Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-75

75. országos ülés 1902 márczius 18-án, kedden. 347 séget. Én a helyszínén megvizsgáltattam a dolgot és ennek folytán kimondtam, hogy csakis Magyar-Ovár határa csatoltatnék a Rábaszabályozó társulathoz. A dolgok jelen állása szerint ugy gondolkozom, hogy a Magyar-Ovár feletti rész bevonható nem lesz;, és ugy fogom fel a dolgot, hogy a Magyar-Ovár feletti részt nem lehet arra kötelezni, hogy a Rábaszabályozó társulathoz csatoltassék. Kérem méltóztassék ezen válaszomat megnyugtató tudomásul venni. (Általános helyeslés.) Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 100.032 K. Pap Géza előadó: Kérem a t. házat, az eddigi gyakorlat szerint, a rovatok közt az átruházási jogot megadni. Elnök: A tétel megszavaztatik és a két tétel közt az átruházási jog megadatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 246.285 K. Bevétel. Rendes bevételek 30.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Folyammérnöki hivatalok. Rendes kiadások. XX. fejezet, 14. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok : 356.741 K. Elnök : Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 248.886 K. " Pap Géza előadó: Itt is kérem ezen czim egyes rovatai közt a miniszter ur által kért átruházási jog megadását. Elnök: A tétel elfogadtatik, az átruházási jog megadatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 605.627 K. Vizimunkálatok. Rendes kiadások :

t XX. fejezet, 15. czim. Rendkiviili kiadások. Átmeneti kiadások XII. fejezet, 8. czim. Beruházások VI. fejezet, 8. czim. Rendes bevételek IX. fejezet, 13. czim. Rendkívüli bevételek V. fejezet, 3. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok : 125.283 korona. Hammersberg László! Hammersberg László: T. ház! A költségvetés ezen tételénél b t. ház becses türelmét igénybe veszem, ezt azért teszem, hogy a t. háznak és a t. miniszter urnak szives figyelmét a felvidéki kisebb folyók és patakok kártóteleire hívjam fei. Hát ezek periodicze, úgyszólván minden évben ismétlődnek és, ha ezen ismétlődő károkat összeadjuk, nem tudom, hogy nem jönne-e ki legalább az az összeg, a melyet a nagy folyóknak mégis ritkábban ismétlődő periodikus kártételei tesznek. Nagy összegeket fordítunk nagy folyók szabályozására, medrük tisztítása s jókarban tartására. Ezzel szemben a kisebb vizek és folyók tekintetében szükséges ily munkálatokra költségvetésünkben egy tételt találok, százezer koronát. Sőt, hogyha az ezzel összefüggésben levő tételt, a vízmosások megkötésének segélyezésére felvett tételt, 40.000 koronát hozzáveszem, akkor is a kisebb vizmunkálatokra szánt összeg csak 140.000 koronát tesz ki. Ezt annyival is inkább kell keveselnünk, mert hisz nézetem szerint ezen kisebb vizeknél is hosszabb időre terjedő programm volna szükséges, mert hiszen nem elégséges, ha ezzel a csekély összeggel toldozást-foldozást végzünk és elejét kellene venni annak a versenyfutásnak, a mely a törvényhatóságok közt keletkezik arra nézve, melyik jut hamarább hozzá, hogy vizi munkálatokra segélyt kapjon, melyik előzi meg a másikat. A mostani dotáczió mellett nem lehet hosszabb időre terjedő működési programmot készíteni. Pedig okvetlenül szükséges itt az állami beavatkozás és segélyezés, mert ezen apró vizi kalamitások elhárítására a gazdatársadalom és földbirtokosság még kevésbbé képes, mint a nagyobb folyók vidékén lakók, mert oly szűk arányúak e vizek völgyei, az árterek, az érdekeltség, a mely bevonható, oly csekély, hogy legtöbb esetben a rendezés, a szabályozás, a tisztítás, majdnem annyiba kerül, vagy épen annyiba is kerül, mint a mennyit az ármentesitő terület örökáron megér. Ily körülmények közt itt a tisztán érdekeltségi alapon való létesítésre számítani nem lehet. Ausztria iparüző állam, nem elsősorban őstermelő, mint mi; mégis van ily czélokra nagyon jó instftucziója. 1884-ben ugyanis törvényhozási intézkedéssel alapot teremtett, az úgynevezett Meliorationsfondot. Bátor leszek annak cztlját eredetiben szószerint idézni németül, hogy a fordításba hiba ne csúszhassak: »Zum Zwecke der staatlichen Eördorung der Unternehmungen, welche den Schutz des Grundeigenthumes gegen "Wasserverheerungen, oder die Erhöhung der Ertragsfähigkeit der Grundstücke durch Entwässerung, oder Bewässerung zum Zwecke habén.« Mondom, 1884-ben törvényt hoztak és ebben évi 500.000 forintot rendeltek ezen alap megalapítására, még pedig 10 évre tűzték ki a dotácziót. Azóta belátták, hogy ez kevés, felemelték 750.000 forintra, majd 2 millió koronára. Meghosszabbították továbbá a dotácziót tíz évvel, és most már a Reichsrath előtt törvényjavaslat fekszik, —• ugyanazon hivatalos forrás szerint, a melyből az elébb idéztem, — és e törvény szerint az alapot 1914-ig terjedőleg évi 4 millió koronával dotálják és ezzel az 1914. év végén az az alap 76 millió koronára fog rúgni. Ezenfelül az osztrák birodalom f. évi költségvetésének illető tételében azon alap jövedelmén, kamatán felül 1,042.000 korona van beállítva talajjavítási szükséglet czimén. Azt hiszem, hogy nálunk is lehetséges lenne ily alap teremtése. Nagyon czélszerü, nagyon jó volna, mert hosszabb időre terjedő biztos programmot lehetne csinálni pozitív számítás alapján. De másrészt az ily alapot és annak biztos jövedelmét nem érintenék 44*