Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-70

180 70. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. helyeslés a szélsöbaloldalon.) s e tekintetben azt hiszem, hogy most is fentarthatom kifejezésemet, mert az a kabinetiroda teljesen német szöveg­ben és mondhatom, német szellemben is felelt egy magyar kérvényre. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Én tehát a miniszterelnök ur visszautasítására és kifejezésemnek az ő részéről való el nem fogadására, mint lényegtelen do­logra egyszerűen nem is reflektálok. (Derültség és helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs felje­gyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, követ­kezik a szavazás. Kérdem, elfogadja-e a ház a jótékonyczélu egyesületek segélyezésére átalány­ként előirányzott 79.000 koronát, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a tételt elfogadja. (Helyeslés.) Lázár Árpád jegyző (olvassa): Rendes ki­adások összege 93.138 K. Altalános közigazga­tási kiadások és bevételek. Rendes kiadások: XVII. fejezet, 13. czim. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások: IX. fejezet, 7. czim. Rendes bevételek: VI. fejezet, 8. czim. Kiadás. Rendes kiadások: Hivatalos lap költsége 39.600 K, Lázár Árpád jegyző: Kende Péter! Kende Péter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A belügyminisztérium költségvetésének »Alta­lános közigazgatási kiadások és bevételek« czi­ménél engedje meg a t. ház, hogy figyelmét a közigazgatási tisztviselőknek egy nagy sérelmére hívjam fel. (Halljuk! Halljuk!) Még a 80-as évek elején a belügyminisztérium egy rendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, melyben kötelességükké tette, hogy a minisztérium által kibocsátott törvények és rendeletek tárát a tör­vényhatósági főtisztviselőknek, közigazgatási fő­szolgabiráknak, városi polgármestereknek és köz­ségi jegyzőknek megszerezzék. A központi fő­tisztviselők, járási íőszolgabirák, polgármesterek, jegyzők kimutatása fel lett terjesztve a minisz­tériumhoz, a részükre járó példányok füzetenkint leérkeztek, az illetők között széjjelosztattak és azoknak ára minden tiltakozás daczára fizeté­sükből levonatott. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) A törvényhatóságok felterjesztéssel éltek a minisz­tériumhoz, melyben arra kérték a belügyminisz­tert, hogy ha a királyi bíróság és minden más egyéb állami hivatal a hivatal részére ingyen kapja meg ezen nyomtatványokat, akkor a köz­igazgatási hivatalok is ingyen részesüljenek benne. Ha azonban ez nem volna lehető, arra kérték a belügyminisztériumot, engedje meg, hogy a köz­igazgatási tisztviselők példányai a vármegye házi pénztárának terhére rendeltessenek meg. Ezen méltányos kívánalmak elől azonban a kormány ridegen elzárkózott, (Halljuk! Halljuk! a bal­oldalon.) de nem tett kifogást azon eljárás ellen, hogy a községi jegyzőknek járuló példányok a községek által megszavazott irodai átalányok terhére szereztessenek be. T. ház ! A belügyminisztériumnak ezen fenn­emlitett rendelete annál sérelmesebb a közigaz­gatás autonóm közegeire, mert ugy a törvények,, mint a rendeletek-tára legtöbbször akkor jelenik meg, mikor már az illető törvény vagy rendelet életbe lépett. A tisztviselőknek pedig ugy a tör­vényeket, mint a rendeleteket még életbe léptük előtt kell tanulmányozniuk és igy megszerezniök, hogy az életbe lépett törvényt ós rendeletet al­kalmazhassák. De sérelmes ez az intézkedés azért is, mert — mint méltóztatnak tudni — a törvények és rendeletek tárának vajmi csekély töredékét képezik azok a törvények és rendele­tek, melyek kizárólag a közigazgatásra vonat­koznak. Ezen törvényeket és rendeleteket pár koronáért az illető tisztviselők minden könyv­árusnál megvehetik. Nem méltányos tehát, hogy az a tisztviselő azokat a törvényeket és ren­deleteket is tartozik beszerezni, melyeknek soha hasznát nem látja. Mert itt nem egy-két koro­náról van szó, hanem évente 20—30 korona ki­adásról, mely összeg a legmostohábban díjazott közigazgatási tisztviselőknél számottevő tétel. Volna annak értelme, hogy a törvények és ren­deletek tárának gyűjteménye minden közigazga­tási hivatalnak leltári anyagát képezze . . . Gr. Wilczek Frigyes: Az ugy is van! Kende Péter: JSÍem így van! Boncza Miklós: így kellene lenni! Kende Péter: Ámde most, minthogy az illető tisztviselők saját tárczájuk terhére szerzik be ezen törvények és rendeletek tárát, tehát szaba­don is rendelkeznek azzal. így tettem én is 23 évi alispánságom alatt összegyűlt törvények és ren­deletek tárának gyűjteményeivel, amelyek, mond­hatom, egész könyvtárt töltenek be, miután állá­somtól megváltam, magammal hazavittem és utó­domnak, ha el akarja magát látni ezen törvé­nyekkel ós rendeletekkel, legalább is 600 koro­nájába fog kerülni. Azt hiszem, hogy az elő­adottakkal meggyőztem a t. házat azon állitásom igazságáról, hogy a belügyminisztérium által kiadott törvények és rendeletek tára megvételé­nek a törvényhatósági tisztviselőkre ráutalása sérelmes és orvoslandó. A belügyminiszteri költ­ségvetés általános közigazgatási kiadások és be­vételek cziménél az országos törvények és ren­deletek tárának kiadása 82.216 korona tételével szemben, a bevételi rovat 129.200 korona bevé­telt tüntet elő, tehát ezen a czimen az állam­nak 46.984 korona jövedelme van. Arra kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, legyen szíves ezen különben is igénytelen tételnél eltekinteni a fiskális szemponttól és megelégedni 32.000 korona jövedelemmel és ez esetben a törvény­hatósági hivatalok is elláthatók lesznek a törvé­nyek és rendeletek tárával, mert számitásom szerint 15.000 koronánál többe nem kerülne a vármegyei hivatalok ezen nyomtatványokkal való ellátása. Az igen t. miniszterelnök urat, mint belügyminisztert pedig arra kérem, hogy a tör­vényhatóságok tisztviselőinek jogos panaszát or­vosolni és intézkedni méltóztassék, hogy előd­jének azon nem méltányos rendelete, mely a

Next

/
Thumbnails
Contents