Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-67
94 67. országos ülés 1902 mennyiben imminens, nagy és komolyan bebizonyított állami vagy társadalmi érdek veszélyeztetéséről van szó; csak annyiban és másban nem. És pedig azért, mert nem akarom ezt sem az eljáró közegeknek önkényes determinácziójára bízni, mert elismerem, hogy ott is történnek hibák, hiszen annak az eljáró közegnek alkalmazni kell a szabályt egyes konkrét esetekben, sokszor olyan helyen, a hol az izgatások imminensek, a mint volt a kishartai esetnél, a hol, ha a képviselő ur kíváncsi reá, azt is tudnám bizonyítani, hogy anarchisztikus mozgalmak voltak, még pedig nagymérvűek; ha ilyenkor a főszolgabíró egy kissé erősebben járhat el. ez megtörténhetik, de ezt sem lehet szabadjára ereszteni. Alkudjunk meg. A képviselő ur szabadjára akarja ereszteni az egyesülési és gyülekezési jogot és a szövetkezés! jogot, korlát nélkül, ámbár nem mondom, hogy minden korlát nélkül akarná, mert kellő korlátokat ő is állit fel, csakhogy igen messze tolja ki azokat. Én meg azt mondom, hogy bizonyos korlátok ós bizonyos ellenőrzés szükségesek, de e mellett nem akarok önkényt; én törvénynyel akarom szabályozni ezt a jogot, (Elénk helyeslés jobbról és balról.) én az egyesülési és a gyülekezési ügyet a törvénynek hatálya és a törvénynek védelme alá akarom helyezni. (Élénk helyeslés és tetszés jobbról és balról.) Ha jaedig az urak azt mondják, hogy miért nincsen eddig itt a törvény, feleletem az, hogy azért, mert nem könnyű ám ez. A határvonalnak megvonása, hogy a közszabadság érdeke, és hogy az egyén a maga közszabadsági jogaiban és egyenlőségi jogaiban veszélyeztetve és korlátolva ne legyen; hogy a szabadéi vüség álláspontját fel ne adjuk és ezeket a nagy érdekeket mégis megóvjuk, ezt nagy gonddal kell megfontolni, mert egy kis eltérés a helyes útról nagy bajt és veszélyt rejt magában. (TJgy van! TJgy van ! jobbfelöl.) Kifogásolja a t. képviselő ur, hogy a gyűjtésre vonatkozólag is van rendelet! De mondhatom, oly szabadon kezelik ezt a rendeletet, hogy higyje meg a képviselő ur, igazán nem lehetne azt méltányosabb felfogással kezelni; de egészen szabadjára hagyni azt, hogy mindenki gyűjthessen és Isten tudja miféle, esetleg nemzetellenes czélokra, esetleg rossz czélokra, esetleg erkölcstelen czélokra, ezt még sem lehet megengedni. (Helyeslés.) Itt is azon fordul meg a kérdés, hogy helyesen kezelik-e a dolgot. Én gonddal és minden érdeknek figyelemmel tartásával járok el és jártam el eddig is, és ha ittott tapasztalok bajokat, utána fogok nézni, hogy azok többé elő ne álljanak. Azt mondja a képviselő ur, hogy a csendőrség törvénytelenül és jogosulatlanul jár el az előnyomozásoknál és azt mondja, a bántalmazásoknak egész seregével tudna szolgálni; azt mondja: a Curia elnöke minduntalan felterjesztéseket tesz az igazságügyminiszterhez, mert márczius 7-én, pinteken. a büntető igazságszolgáltatás gyakorlásában akadályozva van, hogy kénytelen felmentő Ítéleteket hozni, mert kiderül sok esetben, hogy a beismerő vallomást a csendőrség kínzással csikarta ki. Visontai Soma: A törvényhatóságok is kérvényeztek ! Széll Kálmán miniszterelnök: Én utánajártam és az igazságügyminiszteriumtól megkérdeztem, hogy mikor és miféle felterjesztés történt a Curia elnöke részéről. Ilyen felterjesztésről ott 10—12 évre visszamenőleg nem tudnak semmit. Történhettek egyes felszólalások itt-ott, nekem is tudomásomra jutottak, de higyje meg a képviselő ur, azok mind gyér esetek. Az az eljárási szabályzat, melyet én kiadtam és melyet a képviselő ur is ismer, és a melyet egyszer — örültem rajta — szives volt elismeréssel bírálni, megtilt minden ilyen inhumánus, törvénytelen és a kínzáshoz bárcsak hasonló eljárást, és ha az illetők ez ellen vétkeznek, azok feleletre is vonatnak. Előttem fekszik egy kimutatás, hogy 1901-ben a csendőrség ellen hivatalos hatalommal való visszaélés miatt hány panasz volt. 1901-ben volt 336 j^anasz; ebből a panasz alaptalansága folytán az első vizsgálatnál mindjárt elesett 177; fegyelmileg megbüntettetett a panaszlott 108 esetben, haditörvényszékileg 14 esetben, függőben van tartva 34 eset. Ebből láthatja a képviselő ur, hogy az eseteknek nem olyan nagy száma lehet az. a hol általában ilyen természetű panaszok fordulnak elő. Mert összesen is csak 336 panasz volt, alaposnak mintegy 160 találtatott; de nem ám kínzás miatt, mert eltűnő csekély számú a bántalmazási eset, hanem egyéb vétségi esetek is vannak benne. Azt mondja a képviselő ur, hogy hol van a kihágási bíráskodási eljárásra vonatkozó rendelet, miért nem adatott még ki? A képviselő ur tudja, hogy az egyszerűsítési törvényben van erről intézkedés és abban kaptam erre felhatalmazást illetőleg utasitást. Az egyszerűsítési törrény első része, a jogorvoslatra vonatkozó rész, ennek az esztendőnek első felébe életbelép; az esztendő második felében pedig a legnagyobb része életbe fog lépni. Remélem, akkor életbeléphet az a része is, a mely most még munka alatt van; nemcsak olyan tanulmányozási munka alatt, hanem már az előadói tervezet is készen van az igazságügyminiszterrel folytatott hosszas tárgyalások alapján, és remélem, a t. képviselő ur meg lesz vele elégedve, mert minden tekintetben megfelel azoknak az igényeknek, melyeket a jogvédelem és az okos felfogás szempontjából támasztani lehet. Barta Ödön: Meg volt igérve, hogy előzetesen a nyilvánosság elé hozzák, hogy hozzá lehessen szólani! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez ellen sincs kifogásom. (Helyeslés és tetszés.) Barta Ödön: Csak emlékeztetni akartam rá a miniszterelnök urat!
