Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-75

75. országos ülés 1902 márczius 18-án, kedden. 345 60-as években kiszáradt a Fertő-tó, igen késői tavaszi és igen korai őszi fagyok voltak az egész vidéken. Most tessék meggondolni, hogy a Fertő-menti lakosság élt eddig csekély földjeiből, szőlőjéből, meg a halászatból. A halászatot elveszik, a Fertő-menti földjeiket elrontja a lecsapolás, a szőlője meg el fog fagyni. Pedig az a nép nagyon intelligens és ismerek egy községet, Gálost, a mely egy esztendőben 18.000 forintot költött szőlőinek rekonstruálására. Belementek már most mindenféle kölcsönökbe, hogy szőlőiket amerikai oltványokkal rekonstruálják, hogy újra megteremtsék a régi hires Fertő-menti szőlészetet és most jönnek, lecsapolják a Fertőt és elfagyasztják szőlőiket. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek oly kérdések, t. ház, a melyeket én talán kissé izgatott hangon tárgyalok, mert szivemen feküsznek, de egész tárgyilagosan bírálva, be kell látnunk mindnyájunknak, hogy ez nagyon meggondolandó kérdés, mert egy egész vidéknek jövendő exisztencziája forog koczkán. (Élénk helyeslés.) Itt legyen szabad még két rövid megjegyzést tennem. Az egyik vonatkozik arra, hogy roppant nagy igazságtalanság van a Bábaszabályozási illetékek kivetése körül a Fertőparti községeknél. Ott van pl. a hat Fertő-parti mosonymegyei község; Lébéuy, Nyulas, Nezsider, Védeny, Gálos és Pátfalu. Ezek fizetik a Rábaszabályozási illetéket az 1884-iki törvénynek meghozatala óta. Fizetnek összesen 15 ezer katasztrális hold után, a melyből 12 ezer hold ma is viz alatt van, tehát 3 ezer hold után évenkint 16.863 koronát. Hát miért fizetik ezt évek hosszú során át ? Abszolúte semmi hasznuk sincsen s nem is volt és nincs is az egész Bábaszabályozási műveletből. (Uyy van! Elénk helyeslés.) Ha pedig tényleg arra kerül a sor, hogy a Fertőt lecsapolják, akkor ezzel direkt kárt okoznak nekik. Ha belegondolom magam a miniszter ur helyzetébe, a ki a törvénynek első őre és ha tudom azt, hogy az 1885 : XV. t.-cz. 9-ik szakasza azt mondja, hogy nem szabad senkire sem róni többet, mint a mennyi haszon reá háramlik abból a szabályozási műből, akkor ebből logikusan következik az, hogy ha mégis megcsinálják ezt a szabályozást, akkor az államnak tulajdonképen kárpótlást kellene fizetnie, nem pedig illetéket szedni, mert károsítja az érdekelteket és hasznot nem nyújt nekik. Egy másik kérdés, — és ez a Fertő-tó tekintetében legutolsó megjegyzésem, — az igen t. miniszter urnak tegnapi beszédében foglalt azon felvilágosító nyilatkozatára vonatkozik, a mely szerint eddig a Bába-szabályozó társulatnál, úgymond a miniszter ur, nagyrészt éppen a kisgazdák követelték a Fertőnek lecsapolását. Ha, a mint gondolom, igy méltóztatott ezt mondani, akkor, azt hiszem, egy kis tévedés van a dologban. (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszter ur bizonyosan tudni fogja azt, hogy az ellenáramlat már régtől fogva igen nagy volt; tudni KÉPVH. NAPLÓ, 1901 1906. IV. KÖTET. fogja azt, hogy a szabályozás melletti csekély többséget — gondolom 18 szavazat volt a többség — csakis akkor kapta meg a társulat, a midőn Esterházy herczeg egész erejével, összes szavazataival a Fertő lecsapolása mellett foglalt állást. A kölcsön megszavazására pedig, hála Istennek, még igy sem kapták meg a többséget. Itt tehát a döntést nem a kisgazdák, hanem mindenesetre az Esterházy-uradalom adta meg, különben pedig hivatkozhatom hat mosonmegyei Fertőtó-menti. községnek kezeim közt levő nyilatkozataira, melyek egyhangúlag a lecsapolás ellen vannak, hivatkozhatom Bolgár Ferencz t. képviselőtársamra, a ki Széles-Kuttól egész Busztig a Fertő-mellék igen nagy részének képviselője, és nem hiszem, hogy volna ott két olyan község, a melynek gazdái azon vidéken a Fertő lecsapolását kívánják. Itt rektifikálnom kell Molnár János t. képviselőtársam felszólalását, a ki azt mondja, hogy Iimiczet meg Pomogyot, Vállát és Bánfalut Mosón megyében szabályozták és mások fizetik. Kérem ott is csak ilyen futóhomokot szabályoztak; hogy Bánfalun milyen módon és milyen indokoltsággal, azt már volt szerencsém felemlíteni, de tény, hogy például Ilmicz községe a Fertő lecsapolása mellett szavazott. Csodálkoztam ezen, mert tudom, hogy a nép torkig van már az egész Bába-szabályozási ügygyei és én megkérdezvén egy pár intelligens gazdát, hogy »miért is szavaztatok mellette«, ők azt mondták nekem, hogy »uram, a dolog igen egyszerü«. Azzal, a hogy eddig csinálták a dolgot, mi tönkre vagyunk téve; pár esztendő múlva Amerikába mehetünk. Most azt mondják, hogy a Fertő lecsapolása segíteni fog bajunkon, tehát megjxróbáljuk. Nem veszíthetünk semmit; legfeljebb egypár évvel előbb megyünk tönkre. Más baj nem történhetik, tehát nincsen más mód, mint ezt is megpróbálni. Azt merem állítani és az igen t. miniszter ur közegei által igen könnyen fog magának meggyőződést szerezni erre nézve,hogy az érdekelt Fertő menti községek kisgazdáinak legeslegnagyobb része, ha nem mind, határozottan ellene van a szabályozásnak, mondván, hogy nekik hasznuk nincs belőle, ele ha lecsapolják a Fertőt, akkor — és ebben igazat kell adnom nekik — fizesse meg az, a kinek haszna lesz belőle. (Élénk helyeslés balfelöl.) Végül még csak egy kérdést legyen szabad itt felemlitenem és ez az u. n. Duna-Lajthaártéri érdekeltség kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Annak idején szintén a Bába-szabályozási társulatba vonatott be ez a Duna-Lajtha érdekeltség, a melyről megjegyzem, hogy egy Magyaróvárnál végzett kis gátmunka kivételével, ez az érdekeltség mást a Lajthán tál egyáltalában nem is végzett, de nem is kívánom, hogy végezzen. Hagyjanak a Lajtha-szabályozással békében minket. Tisztán csak a Duna-szabályozási munkákat végezte és arra nézve, hogy mennyiben sikerültek eddig a dolgok, — nem akarok 44