Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-75
318 75. országos ülés 1902 márczius 18-án, kedden. jon az. Kijelentem tehát, hogy minden szavamat, állításomat az oláh nép e részére vonatkozólag fentartom nemcsak, hanem én leszek az első, a ki nagy örömmel fogom állításomat viszszavonni, helyesbíteni, ha Serbán Miklós t. képviselőtársam képes lesz annak az ellenkezőjét bebizonyítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a napirend: a földmivel ésiigyi táreza 1902-iki költségvetése (írom. 73) tárgyalásának folytatása. Dedovics György jegyző: Rónay Ernő! Rónay Ernő: T. ház! Ha ennél a tételnél felszólalok, előre is kijelentem, hogy azt elfogadom, sőt nem tartom elégségesnek az összeget ahhoz képest, a mit az ország lótenyésztése megérdemelne. Nem is szóltam volna hozzá a tételhez, de késztetett erre a tegnap itt elhangzott beszéd, a mely hippologiai szempontból bírálta lótenyésztésünket, és a melyre nézve megjegyzem, hogy én, mint 25 éves lótenyésztő, nem mertem volna ilyen éles kritikát koezkáztatni. En ugyanis teljes hálától és elismeréstől vagyok áthatva a múlt és jelen vezetőség iránt és részemről nem óhajtanék lótenyésztésünk jelenlegi irányzatán változtatni. (Helyeslés.) A Nonius talán nem az a ló, a mely minden kívánságnak megfelel, de megfelel abban a körben, a melyben alkalmazzák. Ott teljesen megfelelő állat. De azért tovább nem fejlesztését nem tartom czólszerü dolognak, mert mindazok, a kik a magyar lótenyésztés körül hervadhatatlan érdemeket szereztek maguknak, mindig figyelmet fordítottak a Noniusra és tovább tenyésztésén javítani igyekeztek, ugy, hogy ma már körülbelül 50 törzset számlál ez a faj. Ezért kérném a táreza jelenlegi vezetőjét, hogy a felhangzott ellenvetéseket, a melyek a lótenyésztés jelenlegi szelleme ellen irányultak, ne vegye figyelembe, hanem az eddig folytatott irányt kövesse. Egyetértek a felszólalt t. képviselő úrral abban, hogy Mezőhegyesen necsak tisztán Nóniust, vagy Furiozót neveljenek, hanem arab törzseket is helyezzenek át, mert czélszerü ott a tömeget megnevelni. Lehetséges is lesz ez most, a mikor csikótelepek létesíttetnek és így onnan körülbelül 1000 ló felszabadul, így tehát azok helyett arabsokat lehet átvinni és lehet az annyira kárhoztatott lipiczai-törzsekből is áthelyezni, hogy Mezőhegyesen, mint hajdan, a Szakramozo-, Majesztozo- és Konverszáno-törzseket képezzék. Mikor a mostani vezetőségnek, mint lótenyésztő, a legnagyobb elismeréssel adózom, kérem a t. házat, méltóztassék a tételt elfogadni. (Helyeslés a jobb- ás a baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kérdem a t. házat: kíván-e valaki a tételhez szólani ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: elfogadja-e a tételt? (Igen.) A ház a tételt elfogadja. Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 4,788.897 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege: 6,580.913 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások : 67.200 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Beruházások: 79.503 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. Ménesek: 1,017.200 K. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Méntelepek: 1,195.370 K. Farkas Ábrahám! Farkas Ábrahám: T. ház! Meg méltóztatik nekem engedni azt, hogy mint specziálisan gazdászattal foglalkozó ember, épen ennél a tárczánál felszólaljak. Nem akarok kitérni arra, a mit senki sem tagad, a mit mindnyájan tudunk, hogy a földmivelés az az anya, a mely mindent táplál, melynek a gondozása, helyes irányítása megteremti mindazon eszközöket, melyek hazánk felvirágzására szükségesek. Most a földmivelésügyi tárczának egyetlenegy ágáról, t. i. a lótenyésztésről kívánok, mint azzal gyakorlatilag is foglalkozó gazda, szólani. Előre is kijelentem, különben már azon hely is mutatja, a honnét felszólalok, hogy én nemcsak a költségvetést fogadom el, hanem a mélyen t. kormánynak, különösen a földmivelésügyi miniszter urnak teljes elismeréssel és hálával adózom azért a gondoskodásért, melylyel a közgazdasági életnek minden ágát ápolni és előrevinni igyekszik. Ezeknek előrebocsátása után, nehogy félreértessem, azt a tételt állítom fel, hogy a jónál a jobb mindig jobb és erre a jobbra örökké törekednünk kell. Én a lótenyésztésnek eddigi irányát nagyjában nemcsak helyeslem, hanem követendőnek is tartom. (Helyeslés jobbfelöl.) Ott voltam a kezdeténél, ott voltam a folytatásánál, elismerem azoknak az érdemeit, a kik ezt a lótenyésztést idáig vitték, nem gáncsolok senkit. Hanem igenis néhány évtizedes tapasztalat mutatja, hogy sok olyan dolog van, a mit csakugyan javítani szükséges. Azt sem kell megint bizonyítanom, sok szóval indokolnom, hogy a lótenyésztés közgazdasági ágazatainkban milyen nagy tért foglal el, sőt azt hiszem, bátran kimondhatom, hogy talán egyetlen közgazdasági ágazatunk sincs olyan, melylyel a külföldi nagy versenyben ugy megállhatnánk. En azt hiszem, nemcsak versenyképesek vagyunk ezen a téren, hanem határozottan még ma is domináljuk a piaezot. Miután én ennek ilyen nagy fontosságot tulajdonitok ugy honvédelmi, mint közgazdasági szempontból, azt hiszem, egyetlenegy szó sem felesleges akkor, ha valaki rámutat nem a kívánatra, hanem a
