Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-68

68. országos ülés 1902 márczius 8-án, szombaton. 105 juk!) és ez köztudomású, hisz azért tárgyaljuk ma ezt a kérdést és ma az ítélő bíróságnak egyik tagja feláll és kijelenti, bogy ő esküt nem tett, minélfogva illetéktelenül vett részt azon bírálatban és igy utólag jelentkezik, hogy a ház előtt az esküt letehesse. Én nem akarom az esetet a maga különösségében most taglalni, de utalok /A polgári bíróságnál előfordulható ese­tekre. És itt a t. igazságügyminiszter úrtól kí­vánjuk, hogy nyilatkozzék a, képviselőházban arra nézve, hogy igy van-e, hogy a midőn vala­mely bíróság (Zaj. Halljuk! Halljuk! a szélsö­baloldalon.) akár félreértés, akár tévedés folytán hoz ítéletet, az igazságügyminiszterium köteles­ségének tartja más bíróságot kiküldeni, illetőleg delegálni azon ügy elbírálására. (Helyeslés a szél­söbaloldalon.) Ámde itt még egy más kérdés is forog fenn. (Halljuk! Halljuk!) Az, hogy a t. elnök ur még magát is oda állította, hogy talán ő is mulasztott, tévedett. ISÍem! A ház elnöke nem mulasztott és nem tévedett, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert a házsza­bályok 36. § mely ezen esetről intézkedik, igy szól: »Á bíráló-bizottságoknak azon tagjai, kik ezen eskü letételekor jelen nem voltak, tar­toznak az esküt ugyanazon módon pótlólag le­tenni. A bíráló-bizottságok működésének meg­kezdése előtt, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Előtt!) e bizottságok elnökei tartoznak meggyő­ződést szerezni arról, (Igaz! TJgy van! a szélsö­baloldalon. Élénk felkiáltások a szélsöbaloldalon: Münnichnek kellett volna meggyőződnie!) hogy az illető bizottság minden tagja az esküt már letette.« Ha a t. bíráló-bizottság elnöke ezt a sza­kaszt elolvasta, a mely kötelességét előirta, kér­dem: teljesítette-e ezt a kötelességet? Meg­győződést szerzett-e arról, hogy a biráló-bizott­ságnak minden tagja az esküt letette? ügy látszik, hogy nem teljesítette, (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) mert egyik tagja ma elő­állott és bevallotta, hogy ő eskü nélkül vett részt az Ítélethozatalban. Ennélfogva én azt hiszem, hogy ide magyarázat, ide fejtegetés sem kell, mert tiszta és világos, hogy itt oly mu­lasztások, oly törvényellenességek történtek, hogy én egy perczig sem kételkedem, hogy a bíráló­bizottság levonja a következtetést, (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalról: Le is fogja vonni!) mert lehetetlen, hogy az a bíráló-bizottság a nagy közönség és e ház elé lépjen azzal, hogy még tovább is akar ez ügy­ben ítélni. Kubinyi Géza: Ez az én nézetem is! Szederkényi Nándori Kérem tehát az illető biráló-bizottsági tag urakat, hogy ne hozzanak minket kinos helyzetbe. Ez nem személyes kér­dés, ez a közügynek oly kényes kérdése, a melyet a képviselőház minden tagjának köteles­sége első sorban megóvni minden félreértéstől. Ugyan micsoda példát mutatnánk mi a nagy közönségnek, ha itt a bíráló-bizottságok ilyen vallomással állanak elő és a következményeket KÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906. IV. KÖTET. nem vonják le? (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Adják be rögtön a lemondásukat! (Elénk he­lyeslés a szélsöbaloldalon.) Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Hall­juk!) Az a tény, hogy Kubinyi Géza t. képvi­selőtársunk a saját maga elhatározásából azt a kijelentést megtette, hogy ő nem tette le az es­küt, legjobban bizonyítja azt, hogy tévedésben volt, de jóhiszemű tévedésben. (TJgy van! He­lyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Azon­ban a házszabályok 36. §-a azt rendeli, hogy a biráló-bizottság működésének megkezdése előtt e bizottságok elnökei tartoznak meggyőződést szerezni a felől, hogy az illető bizottság mind­egyik tagja az esküt már letette. Mit bizonyít ez a rendelkezés ? Bizonyítja, hogy megtörtén­hetik az, a mi tényleg meg is történt, hogy a bizottságnak valamelyik tagja elmulasztja, elfe­lejti az eskü letételét, vagy pedig nem tudja, hogy neki speczialiter esküt kell letennie. Mert ha nem ezt jelentené, akkor teljesen szükségte­len lenne az a rendelkezés, hogy a bizottságok elnökei tartoznak meggyőződést szerezni a felől, hogy az illető bizottság mindegyik tagja az es­küt már letette. Ez a rendelkezés világos. A bizottság igen t. elnöke, bárki legyen az, hatá­rozottan a legnagyobb mulasztást követte el, (Igaz! TJgy van! Zajos helyeslés a szélsöbalol­dalon.) midőn nem győződött meg arról, hogy a bizottság minden egyes tagja az esküt letette. Én természetesen nem vagyok arra hivatva, hogy megítéljem, hogy, midőn a bizottságnak elnöke ilyen világosan hibába esett, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) és kénytelen beismerni, mint a hogy lehetetlen, hogy be ne ismerje a ház előtt, hogy ő súlyos mulasztást követett el, mi lesz annak a következése? En igen t. barátom saját elhatározására bizom, hogy ő ezen mulasz­tásából férfiasan vonja le a következményeket. (Igaz! TJgy van! Hosszantartó, élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Münnich Aurél: T. ház! (Zaj a szélsöbalol­dalon. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Tel­jesen igazuk van az előttem szólott t. képviselő uraknak abban, hogy a házszabályok 36. §.-a kötelességévé teszi a biráló-bizottságok minden­kori elnökeinek, hogy a tárgyalások megkezdése előtt meggyőződést szerezzenek a felől, hogy az illető biráló-bizottsági tagok az esküt letették-e, vagy nem. Midőn az V. biráló-bizottság meg­alakult, engem megtisztelt azzal, hogy elnö­kévé választott, (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások : Bosszid tette! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) én a magam részéről ellenőriz­tem (Zaj a széhöbaloldalon. Felkiáltások: Gyö­nyörűen! Halljuk! Halljuk!) és meggyőződtem arról, hogy az V. biráló-bizottság valamennyi tagja az esküt szabályszerűen letette. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Hivatkozom nem csekélyebb tekintélyre, mint a ház mélyen t. elnökére, a kinél talán háromszor, vagy négyszer alkalmat­lankodtam azzal a kérdéssel: vájjon a bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents