Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-36

70 36'. országos ülés 1902 január 23-án, csütörtökön. ténik. Nem volna tehát kívánatos, ha a megüresedett állások nem helyettesítés utján, hanem uj választás utján töltetnének be. Az uj 3., a régi 2. §. második bekezdéséhez tehát jönne egy uj bekezdés: (olvassa) »A törvény életbeléptéig megüresedő bármely vármegyei pénztári és számvevőségi állásokat helyettesítés utján kell betölteni.« A 14 §. azután, a mely erről szól, de nem megfelelő helyen, kimaradna. Ezt majd annak idejében leszek szerencsés proponálni. Elnök: A t. ház, gondolom, beleegyezik abba, hogy a 2. és 3. §. együttesen tárgyaltassék. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 3. §4). Elnök: Ezekhez a szakaszokhoz a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter azt a módositványt adta be, hogy ez a két szakasz helyet cseréljen. Ezenkívül a régi 2., az uj 3. §-hoz a következő toldást javasolja: Lázár Árpád jegyző (olvassa a miniszterelnök toldását). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kivan, a vitát bezárom. A házszabályok szerint az első kérdés az, hogy a sorrendet illetőleg méltóztatnak-e változatlanul fentartani a miniszterelnök ur indítványával szemben azt a sorrendet, a melyet a bizottság szövege megállapít? (Nem!j Azt hiszem, a ház ezt nem tartja fenn, tehát hozzájárul a miniszterelnök ur azon indítványához, hogy a törvényjavaslat 2. és 3. §§-ai helyet cserélnek. Az uj 2., ezelőtt 3. §. ellen észrevétel nem tétetvén, gondolom, kijelenthetem, hogy a ház azt elfogadja. (Helyeslés.) Most már méltóztassanak a felett határozni, hogy az uj 3., azelőtt 2. §-hoz elfogadják-e a miniszterelnök által javaslatba hozott toldást? ílgen!) G ondolom, kimondhatom, hogy a ház elfogadja és igy a ház a törvényjavaslatnak 2. és 3. §§- ait megfordított sorrendben, az uj 3. §-t pedig a miniszterelnök toldásával fogadja el. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 4. szakaszt). Elnök: Nincs észrevétel? Kijelentem, hogy a szakasz elfogadtatott. Lázár Árpád jegyző (olvassa az 5. szakaszt). Kubik Béla jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. ház! Az imént felolvasott szakaszhoz egy toldást vagyok bátor javaslatba hozni, Iménti felszólalásomban hangsúlyoztam azt, hogy a javaslatnak törvényerőre emelkedése esetén is a vármegyék a közönség érdekében bizonyos számvevőséget fentartani, működtetni kénytelenek lesznek. Ebből a szempontból indulva ki, vagyok bátor javaslatba hozni azt, hogy az 5-ik szakasz első sorában ezen szó után: »számvevőség« ezen szavak: »és megyei kirendeltségei*, iktattassanak be. Továbbá ugyanezen szakasz utolsó pontjaként vétessék be ez a rendelkezés: »A megyei számvevőségnek a községi ügyeket intéző osztálya, mint kirendeltség meghagyatik.« T. ház! Kétségtelen dolog az, hogy a javaslatnak törvénynyé váltakor is a vármegyei törvényhatóságok a községi számadásokat fölülbírálni kötelesek, nemkülönben a rendezett tanácsú városok számadásait is. Teljes képtelenség tehát, hogy ne legyen számvevőségi szervük. És minthogy kérdés merülhet fel arra nézve, vájjon az a számvevőség az állam által kinevezett számvevőségi személyzetből alakíttassák-e meg, avagy a vármegyei törvényhatóságok választás utján fogják azokat beállítani: én a magam részéről ezt a toldást feltétlenül szükségesnek látom, azért is, mert a nélkül a számadásoknak felülvizsgálata a törvényhatóságok által gyakorlatilag keresztül nem vihető. Már pedig azt gondolom, hogy még az igen t. belügyminiszter urnak sem szándéka az, hogy a rendezett tanácsú városok és községek számadásainak felülvizsgálata az erre autonóm jogaiknál fogva hivatott és kötelezett vármegyei törvényhatóságok köréből clvonassók. Ezen okból ajánlom javaslatom elfogadását. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: A módosítás fel fog olvastatni. Kubik Béla jegyző (olvassa a módosítást). Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A t. képviselő urnak módosítása részben felesleges, részben ellenkezik a törvénynek czéljával és ennek a javaslatnak az eredeti rendelkezéseivel. Mert ha a t. képviselő ur szerint a megyéknek ezután is külön számvevőségük lenne, vagy a mint ő akarja, hogy hagyjuk meg a megyei közegeket, mint kirendeltséget: akkor azon kezdem, hogy nem is szüntetem meg a mostaniakat, hanem meghagyom a mai állapotot. (Igaz! Ugy van ! jobbfelöl.) Lehetetlenség, hogy két hatóság vagy két szerv szerveztessék ugyanegy f unkczióra. Épp az ellenkező utón jár a képviselő ur, mint a mely utón — gondolom — járni kell a közigazgatás egyszerűsítésénél, javításánál : hogy t. i. kettő helyett egyet csináljunk, ne j>edig egy helyett kettőt. Ez egy tökéletesen lehetetlen dolog. A képviselő ur általában, az előbbeni felszólalásában is — akkor nem emlékeztem meg róla, mert azt hittem, hogy az egy alárendelt kis kifogás, de most már látom, hogy súlyt helyez rá a képviselő ur — egy nagy tévedésből indul ki. A képviselő ur azt hiszi, hogy az alispánnak, vagy a szolgabírónak ezután is lesz egy külön számvevőségi orgánumra szüksége. Nem lesz. Nem lehet. Mert miből áll a számviteli ellenőrzés ? A számviteli ellenőrzés áll az előzetes és az utólagos ellenőrzésből és áll a közigazgatási segédszámvitoli eljárásból vagy szolgálatból. Hát kérem, a mi az elsőt illeti, t. i. az előzetes, s az utólagos számvitelt, az alispán és a járási szolgabíró és általában a megyei orgánumok e tekintetben ennek a számvevőnek alá vannak rendelve. Nem is lehet máskép. Mert hogyan ellenőrizze ő a számadást, ha ő neki