Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-70
164 10. országos ülés 1902 márczius 11-én, kedden. donképen mi czélból deczentralizálták őket? Azt felelte: Dass wir das ungariscbe Gresindel hinausjagen können.« Tőlünk szegény ember Ausztriába csak azért megy, hogy munkát keressen és dolgozzék, de arra, hogy a mi embereink átmennének a túloldalra, Ausztriába, könyörögni, csavarogni, arra nincs példa. És mégis a mi kedves szomszédaink ilyen véleményben vannak a mi szegény népünkről. Ezeknek a csavargóknak 90 perczentje cseh, morva, osztrák. (Közbekiáltások a néppárton: Zsidók!) Erről majd később szólok. És ez a csavargás oly veszedelmes arányt ölt a határszélen, hogy már nem egyenkint, hanem kettesével, hármasával, négyesével járnak, hogy nagyobb bátorságuk legyen, quasi betörni. Legnagyobb munkaidőben, nyáron, csapatonkint hevernek állatias módon lerészegedve, hogy aztán este az egész községre, a békés polgárokra mint a sáskatömegek rátámadjanak. Különösen munkaidőben oly veszedelmes tömeg ez a határszéli községekben, hogy az otthon maradók elzárkóznak, hogy ne legyenek kénytelenek velük érintkezni. Reggel, este mindenki iparkodik, hogy szabaduljon tőlük minden áron. így érthető, hogy a határszélen annyi a betörés, lopás. Hiszen ha kirabolnak egy házat, mehet aztán valaki a csendőrségért, a mely a harmadik, negyedik községben van! Mire a csendőrség a szolgabiró Írásbeli felhatalmazásával megjön, a tettesek elmehettek akár Bergengócziába is, T. ház! Hogy ezt az anomáliát, ezt a tűrhetetlen állapotot valahogyan orvosoljuk, nagyon kérem a t. miniszterelnök urat, (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) méltóztassék a mi részünkről is intézkedni, hogy a csendőrség lehetőleg minden községben deczentralizáltassék, vagy a mennyiben nincs elegendő csendőr, szaporittassék az állomány. De a legjobb szer az lenne, hogy az egész határszélen államrendőrség állíttassák fel. Ennek eredménye az lesz, hogy ezt a cseh. morva, osztrák csőcseléket a határra viszik, elszállítják, és igy megszabadulunk tőle. Az 1879: XLI. törvényczikk 15. fejezetének 6-ik §-a nyíltan megmondja, hogy az a munkanélküli, a ki nem tudja kimutatni, hogy van miből megélnie, egyszerűen csavargónak tekintetik és nyolcz naptól egy hónapig terjedhető fogsággal fenyítendő meg. A határszéli községekben, a hol karhatalom nincsen, csak elvétve és akkor is csak nehezen kapható meg, (Közbeszólás a néppárton: A választáskor van.) — akkor van — itt kell intézkedni. Ide kell számítanom még — sine ira et studio, és a magyar zsidóság érdekében mondom — a Galicziából bevándorló zsidóság legnagyobb részét. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) Pinklivel jönnek, semmijük sincsen, a határszéli községekbe vándorolnak, a hol a tisztességes izraeliták nem bocsátják őket magukhoz, de a hasonszőrű emberek elrejtik őket egy-két hónapra, azután arrogáns mó| don lépnek fel, felvételüket követelik és sok község kénytelen őket befogadni, mert ha elutasítják őket, akkor a szolgabiró kényszeríti a községeket az illetők befogadására. (Igaz! Ugy van! a néppárton) Ezeket a csavargókat az ország nyugalma, tisztessége, becsülete érdekében vissza kell kergetni. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) A mit Ausztriában tesznek, megtehetjük mi is. Az adófizető polgárok érdekében el kell őket távolítani. (Igaz! Ugy van a néppárton.) Még egyI szer kérem a t. miniszterelnök urat, hogy a határszéli községeket illetőleg a közbiztonsági ügyet lehetőleg méltányosan kegyeskedjék rendezni. A tételt nem szavazom meg. (Helyeslés a néppárton.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) A z, a mit a t. képviselő ur akar, és a mire czéloz, hogy a közbiztonsági állapotok tekintetében lehetőleg nagyobb ügyelet fordíttassák a csavargók munkanélküliek garázdálkodására és járás-kelésére, a csendőrségnek a feladata, a közigazgatási tisztviselőknek ez egyik kötelessége, a melyet teljesítenie kell. A határszélen még éberebben kell ezt a szolgálatot ellátni, a mennyiben a létszám, mely a csendőrségnél nem nagy, ezt megengedi. Hogy minél éberebben figyeljenek erre, azt még szorosabb kötelességükké fogom tenni. (Helyeslés.) Miután a bevándorlásról is történt említés, megragadom ezt az alkalmat, hogy kijelentsem, (Halljuk! Halljuk!) a mit már egyszer, ha nem is az általános tárgyalás alkalmával, de egy más inczidens alkalmából ezen országgyűlés alatt mondottam, s a mi benne van a trónbeszédben is, hogy a bevándorlás ügyét törvényhozásilag szándékozom rendezni. (Helyeslés.) Kissé bonyolult a dolog, mert összefügg a községi illetőség kérdésével, de azt hiszem, meg lesz oldható. Ezzel kapcsolatosan a határszólek némely pontjain államrendőrséget akarok szervezni, (Jdtalános helyeslés.) hogy az illetéktelen bevándorlás lehetőleg megakadályoztassák. Ezenkívül az idegenek ellenőrzését is szándékozom szabályozni. (Elénk helyeslés a bal- és a jobboldalon.) Az egész anyag már fel van dolgozva, sőt már a törvényjavaslat tervezete is kész, s ezen országgyűlés alatt okvetlenül be fogom terjeszteni ugy a határszéleken az államrendőrség szervezéséről, mint az idegenek ellenőrzéséről ós a ^bevándorlás szabályozásáról szóló javaslatot. (Altalános helyeslés.) Szintén kászen van és szándékozom beterjeszteni az utlevélügy rendezéséről szóló törvényjavaslatot. (Helyeslés.) Az utlevélügy kapcsolatos a kivándorlás kérdésével, s a kivándorlás ügyét is adminisztratív utón, esetleg, ha szükséges, némely törvényhozási intézkedésekkel kiegészítve szabályozni akarom. Ennek egyik eszköze az utlevélügy rendezése leszen. Azonkívül még csendőrkerületeket is óhajtok
