Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-74

292 74. országos ülés 1902 márczius 17-én, hétfőn. körülbelül mindegy, hogy az ember milyen vizet kap, hogy minek hívják azt a vizet, hogyha egyszer elboritja a földjét. (Tetszés jobbfelöl.) A másik szempont, a melyből meg kell bírálni a Rába-szabályozást, az a terheknek egyenlőtlen eloszlása. (Ugy van! jobbfelöl) A tör­vény ugy rendelkezik, hogy a munkálatok befe­jezte után lesz uj osztályozásnak helye és ezért van, hogy a munkálatok befejezését sokan sür­getik. De a harmadik kérdés is figyelmet érde­mel, és ez a Fertő lecsapolásának a kérdése. Mióta t. i. a Rábát töltések közé vették, mű­szaki szempontból majdnem lehetetlen a Fertő­nek tó gyanánt való fentartása. Törvényhozási szempontból pedig maga a törvényhozás volt az, mely ezt kimondta épen egy ellenzéki képviselő inditvényára, a ki azt javasolta, hogy hat méter helyett 15 méterrel szélesittessék ki a Hanság­csatorna, azért, hogy a Fertő-vizek is lefolyásu­kat találják. Én különben csak annyit konsta­tálok, hogy a mikor az utolsó Rába-szabályozási közgyűlésen a többség a munkálatok folytatását elhatározta, akkor a többséget főleg a kisbirto­kosok képviselték, a kisbirtokosok zöme alkotta a többséget, a kik azt állították, hogy ők a szabályozásnak eddig inkább csak terheit visel­ték, de nem élvezték eléggé annak előnyeit, ezért kívánják, hogy a munkálatok teljesen be­fejeztessenek, és ők is kedvezőbb helyzetbe jus­sanak. Különben a tervekhez még nem volt alkalmam hozzászólani. A terveket nemcsak műszaki, de gazdasági szempontból is meg fogom bírálni ós ijíarkodni fogok oly álláspontot elfog­lalni, mely lehetőleg azon vidék megnyugvására szolgáljon. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Gróf Benyovszky Sándor képviselő ur fog­lalkozott a gyümölcstermelés kérdésével is és felvetette azt a kérdést, hogy mennyire halad­tunk e téren. Engedje meg, hogy csak egypár adatot mondjak. (Halljuk! Halljuk!) Mig pl. 1895-ben kiosztottunk 878.000 csemetét, most kiosztunk 2,372.000 darabot. Mig 1895-ben 91 holdon volt faiskola, ma már 573 hold a faiskolák területe. Azt hittem, megvallom, hogy ez a sok fa­iskola talán felesleges is. Mondhatom azonban, hogyha kétszer annyi faiskolánk volna is, az is kevés volna ma már, mert annyira megindult a közön­ségünkben a vágy, hogy fásitson és hogy gyü­mölcsösét nagyobbítsa. (Helyeslés jobbfelöl.) A szölőszetnél Eötvös Bálint képviselő ur az agrárkölcsönök fiaskójáról beszélt. Bocsá­natot kérek, de ezt nem lehet mondani, mert a kölcsönök most is folynak. Az az elv pedig, a mit a képviselő ur felállított, hogy t. i. a homoki szőlőket ugyanabban a kedvezményben részesít­sem, mint a íilloxera által elpusztított szőlőket, teljesen hibás és én ezt aláírni sohasem fogom, (Helyeslés.) mert a homoki szőlőtelepítés magá­tól is megindult, az ma már magától is megy. (Igaz! Ugy van!) Általában, tekintve azokat a borértékesitési viszonyokat, a miket látunk Francziaországban, Olaszországban stb., szóval az egész világon; ha látjuk azokat a nehézségeket, a melyek a bor értékesítésével szemben mindenütt mutatkoznak: akkor nagyon óvatosaknak kell lennünk buzdí­tani gazdatársainkat szőlők telepítésére. (Ugy van! jobbfelöl.) Megállítani a dolgokat már nem lehet. Megmondom, hogy miért nem ? Azért nem lehet megállítani a szőlők felújítását, noha bizonyos mértékben mérsékeltebb tempót kellene tartani, mert a felújítást eddig inkább a nagybirtokosok eszközölték. A kisembernek természete az, hogy bizalmatlan. A kisembernek tőkeereje is kevés és a kisember mindig azt nézi, bogy a szomszédban mi történik? Mikor látja, hogy a nagyobb bir­tokos újra telepitette szőlőjét és látja annak sikerét, utána csinálja. Most átalában abban a stádiumban vagyunk, hogy a kisemberek zöme következik. Ezeknél megállítani a szőlőtelepítést, ellenkeznék azzal a humanitással, mely a törvény­hozást vezeti. (Ugy van ! jobbfelöl.) Annyi bizo­nyos és ezt tapasztaltuk Francziaországban is, hogy a nehézség nem annyira a faj-, mint in­kább a tömegboroknál van. Ennélfogva nekünk nem annyira a tömegszaporitásra, mint inkább a minőség emelésére és fokozására kell töreked­nünk, (Elénk helyeslés.) mert csak ekkor fogunk a versenyben megállhatni. (Ugy van! jobb felöl.) A hegyvidéki akczióra nézve Baross János képviselő ur azon kívánságának adott kifejezést, hogy ezen hegyvidéki akcziót továbbra is foly­tassuk. Erre nézve megnyugtathatom a t, kép­viselő urat, hogy ezt igenis szándékozom a jövő évben Zemplén vármegyében folytatni és Zemp­lén után TJgocsa vármegye van tervbe véve. A hegyvidéki akcziónál Uray Imre képviselő ur élénken megtámadta a munkácsi hitbizományi uradalmat. Méltóztassanak azonban meghinni, hogy ilyen támadásokkal, a melyek talán rész­ben igazoltak, voltak 40 évvel ezelőtt, de nincse­nek igazolva ma, nagyon megnehezítik egy mi­niszternek a helyzetét, mert ha egy ilyen hitbizomá­nyi uradalom tulajdonosa az én kérésemre, az az én felhívásomra és rábeszélésemre belemegy abba, hogy az ő közbenjárásával és igénybevéte­lével azt az akcziót létesítsük, és ez aztán a köszönet, akkor hiába megyek más hitbizományi uradalom tulajdonosához, mert az majd azt mondhatja: sokkal jobban járnak azok, a kik semmit sem csinálnak. (Igaz! Ugy van! a jobb­és a baloldalon; ellenmondás a szélsöbaloldalon.) A tényállás az, hogy gróf Schönborn Ervin elő­ször is magyar honpolg főrendiház tagja, maga is érti a magyar nyelvet, fia pedig folyé­konyan beszél magyarul. Másodszor: van hét fő­tisztje. Ezek közül öt született, kettő honosított magyar. Az egész erdészeti tisztikar — máról beszélek és nem régmúlt időkről — magyar, egy honosított van köztük. A munkakereset, a mit a gyárak stb. fuvarozás czimén a munkások közt kiosztanak, 1,200.000 korona évenkint. A mit az állam bérel, 14.783 katasztrális hold.

Next

/
Thumbnails
Contents