Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-73

264 73. országos ülés 190% márczius íh-én, pénteken. égető kérdésre reátérni. De még egy tárgyra kívánom az igen t, miniszter ur figyelmét felhívni — a kinek hazafias munkaerejét jól ismerem ; — kérem az igen t. miniszter urat, vessen alkalomadtán egy tekintetet a Boszniában Kállay által alapított földmivelési stácziókra. Ezek a legelemibb gazdasági oktatással és gazdasági neveléssel foglalkoznak és ott az állam 4—500 holdas teriileteken mintaszerüleg gazdálkodik és a gyakorlatban fiatal földmiveseket — olyformán mint nálunk — gazdáknak nevel. Tan egy erdészeti stáczió is, valami 3000 holdon. Azt hiszem, t. ház, hogy mi még nem vagyunk annyira előre, hogy esetleg hasonló gyakorlati földmives stáczióknak hasznát ne tudnánk venni, (Ugy van! Ugy van ! a középen és a baloldalon.) Állami birtokunk is volna reá elég. Méltóztassék tehát a t. miniszter urnak a bosnyák stácziók rendszeréből, a mit jónak lát meghonosítani, vagy ha ugy tetszik, okkupálni. (Helyeslés.) T. képviselőház! Ha pedig ő Felsége kormánya, a Széli-kabinet, a melynek én kis, parányi támasza vagyok, egy monumentális alkotással akarja a föld népét megajándékozni, azt a népet, a mely adójával fedezi a közköltségeket és vérével megvédi a hont, akkor bizza meg Darányi miniszter urat, hogy tanulmányozza a homesteadtörvényt, (Elénk helyeslés és tetszés a középen és a szélsöbaloldalon.) Jefferson elnöknek ezt a nagyszabású müvét dolgozza át a magyar viszonyokra, és nyújtson be törvényjavaslatot, a mely, mint a humánus Amerikában, ápolja, védje a jó, becsületes földnépet. (Elénk tetszés és helyeslés a középen és a szélsöoaloldálon.) Nemcsak hitel kell ennek, — a mivel esetleg vissza is él — de első sorban »homestead,« ez az édes otthont védő törvény, (Elénk helyeslés a középen és a szélsöoaloldálon.) a mely Észak-Amerika 52 államából 20 év előtt megvolt már 38 államban. Ezer szocziális bajt fogna vele orvosolni a kormány egy csapással és kiérdemelné e nemzet örök háláját. (Elénk helyeslés) A költségvetést egyébként elfogadom. (Elénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) Illyés Bálint jegyző: Chernel Gyula! Chernel Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk I) Országszerte köztudomású tény, hogy a kisgazdák, telkes gazdák lótenyésztése hanyatlóban van. Ugy a jelenlegi t. földmivelésügyi miniszter ur, valamint elődjei is egy czólt tűztek ki ez irányban, de ezt a czélt sohasem tudták elérni. Ez a czél az volt, ma is az, (Zaj.) hogy a telkes gazda neveljen a katonaság részére alkalmas lovakat. Én, a ki már közel 40 éve foglalkozom lótenyésztéssel, megfigyeltem polgártársaim állattenyésztését és arra a tapasztalatra jutottam, — és ezt határozottan ki merem mondani — hogy a jelenlegi viszonyok között a telkes gazda a katonaság részére lovat nevelni teljesen képtelen. (Mozgás.) Be fogom bizonyítani, miért? (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Az elmúlt 30 év alatt a kisgazda viszonyai a gazdaság terén óriási változáson mentek keresztül. Az előbb nagy kiterjedésű legelőknek jó része eke alá került, mig ott, a hol ma még egyes községekben legelőterületek vannak, azok oly csekélyek, hogy a tehénnek és kijáró sertésnek is alig nyújtanak tápot, a lónak pedig egyáltalában nem. így kénytelen az a kisgazda lovát, csikóját az istállóban tartani. Ha hideg van, azért, ha sár van, ezért nem ereszti ki. Szóval a szabad mozgást, a szabad levegőt tőle teljesen elvonja. Az istállóba kötött csikó áll vagy fekszik, a minek következtében csontjai nem fejlődnek, izmai elpetyhüdnek, csuklói, ha hosszúak, egyáltalában semmit sem érnek, ha rövidek, elpuhulnak. Tudvalévő dolog, hogy a lónak természetes táplálkozási módja az eleséget a földről fölszedni. Itt az istállóban a szemes takarmányt a jászolból, a szálas takarmányt a kosárból felemelt fővel, kinyújtott nyakkal kell megszereznie. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek következtében dereka beesik, meggörbül, növése roszszá válik; (TJgy van! a széls'úbalolclalon.) igy aztán az az istálóban nevelt ló, miután erős lába nincs és dereka rossz, katonai szolgálatra egyáltalában alkalmatlan. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez az egyik indoka szerény nézetemnek, a másik pedig az a körülmény, hogy a kisgazdák lótenyésztésébe túlságos mérvben bevitték a telivér angol fajt. (Ugy van ' balfelöl.) Ha pl. csak Somogy megyét veszem, ott voltak ezelőtt olyan községek, a melyekben országszerte hires lófajokat neveltek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) E községekben megvolt régebben a czinderi- és csapodi-faj ló. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) E fajokat azáltal akarták még jobbakká tenni, hogy telivér méneket adtak közéjük és ennek az lett az eredménye, hogy ha ma elmegyünk azokba a községekbe és kivezetnek száz lovat, azt fogjuk látni, hogy azon lovakban minden hiba megvan, épen csak hogy gomba nem nő rajtuk. Áttérek most olyan tárgyra, a mely talán nem tartozik épen e tárcza keretébe, de miután a lónevelóssel van összeköttetésben, kénytelen vagyok reá kitérni. (Halljuk! Halljak!) Ujabb időben a közös hadügyminisztérium több vidéken csikótelepeket állított fel, a melyeknek az volna ä czélja, hogy ott különösen a tisztikar részére és selejtesebb minőségben a legénység részére lovakat neveljenek. E czélból megveszik a ménestulajdonosoktól a hároméves csikókat 325 írttól egész 400 forintig terjedő árért. Azok a hároméves csikók odakerülnek a csikótelepre, a hol azokat négy- és féléves korukig nevelik, a mikor az ezredeknek kiosztják. Bebizonyított tény, és ha méltóztatnak kívánni, adatokra is hivatkozom e tekintetben, hog3

r a midőn az a négy- és féléves csikó a telepről kikerül, a kincstárnak 750 forintjában van. Nessi Pál: Gyönyörű állapot! Chernel Gyula: Ezt a dolgot pedig könnyen