Képviselőházi napló, 1901. III. kötet • 1902. február 17–márczius 3.

Ülésnapok - 1901-53

53. országos ülés 1902 február 17-én, hétfőn. 7 agráriusokkal, a magyar érdekeket, miként kifejezte magát, osztrák asszisztencziával temetve el, a Gresammtmonarchiának első lépcsőjét építettük meg, felszólalni. Mi senkivel sem szövetkeztünk, de fsaját tapasztalataink alapján, saját erőnkből küzdöttünk az általunk tapasztalt visszaélések ellen, és hogy ugyanebben az időben ugyanezt tették talán az osztrák, de nemcsak az osztrák, hanem a német, a franczia gazdák is, ez csak azt bizonyítja, hogy hasonló visszaélések azokban az országokban is fordultak elő, és hogy azok ellen védekezni az ottani gazdák is szükségesnek tartották, (Helyeslés bal felel.) Annak a gazdatársadalomnak, a mely a gazdasági érdekek védelmében előljár, a mely talán abban a küzdelemben is a vezérszerepet vitte, gesammt-monarchisztikus velleitásokat tulajdonítani, ez, t. képviselőtársam, nem méltányos, nem igazságos és csak azért nem veszem tragikusan, mert meg vagyok győződve, hogy t. képviselőtársam sem veszi komolyan. (Derültség balfelöl.) Hogy az őrlési forgalom elleni harezban a gazdáknak talán mégis igazuk volt, erre nézve egyszerűen az eredményekre hivatkozom. (Halljuk!) Az eredmény pedig az, hogy az őrlési forgalom eltöröltetett nálunk, de, ugy tudom, meg lett rendszabályozva a külállamokban is; és tudom azt is, hogy azok a vészes következmények, a melyek bekövetkeztét jósolták, nem következtek be. Statisztikai adatokkal a t. ház elé nem lépek; nem lépek azért, mert én a statisztikát olyan tudománynak tekintem, a melylyel vagy alaposan kell foglalkozni, vagy sehogy, mert egyoldalú statisztikai adatoknak innenonnan való kiszakitása által én a statisztikában mindenre találok támaszpontot. (Igen! Ugy van! balfelöl,) Különben is azok a statisztikai adatok, a melyeket t. képviselőtársam czáfol, Rubinek Gyula statisztikai adatai és én teljesen meg vagyok nyugodva az iránt, hogy B,ubinek Gyula a saját adatait tudja is, fogja is megvédeni. Én egyszerűen arra a tényre hivatkozom, hogy az őrlési forgalom eltörlése távolról sem vonta maga után azokat a végzetes következményeket, a melyeket a malomipar, vagy jobban mondva: a budapesti malomipar akkori prófétái a halálnál is biztosabban megjövendöltek; nem fúlunk meg a zsírunkban ma sem; búzánkat tudjuk értékesíteni; ma a búzaár tiz forint és így látjuk, hogy a buza-védvám a búza árában teljes mértékben érvényesül és örvendetesen látjuk, hogy az egész vidéki malomipar, mintegy lidércznyomástól szabadulva fel, (Igaz! Ugy van! bal felöl.) előre nem látott, nem remélt módon virult fel, üdvös módon deczentralizálva a malomipart ; sőt tovább megyek, még a budapesti nagy malmok is csak fenyegetőztek üzemmegszoritással, tényleg azonban nem mentek bele. mint a hogy nem is kellett, mert hiszen külkereskedelmünk, lisztünk, kivitelünk nem csappant meg; de az igaz, hogy most már nem hallunk olyan meséket a budapesti malomipartól, mint a minőket hallottunk a múltban, a mikor egy időben el akarták velünk hitetni azt, hogy a világ legelső búzájának, a magyar búzának minősége javítására okvetlenül szüksége van a román ocsubuzával való keverésre — ez volt az u. n. Malter-elmélet — vagy a mikor el akarták velünk hitetni, hogy Magyarországon más búzaár nem lehet, mint a londoni ár, levonva a szállítási költségeket; ez volt a paritási elmélet. De én tovább megyek, t. ház. En elvben a kikészitési eljárásnak ma sem vagyok ellensége. Hogy nyerstermény jöjjön be és feldolgozva kivitessék, az ellen nekem elvben semmi kifogásom nincs; és ha lehetséges lenne ezt a kikészitési eljárást ugy hozni be, hogy azzal visszaélések íízhetők ne legyenek, hogy bejöjjön az a búza, de annak a lisztnek az azonossága azzal a búzával minden kétséget kizáró módon igazoltassék, s hogy ez a liszt záros határidőn belül az országból kivitessék, ám, ha ez lehetséges, (FelMáltások a baloldalról: Nem lehet!) ugy boldogítsa t. képviselőtársam a budapesti malmokat vele — hiszen csak ezek akarják, a többinek ugy sem kell — csakhogy nagyon kétlem, hogy ily megszorításokkal a budapesti malmok hajlandók volnának-e ezt az őrlési eljárást igénybe venni. (Helyeslés balfelöl.) Az óriási mértékben elterjedt borhamisításokkal szemben megindított törvényes eljárásra nézve az a kifogása t. képviselőtársamnak, hogy ez nagy dobbal indult meg, hogy a gazdák óriási lármát csapva és ez által köztudomásra juttatva azt, hogy nálunk a borhamisítás üldözve lesz, ártottak a magyar bor renomméjának, diskreditálták a magyar borkereskedelmet. Hát, t. képviselőtársam, először is azt a nagy dobot sem a gazdák, sem az eljáró bizottságok nem ütötték, hanem ellenkezőleg nekem tudomásom van arról, hogy épen a földmivelésügyi miniszter ur járt közben arra, hogy a nyilvánosság elé csak a konkrét, bíróságilag beigazolt adatok kerüljenek. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ámde mikor az első eset, az ismert Engelféle pécsi nagy boriparosezég esete köztudomásra jutott, (Derültség.) emlékezzék vissza t. képviselőtársam, milyen zaj támadt akkor. Nem is a nagy dobot ütötték, de egyenesen a vészharangot kongatták meg és maga a miniszter lett megtámadva azon tényért, hogy egy, az egész magyar borkereskedelmet tönkretevő visszaélés ellen a törvény szigorát alkalmazta, azon tényért, a melylyel kiérdemelte egész Magyarország gazdaközönségének elismerését és háláját. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Hogy kik csapták azt a lármát, kik kongatták a vészharangot, azt én nem tudom, nem is kutatom. Én ezt a témát egyáltalában fel sem hoztam volna, ha Sándor Pál t. képviselőtársam erre nem kényszerit. De hogy nem a gazdák voltak, annak talán elég bizonyítéka, hogy épen a magyar gazdaközönség