Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-63

63. országos ülés Í902 márczius 3-án, hétfőn. 247 latot tenni szóban és Írásban, azt a vizsgálaton megbuktatják, az nem bocsáttatik ki és nem is alkalmaztatik. (Helyeslés jobbfelöl.) Ez igy áll, méltóztassék utánanézni akárkinek, meg fog erről győződhetni. Épugy a magyar közjogból is tartozik az illető vizsgálatot tenni, csak ugy, mint az egyetemen, még pedig magyarul, mert itt kötelező tannyelv a magyar nyelv. Éz iránt a keleti akadémiánál gondoskodás van. Igaz, hogy a dijDlomacziai vizsgánál nem követeltetik minden embertől és pedig azért, mert felnőttek is mennek oda, jogvégzettek, más pályákról átlépők és azoktól nem, követeltetik; de az akadémián megkövetelik. És az arány e tekintetben már javult is. A múlt esztendőben kimutattam, hogy ép a konzuli hivataloknál az arány az utóbbi esztendőkben jelentékenyen javult és szaporodott azon magyar emberek száma, a kik ottan alkalmazva vannak. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon). Kérem a t. képviselőházat, hogy ezen felvilágosítások után méltóztassék megszavazni a tételt, Csávolszky t. képviselő urat pedig kérem, hogy határozati javaslatát vonja vissza, mert sem rá, sem ellene szavazni nem lehet, minthogy én késznek nyilatkoztam, hogy beterjesztem a kimutatást. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Csávolszky Lajos: Miután a miniszterelnök ur megígérte, hogy a kimutatást be fogja terjeszteni, visszavonom határozati javaslatomat. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Major Ferencz: Félremagyarázott szavaimnak megvilágítása czimén kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) A kik hallották most a miniszterelnök urnak az én szombati beszédemre adott válaszát, azt hiszem, semmivel sem ingattattak meg azon felfogásukban, hogy a t. miniszterelnök ur vagy nem akar, vagy nem tud eleget tenni a magyar állam azon jogos kívánságának, a melynek teljesítését pedig arról a helyről feltétlenül megkívánhatjuk. T. képviselőház! A t. miniszterelnök ur abba az irányba tereli válaszát, mint hogyha én az irányban szólaltam volna fel, hogy a konzulátusi iskolában a magyar nyelvet nem tanítják. Hiszen én, t. képviselőház, megmagyaráztam, hogy igenis tanítják a magyar nyelvet, de csak ugy, mint a görögöt a gimnáziumban, a felsőbb iskolákban. Ép igy van ez a keleti akadémiánál is, hogy t. i. nem az első évben kezdik a magyar nyelvnek tanítását, hanem csak a harmadik osztályban. Abban is igazam van, hogy a kötelező tantárgyak között, azok között, a melyekből a vizsgálat kötelező, nincsen a magyar nyelv. Nincs épen nálam a napló, de ha a t. miniszterelnök ur óhajtja, be tudom bizonyítani. Ott van a külügyminiszternek a rendelete, a mely szerint angolul, olaszul, francziául, németül és valamely keleti nyelven kell tudni és azokból, valamint egyes más tárgyakból kell ' vizsgálatot is tenni, a magyar közjogból is, de ebből németül vizsgáznak. Magyar nyelvről tehát ott nincs szó. Wlassics Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszter: Hol!? Major Ferencz: A keleti akadémiánál a kötelező vizsgálati tantárgyak között nincs a magyar nyelvről szó. Én ugy czitálom ezt, a mint a külügyminiszter urnak rendelete a keleti akadémiánál behozott uj rendszerről szól; ott magyarról szó nincs. Felvették a magyar nyelvet, de nincs a vizsgarendben kitüntetve; s ép azért mondom, a mint az érettségi vizsgán nem tesznek a görög nyelvből érettségit, hanem vizsgát, épugy van ott is; a harmadik osztályban kezdik tanítani a magyar nyelvet ós e nyelv nem képezi a keleti akadémia vizsgatantárgyát. És itt van a sérelem, abban, hogy a magyar államnak el kell tűrnie azt, hogy a külügyminiszter rendeletet bocsát ki, a melyben kötelezővé tesz 5 — 6 nyelvet, a melyek közt a magvar nyelvről említés sem történik. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt nem lehet sem félreérteni, sem elcsavarni; ez teljesen megfelel a valóságnak. Ha nem méltóztatik elhinni, hiszen tudnia kell a rendeletet a miniszterelnök urnak, de ha kell... (Egy hang a jobboldalon: No jól van! Nagy zaj és felkiáltások a néppárton) Nessi Pál: Nagy a nemzeti önérzet ott! Major Ferencz: ... behozatom a naplót és méltóztatik látni, ott van a külügyminiszteri rendelet. Ez, t. ház, azon három év óta, a mióta a miniszterelnök ur kormányon van, a legkomolyabb dolgok egyike, mert óriási megsértése forog itt fenn a magyar állameszmének, a mit én el nem hallgathatok. (Tetszésa bal- és a szélsobaloldalon.) Nem arról van itt szó, hogy egyik vagy másik konzulátusnál az irnok, vagy a szolga tud-e magyarul, mert a magyar állameszme nem ebben nyer kifejezést, hanem igenis kifejezést nyer abban, hogy az a konzul köteles legyen megtanulni a magyar nyelyet, s a magyar nyelv vizsgálati tárgy legyen. (Elénk tetszés a bal- és a szélsobaloldalon.) Erről van itt szó és a magyar állameszmének ezt a nagy sérelmét el nem hallgathatom. (Elénk tetszés a bal- és a széhőbaloldalon.) A t. miniszterelnök urnak kell annyi befolyással bírnia, s a magyar államnak kell, hogy akkora tekintélye legyen, hogy a külügyminiszter meghajoljon előtte és azt a rendeletet, a melyet kibocsátott, korrigálja és pótolja olykép, hogy a rendes tantárgyak között ott szerepeljen a magyar állam nyelve is. (Elénk tetszés a szélsobaloldalon.) Épen azért szólaltam fel szavaim helytelen magyarázása czimén, mert a t. miniszterelnök ur oda akarta terelni a dolgot, mintha én csak azt követeltem volna, hogy valaki a konzulátusoknál tudjon magyarul. Nem azért szólaltam fel. Bár fődolog az, hogy a konzulátusoknál a