Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
75. országos ülés 1902 márczius 18~án, kedden. 327 rosszak. Pl. mondhatná a t. képviselő ur, vagy akárki és bizonyos joggal, hogy a száj- és körömfájás nem is betegség tulajdonképen, a száj- és körömfájás magától megszűnik, kát miért az a sok korlátozás, miért az a sok zaklatás a szájas körömfájás miatt? Hát, kérem, mutassanak nekem egy minisztert a t. ház tagjai, a ki merné a száj- és körömfájást szabaddá tenni és a korlátozó intézkedéseket el nem rendelni. Három nap alatt elzárnák egész Magyarországot. (Igaz! JJgy van! a jobboldalon.) Ha arról volna szó, hogy az állategészségügyi intézkedéseket hogyan kell reformálni egész Európában, ez esetben a t. képviselő ur tanácsainak sok hasznát vennők, de akkor kell, hogy kapaczitálja előbb azokat az országokat, a fflelyekbe állatállományunkkal menni kénytelenek vagyunk és a melyektől a viszonyoknál fogva — megvallom — bizonyos függő helyzetben is vagyunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez azonban nem zárja ki azt, hogy igenis gondolkozzunk az e részben fennálló intézkedések egyszerűsítéséről, nem a törvény megváltoztatásáról, mert azt nem Ígérhetem, de igenis, hogyha a végrehajtás terén bárki nekem tanácsokat tud adni, én azokat mindig csak köszönettel veszem. Ajánlom a tételt elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: A tétel maga meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Dedovics György Jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 739,266 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege 2.109,257 K. Eendkivüli kiadások. Átmeneti kiadások. A sertésvész ellen való védekezésikisérletek összes költségeire: 12.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Az 1905. évben Budapesten tartandó nemzetközi állatorvosi kongresszus előkészítésére: 1.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Pap Géza előadó: T. képviselőház! Az állatorvosi intézmény államositásáról szóló 1901. évi XVII. t.-cz. csak 1902. január l-e óta van törvénykönyvünkbe beillesztve. Az 1902-ik évre előterjesztett költségvetés tehát tapasztalati adatok hiányában csak gondos munkával állíttatott össze. Ezen indok alapján kérem a t. házat, hogy méltóztassék az 1. és 2. rovat között az átruházási jogot a miniszternek megadni. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. képviselőház az átruházási jogot a személyi és dologi kiadások között a miniszternek megadja. Dedovics György jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások összege: 13.000 kor. Beruházások: A felső-tömösi belépő állomásnak közvetlen a határszélre való kihelyezésével járó építkezésekre: 33.603 kor. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek: 380.360 kor. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Gazdasági tanintézetek és mezőgazdasági ismeretek terjesztésére. Rendes kiadások: XX. fejezet, 11. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások XII. fejezet, 6. czim. Beruházások: TI. fejezet, 6. czim. Rendes bevételek: IX. fejezet. 10. czim. Rendkívüli bevételek V. fejezet, 2. czim. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok: 835.768 korona. Rubinek Gyula! Rubinek Gyula: T. képviselőház ! A legnehezebb gyakorlati tudomány a mezőgazdaság. Nincsen az a foglalkozás, a mely oly sokoldalúságot követelne, mint épen a mezőgazdaság. A gazdának kereskedőnek kell lenni, a gazdának iparosnak kell lenni, a gazdának vegyésznek, gépésznek, állatorvosnak és még jogásznak is kell lenni, mert a közigazgatáshoz, az adminisztráczióhoz is értenie kell. És daczára ennek a nagy sokoldalúságnak, a melyet ez a foglalkozás megkíván, még máig sincsen egy olyan intézménye az országnak, a mely azt a kvalifikácziót, azt a magasabb műveltséget meg tudná adni, a melyre a gazdaközönségnek tényleg szüksége van. T. képviselőház! Hogy ennek a tételnek igazságát röviden igazoljam, csak egynéhány vonásban akarom vázolni a gazdasági tanügynek jelenlegi állapotát. (Halljuk! Halljuk.') Van egy gazdasági akadémiánk Magyar-Ovárott, ez egy kétéves tanfolyam. Már most méltóztassék azt figyelembe venni, hogy a mezőgazdasági tudománynak általam jelzett sokoldalúsága mellett miként képzelhető az, hogy az az érettségit végzett fiatalember egy kétéves tanfolyamon akár gyakorlatilag, akár theoretice kellő kiképzést nyerjen. Ez teljes lehetetlenség, t. ház. És ezt elismerte már a gazdaközönség régóta, mert körülbelül 25 esztendő óta sürgeti egy felsőbb gazdasági iskolának, illetve főiskolának létesítését, — sajnos — mindeddig sikertelenül. De itt van a másik része a tanügynek, melyet illetőleg igen helyesen mutattak rá azon abnormitásra, hogy vannak nekünk gazdasági tanintézeteink, a melyek ugyanazt a kvalifikácziót adják meg, mint a gazdasági akadémiák. A gazdasági tanintézetek hat osztálylyal veszik fel a hallgatókat és hároméves a tanfolyam. Ennek azután az a hátránya, hogy ezen gazdasági tanintézetekbe a gimnáziumi és reáliskolai tanulóknak az az eleme megy, a mely biztosra veszi, hogy az érettségi vizsgálaton megbukik. Hogy tehát az egyéves önkéntességi jogot magának megszerezhesse és hogy mégis valami kvalifikáczióra tegyen szert, elmegy a gazdasági tanintézetbe. Ez a mezőgazdaságnak egy olyan betegsége, a melyen okvetlenül és pedig gyökeresen segiteni kell. Igen megnyugtató, t. ház, hogy a földmivelésügyi miniszter ur kilátásba helyezte, hogy egy értekezletet fog tartani, a hol a tanügynek bajai alapos megbeszélés tárgyát fogják képezni. Megnyugtató körülmény továbbá az is, hogy a
