Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-61

-Sí.'-országot ülés 1902 mert-tudom-'-azt, "Hogy a királyi trón fénye,

: hatalma, dicsősége és nagysága nem annyira a törvényben, mint inkább a nép szivében gyökerezik és mert tudom, hogy a mi trónunk hatalmas csak" ugy lehet, ha az a nép szivéhez közeledvén, a nép szivének szeretetéből meriti erejét és hatalmát: én az udvartartásra előirányzott költségeket, a mennyiben ezen élő föltételeket ma megvalósítva nem látom, nem fogadom el. (Helyeslés a széls'ribaldäalon.) Farkas József jegyző: Bátkay László! Rátkay László: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha előveszszük a költségvetésnek példányát, a mely a király udvartartása költségeit foglalja magában, mintha ott látnánk ezen kérelmet a kormány részéről a nemzethez intézve: hivatkozunk a magyar lovagiasságára és elnézé•sőre.. És 34 év óta a magyar lovagiasság e kérdéssel csakugyan elnézően bánt el, bár azokat a milliókat, a melyeket magyar udvartartásra szántunk, felviszik Bécsbe a császárnak, hol azokat a esá.szári udvartartásra fordítják, magyar udvartartás pedig nincsen. (Igaz! Ugy van! a szélsö- baloldalon.) De azért ez egy mindig vérző kér; dés, a melynél minden csepj), a mely,kihull,,nem a nemzeti önérzetet, hanem a király.méltóságát bántja;, az vérzik, az gyengül cseppenkint, (Igaz! Ugy'van! a szélsőbal-oldalon.) ;Ámde nem helyes a magyar lovagiasságra hivatkozni ily nagy kérdésben, mert a mit- szentesitett- törvények biztosítottak a magyar nemzetnek, ott nem a lovagias érzés, hanem igazság a döntő. (Ugy van! a szélsöbaloldahn.) A t. miniszterelnök ur mindig elmondja, hogy jog, törvény és igazság lefelé; nos hát jog, -törvény-és igazság felfelé is, (Élénk • helyeslés"'a szélsiibaloldalon.) mert az igazságnál nagyobb ur nincs, az a királyok királya. (Ugy van! a szélsöHaloldalon.) T. képviselőház! Hogyha felszólalok a magyar udvartartás kérdésénél, ki fogom fejteni, hogy minő indokok vezetnek engem és mi az a gyökérszál, a melyben én a legtöbb hibát látom. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Miért nem mondja a t. kormány a királyijai szemben is azokat a szavakat, a melyeket felvetettem ? Azért, inert nem meri; mert a túlhatalmasodott királyi akarattal és hatalommal szemben nincs meg a kormányban az önérzet: (Ugy van!_ Ugy van! a szélsöbaloldahn.)'mert tudja, hogy ha ezeket a kérdéseket a királyijai szemben felveti, elsöpri őket a királyi hatalom, mint a pelyhet, a nemzetnek pedig nines meg 'az ereje, hogy őket a királyi hatalommal szembén is tartsa. (Ugy van! a szélsiibaloldalon.) íme, eljutottam ahhoz a ponthoz, melyet -a inai napon beszédem tárgyául választottam: bebizonyítani, hogy a királyi hatalom Magyarországon túlhatalmasodott! (Helyeslés a széls'óbalpldalon.) A ki figyelemmel kiséri a közéletet ;

és alkotmányos életünket, annak be kell ismernie, hogy- valamint a tengercsejjpekre, mikor február 28-án, pénteken. 203 dagály van, a fénylő hold láthatatlan hatást g3

T

akorol, épen olyan láthatatlan hatalommal elborít a királyi hatalom Magyarországon minden alkotmányos kérdést. (Tetszés a szélsöhaloldalon.) Vessük fel tehát a kérdést: micsoda hatalom a királyi hatalom Magyarországon ? Meghódított tartomány vagyunk-e ? Ügy tette ránk a királyi hatalom az ő lábát és mi tartozunk-e - tűrni a királyi hatalomnak minden kegyetlenségét ? Nem! A királyi hatalom hazánkban a nemzetnek ajándéka, ez a nemzet önmagától adta azt a hatalmat a királynak, (Ugy van ! a, szé/s'öbaloldaloii.) és annyit adott neki, a menynyit jónak látott, a mennyit adni bölcsesége szerint szükségesnek tartott arra, hogy a-királyi hatalom Magyarországon uralkodhassak. Ámde még ezt a hatalmat is körülvette biztosítékokkal : hitlevéllel, esküvel és koronával, mert Magyarországon csak koronás király uralkoclhatik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A 48-iki törvények megszabták, hogy a végrehajtó hatalmat az alkotmányos király csak független felelős magyar minisztériuma által gyakorolhatja és ezen a felfogáson nem változtatott még az urak nagy bibliája, az 1867 : XII. t.-cz. sem, mert mi ennek a törvénynek a kiinduló pontja? Az, hogy alkotmányosság legyen Magyarországon, alkotmányosság- legyen odaát Ausztriában és hogy e törvény mindig a Felségről beszél, a Felségnek ad hatalmat. De melyik Felségnek? A !

magyar királynak, annak a magyar királynak, a kinek hatalma a közjogban gyökerezik, a melyet a nemzet adott. (Ugy van! a szélsöbaloldahn.) Nézzük csak meg, t. ház, politikai és állami -életünknek bármilyen nyilvánulását, nincs-e ott túlhatalmasodott királyi hatalom? (Ralijuk! Halljuk!) Hát' a külügyekbe van-e ennek a • nemzetnek beleszólása ? Ma van egy hármasszövétségÜDk, holnap lehet egy másik hármasszövetségünk, sőt lehet egy kettős-szövetségünk, mert bizony minket meg nem kérdeznek. (Mozgás.) A t. miniszter ur azt mondja, hogy a magyar befolyás ő általa érvényesül. Láttuk, hogy menynyire érvényesült a magyar befolyás még olyan kérdésekben is. a melyek — szerinte — nem egészen ügydöntő nagy politikai kérdések. A hadügy terén van-e alkotmányos királyi hatalom? Nincs! Egyáltalín nincs is királyi hatalom, mert az a királyi hatalom átváltozott legfelsőbb haduri czímmé és eszméuynyé. Ismer-e azonban a magyar közjog legfelsőbb hadurat? Nem! A túlhatalmasodott királyi hatalomnak következménye azután, hogy a hadsereg, nem tesz az alkotmányra esküt. Vagy nem a túlhatalmosodott királyi hatalom következménye-e az, hogy a magyar hadsereg elhelyezésére nincsen befolyásunk? hogy magyar honosokat idegen hadseregbe, idegen tiszteket jiedig az u. n. magyar hadseregbe helyeznek el? Vagy nézzük a végrehajtó hatalmat. Emiitettem már, hogy az 1848-iki törvények szerint független felelős minisztérium intézi 26*