Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-61

202 6t, országos ülés 4902 ; ki akarjuk építeni, első dolog, hogy társul, segit • ségül hívjuk a koronás királyt és a királyi család tagjait. Már pedig a kirábi család tagjaira épen e kérdésben nem számithatunk. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az udvartartás kérdésével kapcsolatosan át kell térnem egy országszerte vitatott kérdésre, a királyi palota építésének költségeire. E tekintetben eddig három verziót hallottam. Az egyik verzió szerint — legalább a 70-es évek annaleseiben igy találtam — évenkint 300.000 forint tartatik vissza a királyi palota építésére. Akkor felhangzott az a panasz, hogy ily módon negyven év múlva sem épülhet fel, mert akkor 12 millió forintra volt előirányozva a költség. Aztán hozzáfogtak az építéshez. Ujabban két másik verziót hallottam. Az egyiket a pénzügyminiszter ur volt szives valamelyik bizottságban előadni, a mely szerint két év óta évenkint 360.000 forint tartatik vissza az udvartartás költségeire megszavazott összegből, a melyből havi részletekben fogják törleszteni azt az összeget, a melyet egyelőre a kincstári készletekből előlegezett a kormány az udvartartásnak. Egy másik verzió szerint bevárják a királyi palota teljes befejezését és a mikor az épités költségei teljesen ismerve lesznek, akkor fogják ilyen egyforma rész- •, letekben levonni. ; : Miután az egész országban mindenki beszél erről, és mindenki kíváncsi arra, hogy a királyi palota miféle pénzből épül, azt hiszem, lekötelezné a t. miniszterelnök ur a házat és az egész nemzetet, ha egyszer már tiszta bort töltene a pohárba és megmondaná, hogy tényleg van-e és mekkora összeg van félretéve, és ha nincs, hogyan fogják "ezt az összeget megfizetni? Rá akarok térni továbbá arra is, hogy iga,z-e az a hír, hogy a czivillista felemelése szándékolva van? Remélem, hogy nincs. Mert szerintem ez a 4,650.000 forint olyan. maximális összeg, a melynél nagyobbat' ettől a nyomorult, szegény nemzettől az udvartartás költségeire kívánni nem lehet. Más országokban láttuk nemes példáját annak, hogy a király a. czivillista egy részéről lemondott a nemzet javára, midőn az rossz viszonyok közt volt; mi nem kívánjuk ezt, de ne kívánják azt se, - hogy túlerőltessük magukat, és nagyobb összeget adjunk, mint a mennyit megbírunk, A miniszterelnök ur a. tavalyi költségvetés tárgyalása alkalmával Ígéretet tett arra nézve, hogy a magyar királyi-család tagjai kimutatásának rendezéséről gondoskodni fog. En azt hiszem, semmiféle monarchikus állam, nem nélkülözheti azt, hogy az öröködésre -jogosultak jegyzékét, az . előforduló, változásokat, - születéseket, halálozásokat, lemondásokat, - és minden egyéb fontos változást ismerje. (Mdyeglés.átszel-, söb'aloldalon.) Hiszen az 1867. -éra III. t.^ez. 3§-a azt mondja: »Az, ország jogai biztosítása te-', kiiitéteh.ől. .jövőre nézve ; .megállapíttatik, hogy ' minden ezentúl 'bekövetkezhető ; trónlemondá? fébruái- 28-án, péntsken Magyarország külön értesittetése mellett, -s alkotmányos hozzájárulásával -történjék-* Ez ugyan kizárólag csak a trónörökösödés kérdésére vonatkozik, de miután a Habsburg-háznak azon tagjai, a kik Károlytól, Lipóttól és Józseftől származnak le, örökösödési joggal bírnak és igy várományosai a trónnak, azt hiszem, az ország érdekében van, ha minden egyes tagjáról tiszta képet kapunk, annál is inkább, inert minduntalan történnek renuncziácziók, a melyekről a magyar országgyűlés értesítve nem lesz. . T. ház,! Nem akarok beszólni azon .Jiagy anyagi és erkölcsi kárról, a mely Budapestét és az országot éri azáltal, hogy nincs külön udvartartásunk, hogy a főherczegek nem laknak az Országban, nem tartózkodnak itt; csak rá akarok mutatni arra. hogy a t. túloldalról mindig hangoztatják a paritást és a magyar nemzet nagy érvényesülését a közös ügyekben. Egy tekintet Budapestre és egy másik tekintet Bécsre megezáfolja az önök összes állításait. Minthogy a magyar királynak, a ki egyúttal osztrák császár, a székhelye Bécs, az összes nagykövetek Bécsben vannak akkreditálva, azok tehát nem kötelezhetők arra, hogy Budapestre jöjjenek, de. a legutóbbi időben is láttuk, mikor az udvar itt tartózkodott Magyarországon és a király udvari bált is adott, a nagykövetek közül senki, a főherczegek közül pedig alig volt itt valaki, sőt még a közös miniszterek közül sem tartotta érdemesnek egy se, hogy lejöjjön Budapestre; (W-9U. van! a szélsőbaloklalon.) ez nem csak anyagi, de nagy erkölcsi kár is, mert csak akkor tudnók magunkat a külföldnek bemutatni, magunkat megismertetni és ennek folytán magunkat a külfölddel megszerettetni, ha ezen külföldi követek ide lejönnének Budapestre. (TJgy van! -q, szélsöbaloldafan.) • - , -},Még csak egy kérdésre leszek bátor kitérni és. ez a fő udvarmesteri hivatal . bíráskodásának kérdése. (Halljuk! Halljuk!) Egy : Í864-ik. évi udvari rendeletre szokás hivatkozni, a melyben a fo'udvarmesteri hivatal bíráskodási jogköre volna megállapítva. Kerestem mindenfelé ezt az, udvari rendeletet, de annak nyomára akadni nem tudtam. Minthogy fontos, hogy a királyi ház tagjai fölötti bíráskodás jogkörét meghatározó szervezetet;, annak hatáskörét, mi is ismerjük, nagyon kérném a miniszterelnök, urat, hogy e kérdésben nyilatkozzék és nekünk ezen udvari rendeletet, hogyha csakugyan ezen alapszik a bíráskodás, bemutatni szíveskedjék, • hogy fölülbirálhassuk azt, hogy az a- mi jogrendünkkel, alkotmányunkkal és nemzeti közérzületünkkel megegyezik-e és azzal .ellentétben nincs-e? (Helyes

1 , lés a szélsőbaloldalion.) -Ezen indokok folytán és mert. fmeg vagyok győződve arról, hogy ez a nemzet csali agy bol, dogulhat, ha királyával egyetértve dolgozik-a .. nemzet .nagyságán és- jövőjén, mert^ ,á .magyar királyi.,udvartartás a .magyar királynak olyan - attribútuma,- a melyről vitatkozni nem is. lehet;