Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
328 75. országos ülés 1902 költségvetésben már hosszabb idő óta egy tétel van felvéve, a mely a felállítandó gazdasági iskola előkészítésének költségeit van hivatva fedezni. Én a gazdasági főiskola kérdésével kapcsolatban, daczára ezen megtartandó ankétnek, egynémely momentumot kiemelendőnek tartok annál is inkább, mert többször érintetett már itten a gazdasági főiskolák kérdése. Nagyon megoszlanak a nézetek abban a tekintetben, hogy tulajdonképen a gazdasági főiskola hol volna leghelyesebben elhelyezhető: a vidéken-e vagy a központban ? Ha Magyarország olyan állam volna, mint a melyekre itt ismételten hivatkoztak, mint pl. Németország, vagy Francziaország, vagy mint pl. csak Ausztria is, a hol a fővároson kivül jelentőségteljes czentrumok vannak, a hol egyetemek régi idő óta fennállanak, a hol a szükséges tanerők rendelkezésre állanak, a hol az ifjúság azt a szélesebb látókört, a melyre a gazdaközönségnek nagyon is szüksége van, megnyerheti: akkor én a magam részéről szó nélkül csatlakoznám azoknak nézetéhez, a kik a vidékre akarják a gazdasági főiskolát helyezni. Azonban, a kik a gazdasági főiskolát Magyarországon a vidékre akarják helyezni, eltévesztik a czélt, a melyet tulajdonképen a gazdasági főiskola szervezésével szolgálni akarunk. Mert a gazdasági főiskolának nem az a czélja, hogy gyakorlati oktatást adjon, hanem, hogy a legmagasabb theoretikus oktatást adja meg. Már pedig a fővárosban elhelyezett gazdasági főiskola egyedül képes — a magyarországi viszonyokat véve figyelembe — azt a szükséges magasabb theoretikus szakképzést megadni, a melyre a gazdáknak szükségük van. Mert méltóztassanak figyelembe venni azt, hogy a főiskola Budapesten a legszükségesebb segéderőket már is bírja. Itt van pl. a technika, a hol a gépészet, a földmértan, a chémia szintén oktattatik azokban a keretekben, a melyekben a gazdasági főiskolákban arra szükség van. Itt van a filozófiai fakultás, a hol a fizikai tudományok oktattatnak, továbbá a növénytan, az állattan, az ásványtan, a melyek ugyanazon keretekben oktat tatnak, a mint arra a gazdáknak szükségük van. Itten van azután az állatorvosi akadémia, a hol az állatgyógyászatot, az állategészségügyi rendészetet megtanulhatná az ifjú; itt vannak különböző előkészítő szaktanfolyamok, a szőlőszeti, az erdészeti szaktanfolyam, több kísérleti állomás stb., stb., szóval mindazon intézmények megvannak, a melyeket csak egyesíteni, összekapcsolni kell és megvan a gazdasági főiskola a nélkül, hogy nagyobb befektetésekre és milliókra volna szükség. De egyébként, t. képviselőház, felesleges és túlzott az az aggodalom, a melyet a főiskolának a fővárosban való elhelyezéséhez fűznek. Hiszen ha ez be nem vált volna, akkor már sem Parisban, sem Berlinben, sem Bécsben nem volna gazdasági főiskola, pedig ott tapasztalataink szerint kitűnően beváltak ezek az intézmények. márczius 18-án, kedden. Felesleges tehát azon aggodalom, hogy Budapesten be nem válhatnék az intézmény. Az az ellenvetés, hogy az ifjúság itt talán nagyobb erkölcsi kísértésnek van kitéve ; ezt ellensúlyozni lehet olyan tanrend megállapításával, a mely lehetetlenné teszi azt, a mi ma a jogon van, hogy olyan tanszabadság létezzék, a mely megengedi az ifjúságnak, hogy akkor ne tanuljon, a mikor neki tetszik. Tessék oly r an tanrendet életbeléptetni, mint a minő a technikán van, hogy az előadások hallgatása kötelező, akkor az aranyifjuságnak nem lesz módja arra, hogy idejét másra hasznositsa, mint a tanulásra. A legfontosabb argumentum azonban a főiskolának Budapesten való elhelyezésére az, hogy a főiskolát olyan elemek fogják látogatni első sorban és túlnyomóan, a kik nem kenyérkeresetkép keresik fel azt az intézményt, hanem a kik hivatottak arra, hogy Magyarország gazdasági politikájában vezérszerepet vigyenek, és hogy itt olyan elemek is hallgathatják a főiskolai akadémiát, a kik tulajdonképen nem a gazdasági pályára készülnek, hanem, mondjuk, a jogi vagy közigazgatási pályára, azok is nagy hasznát veszik annak, hogy ők mellékesen a gazdasági főiskolát is látogathatják és a szükséges szakismereteket megszerezhetik. A legfontosabb kérdés, a melytől a tanügynek végleges rendezése függ és a melyre különösen is felhívom a miniszter ur figyelmét, az, hogy ma a minisztériumban olyan sokoldalú ennek az ügyosztálynak a működése, hogy lehetetlenség azt ma mint egy alosztályt kezelni és különösen lehetetlenség oly fontos másik osztálylyal összefüggőleg kezelni, mint a minő az állattenyésztés. Az állattenyésztés és a gazdasági szakoktatás olyan heterogén kérdések a minisztériumban is, hogy lehetetlenség ezeket egységes vezetés alatt egyesíteni. A gazdasági tanintézetek, a kísérletezés és általában a mezőgazdasággal kapcsolatos ügyek vannak olyan fontosak, hogy a földmivelésügyi minisztérium ezek közlésére önálló osztályt létesítsen. És én azt hiszem, hogy tanügyünk emelésére ez az egyetlen és helyes mód és ezzel fogjuk elérni azt, hogy tanügyünk az egységes vezetés révén egységes alapokon fejlődjék. A gazdasági főiskola szervezését különösen szükségessé teszi a gazdaközönségnek az a sérelme, hogy a gazdasági tanintézetek és akadémiák egyike sem képesít arra, hogy a végzett gazda a földmivelésügyi minisztériumban tisztviselő lehessen. Vagy a kvalifikaczionális törvényt kellene megváltoztatni, vagy pedig olyan gazdasági iskolát alkotni, a mely a szükséges kvalifikácziót is megadja a gazdának arra, hogy a közigazgatásban, mint tisztviselő, részt vehessen. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Mert egészen máskép menne a földmivelésügyi minisztérium vezetése akkor, ha az a tisztviselő a gyakorlatban szerezné meg az ő képesítését és a miniszteri tanácsosok és a vezetők nem a gya-
