Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-74

292 74. országos ülés 1902 márczius 17-én, hétfőn. körülbelül mindegy, hogy az ember milyen vizet kap, hogy minek hívják azt a vizet, hogyha egyszer elboritja a földjét. (Tetszés jobbfelöl.) A másik szempont, a melyből meg kell bírálni a Rába-szabályozást, az a terheknek egyenlőtlen eloszlása. (Ugy van! jobbfelöl) A törvény ugy rendelkezik, hogy a munkálatok befejezte után lesz uj osztályozásnak helye és ezért van, hogy a munkálatok befejezését sokan sürgetik. De a harmadik kérdés is figyelmet érdemel, és ez a Fertő lecsapolásának a kérdése. Mióta t. i. a Rábát töltések közé vették, műszaki szempontból majdnem lehetetlen a Fertőnek tó gyanánt való fentartása. Törvényhozási szempontból pedig maga a törvényhozás volt az, mely ezt kimondta épen egy ellenzéki képviselő inditvényára, a ki azt javasolta, hogy hat méter helyett 15 méterrel szélesittessék ki a Hanságcsatorna, azért, hogy a Fertő-vizek is lefolyásukat találják. Én különben csak annyit konstatálok, hogy a mikor az utolsó Rába-szabályozási közgyűlésen a többség a munkálatok folytatását elhatározta, akkor a többséget főleg a kisbirtokosok képviselték, a kisbirtokosok zöme alkotta a többséget, a kik azt állították, hogy ők a szabályozásnak eddig inkább csak terheit viselték, de nem élvezték eléggé annak előnyeit, ezért kívánják, hogy a munkálatok teljesen befejeztessenek, és ők is kedvezőbb helyzetbe jussanak. Különben a tervekhez még nem volt alkalmam hozzászólani. A terveket nemcsak műszaki, de gazdasági szempontból is meg fogom bírálni ós ijíarkodni fogok oly álláspontot elfoglalni, mely lehetőleg azon vidék megnyugvására szolgáljon. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Gróf Benyovszky Sándor képviselő ur foglalkozott a gyümölcstermelés kérdésével is és felvetette azt a kérdést, hogy mennyire haladtunk e téren. Engedje meg, hogy csak egypár adatot mondjak. (Halljuk! Halljuk!) Mig pl. 1895-ben kiosztottunk 878.000 csemetét, most kiosztunk 2,372.000 darabot. Mig 1895-ben 91 holdon volt faiskola, ma már 573 hold a faiskolák területe. Azt hittem, megvallom, hogy ez a sok faiskola talán felesleges is. Mondhatom azonban, hogyha kétszer annyi faiskolánk volna is, az is kevés volna ma már, mert annyira megindult a közönségünkben a vágy, hogy fásitson és hogy gyümölcsösét nagyobbítsa. (Helyeslés jobbfelöl.) A szölőszetnél Eötvös Bálint képviselő ur az agrárkölcsönök fiaskójáról beszélt. Bocsánatot kérek, de ezt nem lehet mondani, mert a kölcsönök most is folynak. Az az elv pedig, a mit a képviselő ur felállított, hogy t. i. a homoki szőlőket ugyanabban a kedvezményben részesítsem, mint a íilloxera által elpusztított szőlőket, teljesen hibás és én ezt aláírni sohasem fogom, (Helyeslés.) mert a homoki szőlőtelepítés magától is megindult, az ma már magától is megy. (Igaz! Ugy van!) Általában, tekintve azokat a borértékesitési viszonyokat, a miket látunk Francziaországban, Olaszországban stb., szóval az egész világon; ha látjuk azokat a nehézségeket, a melyek a bor értékesítésével szemben mindenütt mutatkoznak: akkor nagyon óvatosaknak kell lennünk buzdítani gazdatársainkat szőlők telepítésére. (Ugy van! jobbfelöl.) Megállítani a dolgokat már nem lehet. Megmondom, hogy miért nem ? Azért nem lehet megállítani a szőlők felújítását, noha bizonyos mértékben mérsékeltebb tempót kellene tartani, mert a felújítást eddig inkább a nagybirtokosok eszközölték. A kisembernek természete az, hogy bizalmatlan. A kisembernek tőkeereje is kevés és a kisember mindig azt nézi, bogy a szomszédban mi történik? Mikor látja, hogy a nagyobb birtokos újra telepitette szőlőjét és látja annak sikerét, utána csinálja. Most átalában abban a stádiumban vagyunk, hogy a kisemberek zöme következik. Ezeknél megállítani a szőlőtelepítést, ellenkeznék azzal a humanitással, mely a törvényhozást vezeti. (Ugy van ! jobbfelöl.) Annyi bizonyos és ezt tapasztaltuk Francziaországban is, hogy a nehézség nem annyira a faj-, mint inkább a tömegboroknál van. Ennélfogva nekünk nem annyira a tömegszaporitásra, mint inkább a minőség emelésére és fokozására kell törekednünk, (Elénk helyeslés.) mert csak ekkor fogunk a versenyben megállhatni. (Ugy van! jobb felöl.) A hegyvidéki akczióra nézve Baross János képviselő ur azon kívánságának adott kifejezést, hogy ezen hegyvidéki akcziót továbbra is folytassuk. Erre nézve megnyugtathatom a t, képviselő urat, hogy ezt igenis szándékozom a jövő évben Zemplén vármegyében folytatni és Zemplén után TJgocsa vármegye van tervbe véve. A hegyvidéki akcziónál Uray Imre képviselő ur élénken megtámadta a munkácsi hitbizományi uradalmat. Méltóztassanak azonban meghinni, hogy ilyen támadásokkal, a melyek talán részben igazoltak, voltak 40 évvel ezelőtt, de nincsenek igazolva ma, nagyon megnehezítik egy miniszternek a helyzetét, mert ha egy ilyen hitbizományi uradalom tulajdonosa az én kérésemre, az az én felhívásomra és rábeszélésemre belemegy abba, hogy az ő közbenjárásával és igénybevételével azt az akcziót létesítsük, és ez aztán a köszönet, akkor hiába megyek más hitbizományi uradalom tulajdonosához, mert az majd azt mondhatja: sokkal jobban járnak azok, a kik semmit sem csinálnak. (Igaz! Ugy van! a jobbés a baloldalon; ellenmondás a szélsöbaloldalon.) A tényállás az, hogy gróf Schönborn Ervin először is magyar honpolg főrendiház tagja, maga is érti a magyar nyelvet, fia pedig folyékonyan beszél magyarul. Másodszor: van hét főtisztje. Ezek közül öt született, kettő honosított magyar. Az egész erdészeti tisztikar — máról beszélek és nem régmúlt időkről — magyar, egy honosított van köztük. A munkakereset, a mit a gyárak stb. fuvarozás czimén a munkások közt kiosztanak, 1,200.000 korona évenkint. A mit az állam bérel, 14.783 katasztrális hold.