Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-36

,56'. országos ülés 1902 január 23-án, csütörtökön. 75 kicsinylőleg azt mondottam a vármegyékről, hogy azok a közgyűléseken a községi számadásokat nagyon is pausaliter intézik el a közgyűlés harmadik, negyedik napján, mikor csak tisztviselők és egy pár nagyon tiszteletreméltó, önkéntes, a bizottságokba szorgalmasan eljáró, | lelkiismeretes, a régi iskolából származó megyebizottsági tag ott bólogat. Nem akartam én gúnyt űzni a megyei intézményből, eszem ágában sincs. Hiszen nem csak akkor foglalkoztam én ezekkel a dolgokkal, mint a képviselő ur gon- j dolja, nagyon régen; szerinte azóta semmi í érintkezésem velük nem volt. Volt a 70-es évek- j ben, mikor pénzügyminiszter voltam, évek során I keresztül, van most, a mióta belügyminiszter vagyok, és különben is ismerem az életet. Én megengedem, hogy Miskolcz városában talán másképen van, de nézzen körül az országban a képviselő ur, nem adtam-e hü és tökéletes és a mai viszonyoknak megfelelő rajzot? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) De nem is lehet máskép. Ha én ott ülnék, vagy a képviselő urak ülnének ott, és referálna az a jegyző egyszerre 50—60 községi számadást egyszerűen a számvevő skontrális, matematikus, aritmetikus ellenőrzése mellett: hogy tudjon valaki ahhoz hozzászólni, hogy tudja azt érdemileg elintézni, hacsak egyik vagy másik irányban nincsen különösen informálva, vagy ha az a különböző köröket nem különösen érdeklő dolog. Lehetetlen. Azért kell az a járási számvevő, hogy az kötelességből, hivatalból, szakszerüleg állandóan ellenőrizze a dolgokat. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a mai rendszernek a következése az — nem tudom, melyiket értette, — hogy a községi tisztviselők, vagy az elöljárók, a kik bejönnek a megyei közgyűlésekre, itt-ott napidijakat követelnek. Én nem mondtam, hogy ez generalitásban megvan, de belügyminiszteri aktákból tudnám bizonyítani, hogy áll némely vármegyére és városra és Babó képviselő úrhoz igen közel álló helyekre, a hol meggyőződtem arról, hogy nem jönnek be ] a közgyűlésre, mert napidijat követelnek. Nem kell ezt bizonyos túlzott felfogással elitélni. Én vagyok az első, a ki nem teszem; hanem azt mondom, hogy a változott viszonyokhoz alkalmazni kell az institucziókat és a változott viszonyok azt követelik, hogy olyan dolgokat, a melyeket a megyei önkormányzat csak áldozattal, csak terhekkel vagy a mai szervezeténél fogva épen nem tud elintézni, azokat vegyük onnan el és helyezzük át egy állandó, szakszerű, tartós és igazi szervezetbe; (Tetszés és helyeslés jobbról és a középen.) a megyék számára pedig tai'tsuk fenn a közjogi funkcziót, az ellenőrzés jogait, tartsuk fenn az igazi önkormányzati jogokat és hatáskört a szó valódi értelmében; de ezeket a kérdéseket, a melyeket a helyes, olcsó és gyors adminisztráczió igényel, vegyük el tőle. Ezáltal kettőnek szolgálunk: az adminisztrácziónak és a vármegyék igazi önkormányzatának is. Ha ezt nem teszszük, ugy nem szolgálunk egyiknek sem, hanem megöljük mind a kettőt. Az adminisztráczió folyton rosszabb lesz, a vármegyékben pedig a közszellem épen ezen terheknek, épen ezen oda nem tartozó dolgoknak otthagyása által romlani fog és apránkint el fog kallódni. Én pedig tartalmat, azt a kincset, a mi benne van, meg akarom tartani, de egyszersmind meg akarom tisztítani azon terhektől, a melyek nem az ő ftmkcziójába tartoznak, s a melyeket a közigazgatásnak egy másik szférájába kell áthelyezni. Ezek az én nézeteim általánosságban és az első §-ra vonatkozólag. Kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Tetszés és helyeslés jobbról és a középen.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Méltóztassék szavazás előtt meghallgatni Babó képviselő ur határozati javaslatát. Kubik Béla jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök: T. képviselőház! Ez az indítvány az elleninditvány természetével bir. A házszabályok szerint tehát a bizottság által ajánlott szöveget fogom feltenni és ha az elfogadtatik, akkor Babó t. képviselő ur határozati javaslata elesik. Kérem tehát azokat, a kik a törvényjavaslat első szakaszát a bizottság szövegezése szerint fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség tehát az első szakaszt a bizottság szövegezése szerint fogadja el. Következik & második szakasz. Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslat második szakaszát). Széll Kálmán miniszterelnök: Arra kérem a t. házat, méltóztassék a 2. és 3. §-t együttesen tárgyalni, mert azt a módosítást volnék bátor javaslatba hozni, hogy cseréltessék fel ez a két szakasz. A mostani 3. §. tétessék 2.-nak, a 2. §. pedig 3.-nak. Egy bizonyos logikai és legisztikus struktúra szempontjából helyes indok követeli, hogy ez a két szakasz megcseréltessék. Miután a számvevőségi állások is megszűnnek, a miről a 3. §-ban van szó, helyesebb, hogy az a második helyre jöjjön, a 2. §. pedig jönne a 3. §. helyére. Azonkívül, miután a törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása után a megyei restaurácziók már bekövetkeztek, arra kérném a t. házat, hogy a regi 2,, illetőleg az uj 3. §-hoz egy toldást méltóztassék iktatni, a mely arról szól, hogy ha időközileg változások történnek, addig, mig ez a törvény életbe lép, ezen állások csak helyettesítések által töltessenek be, vagyis az időközileg megürült állások ne végleg, ne ujabb választás által, hanem helyettesítés által töltessenek be. Ez, gondolom, indokolva van, miután a törvényjavaslat, ha a képviselőház elfogadja ós a törvényhozás másik háza is elfogadja, nemsokára törvényerőre emelkedvén, annak az életbeléptetése még ebben az esztendőben megtör-