Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
344 75. országos ülés 1902 márczius 18-án, kedden. talos orgánumok, hogy egy hold föld után — a községi pótadó mindössze 16 százalék ebben a községben, tehát igen alacsony — az állami, községi adó és a Rába-szabályozáäi járulék felmegy egész 11 forintig egy évben. Ennek aztán következménye, hogy a pénzintézetek annak a gazdának, a kinek semmi adóssága sincs, sem adnak hitelt, mert azt mondják, hogy ő nem is birtoklója a földnek, hanem tulajdonképen csak igen drága bért fizető bérlője. Ennek folytán mindig több és több ember vándorol ki a községből ; eddig 800 vándorolt ki és most is 70 készül kivándorolni Amerikába. Trubinyi János: Ha mind kimegy, ki fog fizetni? Gr. Batthyány Tivadar: Megemlítettem beszédem elején, hogy egyszerűen ott hagyják a földjeiket. A községben nagy az aggodalom; hogyha ez igy folytatódik, akkor egy pár év múlva a község, mint olyan, megszűnik létezni. Én ezt a kérdést azért hoztam fel, hogy reflektáljak a miniszter ur tegnapi felszólalására, a ki igen helyesen utalt arra a törvényre, mely szerint a végleges osztályozást, vagyis a midőn ezen hibák orvoslandók lesznek, majd a munka befejezése után fogják csak eszközölni. Én, megvallom egész őszintén, hogy én csak két megoldást látok, vagy azt, a melyet báró Solymossy t. képviselőtársam emiitett, hogy egyszerűen tessék felszámolni, az egész Kába-szabályozási dolgot hagyni, a mint van, mindent beszüntetni, uj osztályozást csinálni, és akkor lehet természetesen ezeken a nagy bajokon segíteni. Vagy pedig, ha a t. miniszter ur ezt nem teszi, a mint hogy hiszem, hogy nem fogja tenni, mert hiszen több okból nehezen is tehetné : akkor nem marad más hátra, — hiszen ugy emlékszem, hogy ezen törvényhozás igen sok rossz törvényt már módosított — mint foglalkozni azzal az eszmével, hogy a jelen törvényt módosítsa a törvényhozás mielőbb és adjon módot arra, hogy legalább egyelőre a legnagyobb ilyen igazságtalanságokon és sérelmeken segítve legyen, a melyek feltétlenül egész községeknek mathematicze kiszámítható tönkrejutását involválják. Ez az egyik kérelmem a t. miniszter úrhoz. És ezzel áttérek a kérdések egy másik körére: a Fertő lecsapolásának kérdéseire. (Halljuk! Halljuk!) Sokan azt képzelik, hogy ez egyszerüen ugy lesz, hogy csinálnak egy pár csatornát és egyszerűen lefolyik a Fertőből a viz. Én nem vagyok mérnök, de nagyon félek, hogy azoknak az öreg embereknek lesz igazuk, a kik ott a Fertő mentén azt mondják, hogy: kérem, vigyázzanak azok az urak odafenn a kormánynál, mert roppant blamázs lehet ebből az egész lecsapolásból. Tudniillik már a hatvanas években lecsapolódott ez a Fertő magától és egyszerre megtelt ismét vizzel és nagy dunai halakkal. Minek a jele lehet ez? Annak, mondják ott azon a vidéken, hogy, ha nagyobb áradás van a Dunán, egyszerűen belefolyik a Duna vize a Fertőbe a nyomás folytán. Mármost, én megengedem, úgyszólván nincs az a technikai nehézség, a melyet ma le ne lehetne győzni. Megengedem, hogy a technika mai haladása mellett segíteni lehet azon a nehézségen, a mely a Fertő és a Duna lejtése közti differencziának csekélységéből ered. A kérdés csak az, hogy minő áron. (Ugy van!) Ha ma csinálnak költségvetést, — a jó ég tudja, hányadikat, gondolom, 7,900.000 korona a beállított költség, — kérdem, ki garantálja nekem, hogy az a Vass főmérnök ur, vagy nem tudom, hogyan hívják azt az igen tisztelt urat, a ki azt a tervet csinálta, csakugyan olyan tervet csinál-e, a mely a valóságnak megfelel. Ki garantálja nekem, hogy nem lesz ugy, mint a hogy akárhány ilyen műnél volt, hogy háromszorosába, négyszeresébe kerül ? És akkor ki fizeti a különbözetet? Fizeti egy részében Esterházy herczeg s ő nem fog tönkre menni általa; de az a sok kis parasztbirtokos feltétlenül tönkremegy. Azért, gondolom,nagyon meggondolandó, már maga a költség szempontjából is, hogy ezt a lecsapolást tényleg engedélyezze a miniszter ur, vagy ne. De, a miként volt szerencsém az előbb említeni, arról ugy sem lehet szó, hogy az egész Fertőt lecsapolják; e részben, ugy hiszem, minden műszaki és nem műszaki ember, a ki ismeri némileg a helyzetet, tisztában van azzal, hogy nagy viztartó-medenezét fog kelleni felállítani, a mely magába veszi, felfogja egyrészt a Vulka patak vizét, másrészt a hegyekről összegyűlendő vizet, és akkor azután, mikor a Dunában alacsony vízállás van, abba leereszti. JSfeni tudom, hogyan áll a dolog, de hallottam, hogy ezt a viztartó-medenczét a soproni oldalon akarják csinálni, a mosoni oldalon pedig a Fertőt teljesen le akarják csapolni. Én Pázmándy Dénes t, volt képviselőtársam egyik szereplésére emlékszem, a ki elhozott ide egyszer mindenféle dolgokat a t. háznak bemutatni. Nagy kedvem volna ugyanis nekem is elhozni azokat a talajmintákat, a melyek mutatják, hogy mit akarnak ott tulajdonképen lecsapolni, vízmentesíteni. Én beszereztem magamnak ilyeneket az összes mosonmegyei községekből. Kérem, az altalaj jó nagy kavics, felette meg igen erősen szikes futóhomok van. Érdemes ezért általában költeni valamit? Hiszen azok a parasztemberek egész okosan moudják azt, hogy az által, hogy a viz most is alacsonyabb a Fertőben, mint volt, az által bizonyos területek kijöttek a vizből, a szél elhordotta azt a rossz talajt, és ezzel jó földjeiket is elrontotta. De van egy más momentum is, a melyre szintén nagyon komolyan felhívom a t. miniszter ur figyelmét, és ez & r klimatikus viszonyok változásának lehetősége- Én magam nem ismerem saját tapasztalatból, de komoly, intelligens emberek figyelmeztettek arra, hogy mikor a