Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-70
162 70. országos ülés 1902 a czélt kell szem előtt tartani, melyet az indítvány el akar érni. 8 ha ez a czél el van érve, akkor — gondolom — nem szükséges határozatot hozni, különösen nem ilyen terjedelemben vagy ilyen intenczióval. T. barátomnak, Madarász Józsefnek törekvéseit én csak a legnagyobb mértékben helyeselhetem és purisztikus törekvéseit mi mindannyian magunkévá teszszük. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Purisztikus? Derültség.) 0 tehát eléri czélját ezzel is; mindenesetre helyes, hogy ő ezt a dolgot szóba hozta; ez talán emlékeztetés lesz minden képviselőre nézve, hogy lehetőleg tartózkodjék az idegen szók használatától, már a menynyire csak birja, (Ugy van! JJgy van! jobbfelöl.) mert hiszen a gyakorlat teljesen kiküszöbölni minden idegen szót nem képes, de ezeknek használatát szűkebb határok közé szorítani, arra igenis, mindenki képes, ha akarja. Mondom, mindenkire nézve emlékeztetés és figyelmeztetés lesz Madarász képviselő urnak indítványa és arra fog szolgálni, hogy azt mindenki lehetőleg meg is tegye és minél kevesebb idegen szót használjon beszédjében és a czél el lévén érve azáltal, (Elénk helyeslés jobbfelöl.) hogy a ház minden tagja helyesli Madarász képviselő ur törekvését, magam részéről azt hiszem, határozathozatalnak szüksége ezen kérdésben nem is forog fenn, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) mert hiszen minek itten egy vocabulatoriumot összeállítani; mindenki meg fogja szívlelni Madarász József t. képviselő urnak ezen intését (Ugy van! Ugy van! jobbfelül.) és talán ő maga is belenyugszik, ha így lesz és ez indítványának tárgyalását feleslegessé teszi. (Elénk helyeslés jobbfelöl Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök: Madarász József képviselő ur kíván szólani. Madarász József: T. képviselőház! Azt véltem, (Halljuk! Halljuk!) hogy a t. ház minden ellenmondás nélkül legalább tárgyalásra fogja kitűzni az indítványt és ezen, a kormányelnök ur által előadott észrevétel már a tárgyalásnál tétetik meg. Természetesen akkor igen helyesnek találtam volna ezen észrevételt, ha a ház többségének véleménye feleslegesnek tartja az indítványt és ezért elejti annak tárgyalását; most azonban, mivel még tárgyalásra sem fogadja el: legyen, hogy a kormányelnök urnak a maga értelmezése szerint, a tisztításra, vagyis zárjel közt purifikálásra (Altalános, élénk derültség.) elég erkölcsi hatással lehet az indítvány maga is; én magam előbb nem is kívántam — most már kell egypár szót szólanom; nem is teheti fel rólam senki, hogy én akár a honosított idegen szavaknak, akár pedig a más idegen szóknak is, a melyeket magyarul is jól lehet kifejezni, használatát kötelező erővel kívántam volna itt kimondatni. (Helyeslés.) Nem; de hát természetesen engem nem elégít ki a kormányelnök urnak megnyugtatása; keserűséggel, mondhatom, szivem mély keserűségével látom a korszak sümrczius íí-én, kedden. lyedésének a bizonyítványát. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tegyen a ház indítványommal, a mit akar, de mindenesetre kérem, hogy döntsön a ház szavazatával a fölött, hogy akarja-e tárgyalni az indítványt vagy nem ? (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Rátkay László: Nyelvében él a nemzet! Elnök: T. ház! A házszabályok 199. §-a értelmében érdemleges tárgyalásnak most nincs helye. A felett kell, hogy határozatot hozzunk, hogy tárgyalásra tüzi-e ki a ház az indítványt, igen, vagy nem. Madarász József: Helyes! Elnök: Kérem a ház azon tagjait, a kik Madarász képviselő ur inditványát tárgyalásra óhajtják kitűzni, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem tűzi ki tárgyalásra az indítványt. Következik a napirend szerint a belügyi tárcza 1902. évi költségvetésének (írom. 10) folytatólagos tárgyalása, még pedig a közbiztonsági kiadások első tétele. — Ki következik szólásra ? Illyés Bálint jegyző: Trubinyi János! Trubinyi János: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn e tételhez hozzászólani kivánok, bátorkodom ugy a t. képviselőházunk, mint a t. miniszter urnak becses figyelmét a kóbor czigányokon kivül még ezeknél is sokkal veszedelmesebb elemekre: az u. n. akarva munkakerülő csavargóknak és házalóknak veszedelmes elemeire felhívni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldaIon.) Ha a czigánykérdést is érintem, ezt nem azon okból teszem, mint hogyha kívánnám, hogy a miniszterelnök ur újra felszólaljon ebben a kérdésben: azért sem, hogy az igen t. barátom, Kubik Béla által benyújtott határozati javaslatot elfogadásra ajánljam, mivel úgyis meg vagyok győződve, hogy a miniszterelnök urnak legjobb akarata az, hogy az országot ettől az elemi csapástól megmentse. De teszem azon okból, hogy kijelentsem, miszerint ennek a kérdésnek a megoldása rendkívül sok tanulmányt és nagy tapasztalatot igényel. Méltóztassék csak visszatekinteni a múltba. Már Mária Terézia és II. József idejében, sőt még későbben is több ízben komolyan foglalkoztak ezzel a dologgal és a vége mindig az volt, hogy sohasem tudták megoldani. A mi tanulmányunk is oda fog kilyukadni, hogy akármennyire fogunk is iparkodni, a vége csak az lesz, hogy nem leszünk képesek ezen kérdést kellőkép megoldani. Azonban ez nem azt jelenti, hogy azért a kérdés megoldásához komolyan hozzá ne lássunk. A t. miniszterelnök ur tegnap itt azt méltóztatott mondani, hogy ő szívesen hozzájárul Kubik Béla indítványához és akar is vele foglalkozni, csakhogy Kubik Béla nem szolgált neki semmiféle egészséges ideákkal e dolgot illetőleg. Ez igaz, de hiszen mindenfelé hallunk sok mindenféle egészséges ideát. A szakértők, a kik ezzel foglalkoznak, azt mondják, hogy az egyik
