Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-77

77. országos ülés 190% márczius %0-án, csütörtökön. 383 tuk még meg a megfelelő alanyt. Olyan tudományos intézet, mint a milyent a földmivelésügyi miniszter ur az országos kísérleti állomásban létesített, hivatva van arra, hogy a franczia példát követve, uj fajokat, hybrideket állítson elő, a melyek Francziaországban már a 70—75 °/o-os mésztalajt is tűrik. Anyagunk is van tehát, t. ház, a szőlők ujjátelepitésére, Eleinte Francziaországból hoztuk be a szőlővesszőt, s onnan bizony kevert fajú rossz minőség érkezett, és azoknak a szállítmányoknak köszönhetjük a peronosporát. Ma van 46 állami telepünk 1760 katasztrális holdnyi, 10 magántelep 200 holdnyi, és oltvány-iskolánk, a hol a sima fás oltást gyökereztetik 612 kataszter hold kiterjedésben. Ezeken a telepeken 1900-ban 29 millió amerikai vessző, 63,000.000 európai vessző és 1,298.000 oltvány termett. És az igen t. földmivelésügyi miniszter urnak jószívű szocziálpolitikája itt is megnyilatkozott, mert ebből az anyagból óriási árkedvezményekkel vagy ingyen a szegény ember 6,880.000 amerikai vesszőt, 386.000 gyökeres vesszőt, 677.000 gyökeres fás oltványt és 107.000 sima zöld oltványt kapott. A szőlő újratelepítésének másik eszköze a szénkéneg. Boda Vilmos t. képviselő ur tegnap arról panaszkodott, hogy a szénkénegezés Szegzárd vidékén sok helyen nem sikerült. Gr. Zichy Jenő: Rosszul csinálják! Baross Károly: T. ház! Legyünk tisztában azzal, hogy a szénkénegezés megkezdése, a termelőnek az az elhatározása, hogy szénkénegezés utján tartja fenn szőlőjét, bizonyos körültekintést igényel. Hogy csak egy példát említsek: a túlkötött talajban nem lehet szénkénegezni, mert a szénkénegből fejlődött gázok nem birnak a gyökerekhez hatolni, és így nem pusztithatják el a filloxerát. (ügy van! jobbfelöl.) De Magyarországon óriási nagy területek vannak — különösen meszes területek, — a melyek nem túlkötöttek, nem is túllazák; azok a szénkénegezésre alkalmasak, és pedig a következő okból: Francziaországban pl. szénkéneg alá uj szőlőt egyáltalában nem ültetnek. A régi szőlőket fentartják ugyan vele, hiszen Bordeaux vidékén több ezer hektárt tartanak fenn szénkéneggel, de azt is kétszer kell szénkénegezniök, a minek az az oka, hogy Francziaország éghajlati viszonyai a filloxera nagymérvű szaporodását előmozdítják. Míg ott a filloxera egy esztendőben 14—15 generácziót szaporít, addig Magyarországon csak 6—7 generácziója van évenkint, és ez teszi lehetővé azt, hogy mi magyarok nem túlkötött meszes talajunkat szénkéneg alá ültethetjük. Itt a következő körülményre vagyok bátor a mélyen t. földmivelésügyi miniszter ur szives figyelmét felhívni. Magyarországon a statisztika szerint még 135.000 kat, hold régi szőlő van. Ez egy még meglévő nemzeti vagyon, a melyet kellő kezelés mellett még évtizedekig fentarthatunk. Arra kérem tehát a mélyen t. földmivelésügyi miniszter urat, hogy e területnek szénkénegzésére, fentartására a lehető legnagyobb gondot fordítani méltóztassék. A szakközegek most is foglalkoznak e kérdéssel, de nagyobb súlyt helyeznek az újonnan telepitett szőlőkre, a melyek természetszerűleg jobban érdeklik őket; legyen valamivel nagyobb gondjuk a fennálló régi szőlőkre is. Az ide tartozó tanfolyamokat is talán szaporítani lehetne; csak 107 népies tanfolyam volt a szénkénegezés terén, s ezt csak 3693 ember hallgatta a többi, aránylag nagy tömegekhez képest. A szénkénegfogyasztás nagyban emelkedik. 1895-ben csak 2900 m.-mázsa fogyasztatott; 1900-ban már 18.000 m.-mázsa és azt hiszem, hogy 1901-ben már felülhaladta a 20.000 mmázsát. Csak köszönettel tartozhatik az ország a földmivelésügyi miniszter ur áldozatkészségének, hogy a szénkéneget bizonyos előnyös áron adja a termelőnek. De, t. képviselőház, megjött a harmadik feltétele is az újratelepítésnek: a pénz. Az 1896-dik évi Y. t.-cz. 25 millió frtot engedélyezett a pusztult szőlőbirtokosoknak kölcsönképen, Emlékszem a vitára a házban, mintha most történnék. Azt mondták: protekezió lesz belőle, azt mondták, hogy a kisbirtokosok háza előtt öt esztendő múlva megütik a dobot. Hát nem lett belőle sem protekezió, sem a dobot meg nem ütötték. A kiadott kölcsön-összegekre vonatkozólag a felszólalt t. képiviselő urak különböző számokat mondottak. Ez onnét keletkezett, hogy a kimutatásokban háromféle szám van: a kifizetett összeg, az engedélyezett összeg és a kötelezvény-összeg. Barta Ödön: Azok közt nagy a különbség! Épen ez a baj! Baross Károly: A kötelezvény-összeg, hogyne, hiszen öt évig nem fizet kamatot, mindenesetre nagyobb. Engedélyezve van 16 millió korona. Ebből a 16 millió koronából kapott 6199 szőlősgazda 13.448 katasztrális hold szőlőnek a felújítására. És hogyan lett ez a nagytőke kiadva? 12°/o-át kapta a legkisebb ember, a kinek a szőlőterülete még 800 quadrát ölnél is kisebb; 75°/

0-át pedig kapta a 4 holdon aluli ember, a ki szintén kisember, és a 4 holdon felüli kölcsönökre, tehát a közép és a nagy szőlőre az egész összegnek csak 13°/o-a jutott. Nem lehet tagadni, hogy legjelesebb borvidékeink a szőlőkölcsönök segélyével állíttattak helyre. Mert ott, a hol a birtokososztálynak a főjövedelme volt a szőlő, ott volt a legkevesebb pénz ahhoz, hogy újra telepítsenek. Ha méltóztatnak megengedni, fölolvasom, hogy egyes borvidékek mennyi kölcsönt kaptak. (Halljuk! Halljulc!) A badacsonyi és balatonmelléki borvidék kapott 1619 holdra 2.196,620 koronát; az érmelléki borvidék 2436 katasztrális holdra 2.037,300 koronát; a beregszász-nagyszőllősi borvidék 1023 katasztrális holdra 1.358,974