Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.
Ülésnapok - 1901-36
80 36. országos ülés 1902 január 23-án, csütörtökön. indítványa elleninditvány a 12. §-szal szemben. A kérdést először a 12. §-nak bizottsági szövegére teszem fel. Ha az elfogadtatik, Babó képviselő ur indítványa elesik. Kérdem tehát a házat, elfogadja-e a 12. §-t a bizottság szövegezése szerint? Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a szakaszt a bizottság szövegezése szerint fogadja el. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 13. §-t). Elnök: Ha nincs észrevétel, a szakasz elfogadtatik. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 14. §-t). Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Én már azon módositás előterjesztése alkalmából, a melyet a t. képviselőháznak a 2. §-nál javaslatba hoztam, figyelmeztettem a házat, hogy ennek következtében a 14. §-nak fentartása feleslegessé válik és annak kihagyása lesz szükséges. Kérem tehát a t. képviselőházat, méltóztassék ezt a 14. §-t kihagyni, mert ennek tartalmát betettük a 2. §-ba mint harmadik bekezdést. Ennek következtében természetesen uj számozást kapnak a következő szakaszok. Elnök: T. ház! A 14. §-szal szemben a miniszterelnök ur azt az indítványt nyújtotta be. hogy az kihagyassék. A házszabályok szerint mindenekelőtt a szakaszra kell feltennem a kérdést. Kérdem tehát a házat, kivánja-e a 14. §-t fentartani ? (Nem!) A ház tehát a szakaszt nem fogadja el és igy a 14. §. kihagyatik. Következik a 15. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa r a 15. §-t). Kubik Béla jegyző: Bizony Ákos ! Bizony Ákos: T. képviselőház! Már az általános vita alkalmával bátor voltam kifejezni azon nézetemet, hogy ez a szakasz rendkívül igazságtalan és méltánytalan a most alkalmazásban levő megyei tisztviselőkkel szemben. (Igaz! JJgy van! a néppárton és a szélsőhaloldalon.) Az én nézetem szerint, ha a törvényhozás bizonyos állásokat megszüntet, azt hozná magával az igazság és méltányosság, hogy azok, a kik bizonyos jogokat megszereztek, ezen jogok birtokában továbbra is meghagyassanak. A megyei tisztujitások most folytak le. A megyei pénztárnoki állások hat évre betöltettek, következésképen azok a pénztárnokok joggal követelhetik, hogy erre a hat esztendőre fizetésüknek élvezetében minden körülmények között meghagyassanak. A számvevőség tagjai élethossziglan lettek kinevezve, ezeknek tehát szintén szerzett joguk van ahhoz, hogy illetményüket mindaddig, mig munkaképesek, megtarthassák. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Ezzel szemben a javaslat azt mondja, hogy az illető tisztviselők rendelkezési állapotba helyeztetnek, egy esztendei próbaidőre behivatnak és ha beválnak, jó, ha pedig nem válnak be, menjenek nyugdíjba. Megtörténhetik, hogy a pénzügyminiszter, a kinek ez a resszortjába tartozik, kellő méltányossággal fog eljárni, de megtörténhetik az ellenkező is és véletlenre, egyes embereknek diskrécziójára bizni annyi rengeteg embernek exisztencziáját nem lehet. (Helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Én tehát részemről ezt a szakaszt nem fogadhatom el, annál kevésbbé, mert mig az államot, illetve a kormányt nem kötelezi arra, hogy minden tisztviselőt átvegyen, viszont a tisztviselőket kötelezi arra, hogy akár tetszik, akár nem, az állami szolgálatba átmenjenek. Ez nézetem szerint szintén igazságtalan és méltánytalan dolog. Mert azért, hogy valaki vármegyei szolgálatra vállalkozik, még nem következés, hogy neki kedve, szándéka, hajlama van állami szolgálatba is átmenni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Tegyük fel, hogy valaki mint főpénztárnok vagy mint főszámvevő szolgálta a vármegyét hosszú éveken keresztül és most esetleg beosztják alárendelt állásba valami adóhivatalba. Már hogy lehessen azt kívánni az illetőtől, hogy ilyen alantas állást töltsön be ? (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Erre pedig azt mondja a javaslat, hogy a ki nem fogadja el a kinevezést, állásáról lemondottnak tekintetik és nem kap még végkielégítést sem. Nohát ez lehet törvény, ha megalkotják, de jog és igazság semmiképen sem lehet. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Ha legkisebb kilátásom volna arra, hogy az, a mi nézetem szerint törvényes és igazságos, elfogadásra találna, indítványt tennék ebben az értelemben. De miután meg vagyok győződve arról, hogy azt az igen t. többség nem fogja elfogadni, próbát teszek és kevesebbet fogok kérni, hogy legalább annyit a mennyit a tisztviselők részére megmenthessek. (Hallj'tik! Halljuk!) Nevezetesen azt vagyok bátor indítványozni, mondja ki a t. ház azt, hogy ki állami szolgálatba átlépni nem kivan, szerzett nyugdíjigényeit megtartja és azzal megy penzióba. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ebből kifolyólag módosításom a következő lenne (olvassa): »A hatodik sorban ezen szó után: »lennének«, szúrassák be: »vagy a kinevezést el nem fogadnák,« az első bekezdés többi része kihagyandó. A második bekezdésből hagyassanak ki a következő szavak : »méltánylandó okból«. Elnök: Eel fog olvastatni a módosítás. Kubik Béla jegyző (olvassa a módosítást). Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Beismerem, hogy a szakasz rendelkezése folytán egyes esetekben talán bizonyos szigor, vagy bizonyos keményebb eljárás áll elő egyik vagy másik számvevőségi vagy pénztári tisztviselőre nézve. De ilyen szervezésnél, t. képviselőház, hiába, nem lehet minden igényt vagy érdeket olyan sima kézzel kielégíteni, hogy ott valamely képzelt esetben sérelem ne történhessék. Szervezéseknél általában az az elfogadott elv, nálunk is gyakorlatilag a törvényekben igy ment keresztül, hogy uj szervezéseknél, ha egyes állások
