Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-68
106 68. országos ülés 1902 márczius 8-án, szombaton. tagjai letették-e esküjüket, igen, vagy nem. Történt azután később, midőn az V. biráló-bizottság megalakulván, a tárgyalásba belement és a vizsgálatot el is rendelte, tebát akkor, mikor a házszabályoknak teljes mértékben eleget tettem, hogy Ebergényi Sándor bizottsági tagságáról lemondott és ekkor a t. ház az ő helyére Kubinyi Gézát választotta. S itten igenis bevallom tévedésemet, ha ugy tetszik, mulasztásomat, (Helyeslések a szélsőbaloldalon.) teljesen férfiasan, a mint azt részemről soha másképen nem fogják tapasztalni, igenis elnéztem azt, a bizottság tárgyalásainak folytatásakor — nem pedig annak megalakulásakor •— igenis nem kérdeztem: vájjon Kubinyi Géza képviselő ur letette-e az esküt, igen, vagy nem. Azt hiszem, hogy Kubinyi Gézának férfias és korrekt nyilatkozata senkiben sem hagy kételyt hátra az iránt, (Mozgás a szélsobaloldalon.) hogy csakis tévedésből történt az, hogy ő nem tette le az esküt. Kérem tehát a t. képviselőházat és leginkább a t. függetlenségi pártot, méltóztassék bevárni, hogy mit csinál az V. biráló-bizottság és azután méltóztassanak ítélni. (Elénk mozgás és zaj a, szélsobaloldalon.) Elnök: Barta Ödön képviselő ur kivan a napirend előtt szólani. (Halljuk! Halljuk!) Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A napirend előtt szót kértem az igen t. elnök urnái, (Halljuk! Halljuk!) azért, hogy ezen sajnos inczidens alkalmából, a melyet az iménti felszólalások csak részleteiben, de nem egész terjedelmében fejtettek itt fel és ismertettek, rámutathassak itt a t. ház szine előtt arra, (Hallj uh! Halljuk! a szélsobaloldalon.) hogy van nekünk egy, a paktumos boldog időkben létesített házszabályunk, a mely bíráskodási jogot is tartalmaz, a mely eljárási szabályokra hivatkozik, a melyeknek azonban szankcziójuk nincs. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Rá kell mutatnom arra, hogy egy bíráskodást megállapító törvényes szabály, a mely e házat igen fontos közjogi kérdések elbírálásánál kötelezi, szankczió nélkül: vagy párturalom megalakítására, vagy skandalumok előidézésére alkalmas, (Ugy van! a szélsobaloldalon.) de nem alkalmas arra, hogy azt a nagy, magasztos intézményt, a parlamentarizmus intézményét a tiszteletnek azon nívóján megtartsa, a melyen azt minden igaz magyar ember látni óhajtja. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy az imént elhangzott nyilatkozatokra visszatérjek. (Halljuk! Halljuk !) Kubinyi Géza t. képviselőtársam a bírálóbizottságban mint döntő bíró szerepelt egy eset alkalmával, a melynek hatása tegnap itt e házban megnyilatkozott; ott döntő szavazatot gyakorolt, — mert elleninditványt nyújtott be; (Derültség a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) hosszú ideig részt vett a tanácskozásokban és nem vette észre, hogy ő eskü nélkül működik. Leszkay Gyula: És ezt büntetlenül lehet csinálni! Barta Ödön: A biráló-bizottság elnöke, a ki az imént nyilatkozott, ugy magyarázza meg ennek a lehetőségét, hogy ezen biráló-bizottság egyik tagja eredetileg, a bizottság működésének megkezdése alkalmával nem Kubinyi Géza, hanem Ebergényi Sándor képviselő ur volt. Tehát a tárgyalás elején, épen a felek legfontosabb nyilatkozatainak megtétele alkalmával, a midőn a mandátum és a panasz sorsa tulajdonképen félig-meddig már eldőlt; a midőn arról volt szó, hogy a felek és azoknak meghatalmazottjai, a választók, a választást védők előterjeszthessék s a közvetlenség erejével való hatásra és a meggyőződésre alapítva megmondhassák a birálóbizottság előtt mindazt, a mi a szivükön fekszik, és annak elhatározását ezen felszólalásukkal a közvetlenség és szóbeliség hatásának érvényesítésével provokálhassák: akkor Kubinyi Géza képviselő ur nem volt még tagja a bizottságnak. (Mozgás a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk!) Ezt hozza fel Münnich Aurél képviselő ur annak magyarázatául, hogy ő mint elnök a beérkezett uj tagnak birói kvalifikáczióját tévedésből, feledékenységből nem vizsgálta meg. (Mozgás jobbfelöl.) Hát »errare humánum est;« ezt konczedálom, de most, a mikor evidens előttünk az, (Halljuk! Halljuk!) hogy valamint a hajdani bölcsek nem hoztak törvényt az apagyilkosok ellen azért, mert azt mondották, hogy apagyilkosságra nem is lehet gondolni, de a későbbi törvényhozók bizony rájöttek arra, hogy ilyen törvényt is kell alkotni, ugy a parlamenti tisztességnek, a joarlainent nívójának a szempontjából, a mit az igen t. elnök ur az elnöki székből is nem egyszer enuncziált, bizonyos intézkedések feleslegeseknek deklaráltattak, mert, úgymond, ki van zárva az, hogy előfordulhassanak. Világos most már igenis, hogy minden olyan intézkedésnek, a mely kötelességeket szab a képviselők elé, a mely különösen kötelességeket szab az ítélkező bizottságok elé, a parlament méltóságát képviselő bizottságok ítélkezése elé, — feltétlenül szankcziót kell adni. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Méltóztassék megengedni, hogy ennek a kérdésnek az előzményét nagyon röviden előadjam. (Halljuk! Halljak!) A kormányelnök úrhoz közelálló egyik lap, annak, a mi tegnap történt, bírálatát következőleg adja elő: Azt mondja, hogy a mi itt történt (olvassa): »megtámadása volt nem csupán a jogrendnek, de egyenes megsértése a birói függetlenség iránti köteles tiszteletnek.« (Zajos ellenmondások balfelől.) Méltóztassanak nekem megengedni, (Halljuk ! Halljuk!) csak három bírálati kijelentéssel fogok foglalkozni, mert szükséges, hogy a tényállás tisztán álljon. (Halljuk! Halljuk !) Azt mondja továbbá, (olvassa): »a ház tárgyalásainak menetét botrányokkal megakasztani ha lehet,
