Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-75

346 75. országos ülés 1902 márczius 18-án, kedden. agresszív lenni — de annyit tudok, hogy a nép itt is remeg a Rába-szabályozás nevétől is. Annyit tudok, szintén a kezemben egyik községnek, Hegyeshalomnak a nyilatkozata, a hol azt mondják, hogy a községnek van körülbelül 9000 katasztrális hold területe, fizetett két évvel ezelőttig 20.500 korona évi járadékot, most fizet 5200 korona évi járadékot. A Lajtha mellett fekszik a község és távol a Dunától, árvízre pedig a legöregebb emberek sem emlékeznek és mégis fizetnek és tájüálják ez által a szoczialista agitácziót. Itt aztán az én kérésem egyszerűen arra terjed ki, hogy a mi megtörtént, megtörtént. A mi munkákat végeztek, plus minus eredménynyel végezték-e, nem vizsgálom, ezen már segiteni nem lehet; de a jövőre nézve — és igen indokolt az én kérésem, mert hallom, hogy most ujabban is terveznek egy nagyobb, valami 180.000 koronás munkát ép itt a dunaparti községekben — kérve kérem a miniszter urat, ne méltóztassék azokat az uj munkákat engedélyezni. Mert, ha feltéve, habár meg nem engedve is, hogy ezeknek az uj munkáknak a költségei meghoznák a hasznot, a nép már annyira el van adósodva, hogy ha még olyan haszna volna is ebből a beruházásból, azt egyszerűen nem birja el. És a mi utóvégre az ember erején túlmegy, azt egyszerűen nélkülözni kell, mert nem birja el, mert egy kisebb jó előmozdítása végett egész exisztencziáját veszélyeztetni, sőt merem itt állítani, egyszerűen tönkretenni, igen sok embert nem lehet. Ez a tiszteletteljes kérésem erre nézve. Még egyre azonban ki kell terjeszkednem és ez a belvizek levezetésének kérdése. (Halljuk !) Itt már nem osztozhatom Solymossy Ödön báró t. képviselőtársam nézetében, a ki azt mondja, hogy ezeket is hagyjuk abba. Megkezdték azt ott az Ilma és Répcze vidékén, megkezdték már a munkát és ezek sok helyen olyan stádiumban vannak, például a zékány-szentmiklósi uradalomnál, hogy most a vizet ép ráeresztették olyan földekre, a melyeken eddig nem volt. Innen le kell ereszteni azt a vizet feltétlenül. Ezeket a munkákat méltóztassék elrendelni vagy végrehajtatni, és azután, ha lehetséges, méltóztassék az egész Fertó'-lecsapolásnak eszméjét elejteni. Majd talán évszázadok múlva lesz annyi pénze a népnek és halad annyit a technika, hogy olcsóbban és valamiképen jól meg lehet ezt csinálni, — nem tudom ugyan, hogy mikép, de ma, kérem, méltóztassék ezt egészen elejteni. Ha azonban nem tehetné, vagy nem akarná a miniszter ur, akkor méltóztassék azt az egész Fertő-lecsapolást a Fertőnek azon részére redukálni, a mely kívánja, és a melynek némi haszna lesz belőle, mert jó altalaja van, de méltóztassék akkor gondoskodni, hogy csak azok fizessenek, a kiknek ebből hasznuk lesz, ellenben azok ne, a kiknek ebből káruk lesz. (Helyeslés.) A Dunára nézve kérésemet ép most volt szerencsém felemlíteni, hogy itt további munkálatokat lehetőleg ne méltóztassék engedélyezni. Ezeket tartottam kötelességemnek elmondani a helyzetről, kiegészítéséül annak, a mit e téren is 3 ezen tárgyban a vita során már elmondottak. Ajánlom az ügyet a miniszter ur figyelmébe, A tételt elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra nincs felírva senki. Ha tehát szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter ur kivan nyilatkozni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház! A Rába-szabályozás kérdése egyike a legnehezebb és legkényesebb kérdéseknek. Nehéz és kényes nemcsak azért, mert bizonyos adott helyzettel állunk szemben és bizonyos előzményekkel, melyekkel számolnunk kell, de kényes azért is, mert alig van az országnak társulata, a hol oly éles érdekellentétek forognak fenn, mint épen a Rábaszabályozó társulatnál. Jelenleg a társulat autonomicze működik és az igen t. képviselő ur is elismeréssel emlékezett meg a társulati ügyek vezetéséről. Már most ha a felhozott kérdéseket tekintem, a melyek felügyeleti és ellenőrzési szempontból jönnek elbírálásom alá, előre kell bocsátanom, hogy a t. képviselő ur által felolvasott azon törvényes rendelkezés, hogy nem lehet nagyobb a teher, mint a mennyi a haszon, mely a szabályozás által eléretett, ez a törvény szerint sohasem egyesekre, hanem mindig a társulatokra vonatkoztatik: mert hiszen az állam nem állhat szemben egyesekkel, mikor százezer érdekelt van; az állam csak a társulattal szemben vállalhat kötelezettséget. A társulatoknak a feladata azután méltányosan, igazságosan, arányosan szétosztani a terhet. A t. képviselő ur felemiitette azon terveket, a melyeket a Rába-szabályozó társulat a munkálatok további végrehajtása tekintetében elém terjesztett. Igenis, ezen tervek közt van a Fertő-lecsapolás terve is, és pedig alternatív terv van e részben benyújtva. Én ezt a kérdést, ezeket a terveket, mint már tegnap -is jeleztem, nemcsak műszaki szempontból, hanem gazdasági szempontból is kívánom birálat alá venni; mert azt hiszem, bizonyos egyoldalúságba esném, ha csakis technikai szempontból venném őket birálat alá. (Helyeslés.) Megfontolás tárgyává fogom tenni azt, hogy miután — ugy látszik — tartályok nélkül ezt a kérdést megoldani nem lehet, az esetre, ha a Fertő lecsapolására határozzuk el magunkat, nem volna-e helyes és okszerű a tartályokat ott állítani fel, a hol a leggyengébb és a legsilányabb a föld, t. i. épen azon a mosonyi részen, melyet a t. képviselő ur említett. Felhozta a képviselő ur végül azt az irányzatot is, hogy a Rába-szabályozó társulat a Lajtha-érdekeltséget is bevonni szándékozik. Ez a kérdés már egyszer előfordult. Épen a t. képviselő ur vette védelmébe a Lajtha-érdekelt-