Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-62

226 62. országos ülés 1902 márczíus 1-én, szombaton. Rakovszky István: Személyes kérdésben kívá­nok szólani. (Halljuk! Halljuk!) Először nem értem azt a nagy mű-felhábo­rodást, . . . (Nagy mozgás és felkiáltások a jobb­oldalon: No! No! Zaj. Elnök csenget.) Gr. Tisza István: Azt a felháborodást min­den becsülett s ember megérti! Rakovsrky István: .... a mely gróf Tisza István urat elragadta, midőn magára vett egy bimet, a mely nem rá illett. Először, hogyha történtek visszaélések, ezekért a halála után is felelős az illető. (Ugy van! Ugy van! a nép­párton ! Nagy mozgás és. zaj a jobboldalon.) Elnök csenget.) De én nem is gondoltam gróf Tisza Lajosra, hanem Steindl műegyetemi ta­nárra, , . . Gr. Tisza István: Ez elnöke volt az építést vezető bizottságnak? Rakovszky István: ... és ha figyelmesen átol­vasta volna beszédemet, látta volna, hogy ez nem másra vonatkozhatik, mint az éjntkezésnek vezetésére és az ellenőrzésnek elmulasztására. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) A mi a t. képviselő urnak azt a kifejezését illeti, hogy *utálatos«, hát, t. képviselő ur, éu azt hiszem, azok a boldog akczionáriusok az ipar- és kereskedelmi bankban (Nagy mozgás és zaj a jobboldalon. Elnök csenget. Felkiáltások jobbfelöl: Nem tartozik ide!) nem nagyon fog­nak épülni azon a nagy közgazdasági tevékeny­ségen, a melyre olyan büszkén mutatott vissza gróf Tisza István nemrég. (Helyeslés a nép­párton. Nagy zaj és éllenmondások a jobbol­dalon.) A t. képviselő ur azt mondotta, hogy én a gyanúsítás terére léptem. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Lehet. Hanem ezt a gyanúsítást senki sem honosította meg annyira az ellenzék­kel szemben, mint a Tisza-rendszer, a mely sze­rencsésen elbukott. (Ugy van! a néppárton. Moz­gás jobbfelöl.) A mi a harmadik dolgot illeti, a képviselő ur mesterséges fogásokkal szét akarna választani bennünket egy olyan ügyben, melyet mint országos ügyet véd az ellenzék, a mikor a nép­pártnak veti szemére azt, hogy az ellenőrzést nem gyakorolta-eléggé. Hát gróf ur! Önt kel­lett akkor ellenőrizni: az ön működését kellett ellenőrizni! Akkor az exlexet kellett ellenőrizni, a melynek atyamestere a képviselő ur volt. (Ugy van! Ugy van! a néppárton. Zaj és mozgás a jobboldalon. Elnök csenget.) A többi kifakadásait nagyon értem a mai helyzetében és azért azokra nem reflektálok. (Elénk helyeslés a néppárton. Zaj és mozgás a jobboldalon.) Farkas József jegyző: Molnár Jenő! Rakovszky István: Inkább a bankot hozná rendbe. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Gr. Tisza István: Ahhoz semmi köze. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Rakovszky István: Dehogy nem! Az igenis közügy. (Ugy van! Ugy van! a népipárton. Zaj és éllenmondások a jobboldalon.) Bartha Miklós: Nem tartották meg a tör­vényt annál a banknál! (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Zboray Miklós: Államsegélylyel dolgozott! Ott van az alapszabályokban! (Edénmondások a jobboldalon.) Rakovszky István: Beszéljünk arról és ne családi ügyeket hozzon fel. (Ugy van ! Ugy van! a néppárton.) Gr. Tisza István: Tessék ugy előhozni, hogy felelhessek rá, akkor állok elébe, (Elénk helyes­lés a jobboldalon.) nem pedig itt igy közbeszó-, lásokkal szemtelenkedni! (Nagy zaj és mozgás a néppárton. Elénk helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István: Vége a basáskodásnak! Nem félünk többé! Gute Nacht, Herr Pantalon! (Zaj.) Molnár Jenő: T. képviselőház! Azok után, a miket tegnaj) Bartha Miklós és ma Szeder­kényi Nándor t. képviselőtársaim a parlamenti épület hiányosságára vonatkozólag felhoztak, nem igen maradt semmi mondanivalóm, de a mai nap folyamán épen gróf Tisza István képviselő ur igyekezett ezt a kérdést az érzelmi világba terelni . . . Rakovszky István: Személyes térre vinni! Molnár Jenő: ... és olyan dolgot, a mely a politikát, a gótikát, a byzanczi stílust és a ro­mantikát a szabadelvű rendszerrel akarta beta­karni és még most is a szabaclelvüséget akarta dicsőíteni; erre vonatkozólag pedig nekem is volna egy pár megjegyzésem. (Halljuk! Halljuk ! a baloldalon.) A mikor a magyar kormány előáll egy szám­adással, a melylyel azt mutatja ki, hogy a törvény által megállapított 11 millió frton felül még legalább 7 milliót kérnek az államtól, akkor még azt is rossz néven veszik az ellenzéktől, ha a jogos kritikát gyakorolja. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nem azt mondjuk mi, hogy visszaélések történtek itt. hanem azt mond­juk, hogy az ellenőrzést nem gyakorolta az a parlamenti bizottság, a melyet annak idején a ház kiküldött. A t. miniszterelnök ur egy szóval sem mentegette ennek a parlamenti bizottság­nak a működését, mindenben jóváhagyta Bartha Miklós érvelését, csak a konklúziót vonta le máskép, ugy, a mint a túloldalon egyáltalában mindig máskép vonják le a konklúziót. A mi­niszterelnök ur azt a konklúziót vonta le, hogy konkrét visszaélést nem tudunk kimutatni. Hát az nem visszaélés, t. miniszterelnök ur, hogy éveken keresztül működik egy parlamenti bizott­ság, és kiad olyan költségeket, a melyeket annak idején a törvény meg nem szavazott? Hát azok a mulasztások összevéve nem visszaélések ? Hiszen maga a törvény is nemcsak a büntetendő cse­lekményeket bünteti, hanem azok kisérletét is és bünteti a vétkes gondatlanságot is! Hát még

Next

/
Thumbnails
Contents