaroi^gon épen azon megyékben, a hol ezen helyes és jogos néptörekvéseket elnyomták, azt legjobban bizonyitja Pest vármegye. A miről soha senkinek sem volt fogalma, hogy bekövetkezhessek, mi történt? Az történt, hogy rövid idővel azelőtt ugyanazon főszolgabírói kerületben, a hol Csikay ur oly nagy törvénytelenséggel és vehemencziá-