Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-61

204 61. országos ülés 1902 az ország dolgait, hogy a végrehajtó hatalmat a király ezen utón gyakorolja. így van ez, t. ház? Van rna Magyarországon az 1848-iki törvények értelmében független felelős minisztérium? Igen, volna, ha azt a kormányt önöknek t. többsége ugy hozná létre és ugy tartaná, mint a hogy, mondjuk, a büszke cser, vagy a tölgy tartja az ő koronáját, méltóságos hatalmánál fogva, mert gyökerei benne vannak mélyen a nemzet testében. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De nincsen igy, sőt a t. többség, a midőn kormányválság van, — bocsánatot a hasonlatért — olyan, mint az összeverődött nyáj, a mely nem tudja, hogy mi történik, midőn zivatar megy el a feje fölött, csak akkor lélegzik fel, a mikor már hallja, hogy a kolomp ott van a vezérürü nyakán. (Derültség és tetszés a szélsöbalildulon.) Csak a tegnapi miniszterelnöki beszédre akarok visszatérni, épen a független felelős minisztérium és a törvények végrehajtása szempontjából. (Halljuk! Halljuk!) Nem is fejtegetem azt a játékot, azt a szemfényvesztést, a melyet ezzel a nemzettel annyi év óta folytatnak, hogy a külön vámterület jogalapján benne vagyunk egy lehetetlen vámszövetségben, olyan állapotokban, a melyek a viszonosságtól vannak feltételezve, a mely azonban nincs is meg. (Ugy van ! a szélsőbalt,Maion.) Itt van az 1899. évi XXX. tcz., a melyet épen tegnap magyarázott a t. miniszterelnök ur. A midőn az 1899. évi XXX. t, czikket meghoztuk, nem az volt-e az első feltétel, hogy a viszonosság meglegyen? és minő értelemben? Nem abban, hogy a császári kormány azt hajtsa végre, hanem abban az értelemben, hogy azt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok meg is szavazzák. Széll Kálmán miniszterelnök: Hogyan kérem? Rátkay László: A törvény szellemében, az 1867 : XII. t.-cz. értelmében, a mely teljes alkotmányosságot kivan, t. miniszterelnök ur! Ha nem, akkor az 1867 : XII. t.-czikk nem épült igazságos alapon; akkor annak nincs meg a legfőbb feltétele, mert hiszen, ha nincs viszonosság, nincs alkotmányosság, akkor rosszabb helyzetben vannak önök a kiegyezéssel, mint azelőtt voltak! (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De, t. ház, hogy visszatérjek arra a kérdésre, annak a törvénynek negyedik szakasza azt mondja, hogy mielőtt a küllőiddel a szerződések megkötése végett a tárgyalások megkezdődnének, az autonóm vámtarifát rendezni kell. Ne higyjen a t. kormány minket annyira naivoknak, mintha mi nem tudnók azt, hogy külföldi szerződés tekintetében tárgyalást kezdeni, sem az autonóm vámtarifakérdést eldönteni nem isiebet, mielőtt nem vagyunk azzal tisztában, hogy önálló vámterület vagy vámszövetség lesz-e? Abban a törvényben különben világosan meg van mondva az is, bogy ha mindezek nem történnek meg, akkor ez a viszonosság megsértésének tekintendő. Nagyon jól tudora, hogy a t. miniszterelnök ur ibruár 28-án, pénteken. is ugy magyarázza a törvényt, mint én. Nem is lehet azt máskép magyarázni, hisz annak a törvénynek szellemében, a magyar nemzetnek és a magyar törvényhozásnak alkotmányos hatalmában rejlik az, hogy azt igy magyaráztuk. De még sem magyarázta igy a t. miniszterelnök ur, mert láthatatlanul is felette lebegett tegnap a túlhatalmasodott királyi hatalom, vagy nem is a királyi, banem a császári hatalom, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a mely azt parancsolja: igy akarom; Magyarországon igy kell ennek lenni! (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Hogy menynyire ttílhatalmasodott a királyi hatalom Magyarországon, azt lépten-nyomon látjuk. Ragadjuk csak ki az eleven életből egyik-másik képet. Vagy hát minek a megnyilatkozása volt az, midőn a most összehívott országgyűlés megnyitásánál Budán a királyi palotában a magyar nemzet országgyűlését, a midőn a magyar király elé járult, kinn az udvaron a Grott erhalte hangja fogadta ? (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Szinte nehéz ezekben a kérdésekben felszólalni, mert az embert könnyen az a vád érheti, hogy folyton-folyvást ismétel. El is lehetne siklani e kérdés felett, talán azzal a léhasággal és könnyelműséggel, a melylyel a gyáva ember siklik el afelett, midőn az asztaltól felkel és utánakiáltják, hogy »becstelen«, a mit nem akar meghallani és nem is hallja meg. Mi is átmehetünk e kérdés felett, de ha mélyére nézünk a dolognak, ha az érzelem világát tekintjük, mit jelentett ez a Gott erhalte akkor, midőn a magyar országgyűlés legfenségesebb politikai jogát gyakorolta a megnyitás pillanatában ? Az érzelmek világánál mit jelentett ez a hang? Azt, hogy itt nincs alkotmányos királyság, itt csak osztrák császári hatalom van! (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Kutyába sem veszik a magyart! (Mozgás jobb felöl.) Rátkay László: Az igazság egyszerű, rövid szavaival kérdezem miniszterelnök úrtól: Joga van-e a magyar nemzetnek ahhoz, hogy legyen királyi udvartartása: igen vagy nem ? És ha nincsen: miért nincsen? Vájjon tűrhető-e az, hogy a magyar nemzet véres verejtékes filléreit elvigye az osztrák császári hatalom, az osztrák császári udvartartás fényének emelésére? Van-e ebben igazság, t. miniszterelnök ur? (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Azt mondják, javulni fog a helyzet. Hiszen 34 év óta várjuk ezt. Azt hiszem, türelemnek ez elég. Ámde 34 év alatt semmi javulást nem látunk, sőt lépésről-lépésre rosszabb a helyzet! Nem erővel veszik el a nemzet jogait, hanem lopva, titkon mennek be a nemzeti kincses házba, és egyenkint sikkasztják el a nemzet jogait, hogy észre ne vegyük, csak kincseink összességében látjuk, hogy a nemzet jogai meg vannak károsítva! (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Felvethetném azt a kérdést is, a melyet egy izben már volt alkalmam a t. képviselőház