Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-36

36'. országos ülés 1902 január 23-án, csütörtökön. 67 gyalási módot, vagyis azt a tárgyalási módot is, mely a napirendi és más effajta rögtöni határozat tárgyát képező indítvány oknál van a házszabályban megállapítva, gondolom, a házszabály szellemében járnánk el akkor is, ha e jelentést rögtön vennők tárgyalás alá. (ügy van! ügy van!) Mégis, mert annak vagyok barátja, hogy rögtönös, a tárgy kellő ismerete nélkül határozatot a ház ne hozzon, azt tartom, hogy nincs semmiféle indok arra, hogy ez a jelentés a rendes tárgyalási módtól eltérően kezeltessék; (Helyeslés.) nem látok semmiféle sürgősséget, sem bajt abban, ha a ház megtartja az általános gyakorlatot, a házszabályoknak azt az általános rendelkezését, hogy minden jelentés, akár ilyenfajta, akár más, két nap közbevetésével tűzessék napirendre, hogy a ház a tárgy kellő ismeretével szabatosan és nyugodtan határozhasson. (Általános helyeslés.) Arra kérem tehát a t. házat, hogy a tárgyalás meritumának és a tárgyalás szabadságának kedvéért inkább így magyarázzuk a házszabályt, s a ház határozza el, hogy a jelentés kinyomatása után szombaton vagy akármelyik napon veszi azt tárgyalás alá. (Általános, élénk helyeslés.) Szederkényi Nándor: T. ház! Én készséggel járulok a t. miniszterelnök ur ezen értelmezéséhez, s kérem a t. házat, hogy ezen értelemben döntsön e kérdésben. Elnök: Azt hiszem, a t. ház egyértelmüleg ugy határoz, hogy ezen bizottsági jelentés az előadó ur indítványa szerint kinyomassák és a szokásos időben napirendre tűzessék. (Helyeslés.) Pichler Győző : Határidő mellett! Elnök: Természetesen, a házszabályok által megengedett legrövidebb határidő alatt, három nap múlva. Talán méltóztatik abba beleegyezni, hogy a jövő hétfői ülés napirendjére tűzzük ki? (Helyeslés.) Akkor ezen jelentés tárgyalása a jövő hétfői ülés napirendjének első tárgya lesz, még abban az esetben is, ha azt egy netalán folyamatban levő tárgyalás megszakításával prefcrenter kellene tárgyalni. (Helyeslés.) A ház tehát abban az értelemben határoz, hogy az igazoló-bizottság ezen jelentésének tárgyalása a hétfői ülés napirendjének első tárgya lesz. Több elnöki előterjesztés és jelentés nem lévén, következik a pápa - bánhidai h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 18, 41) harmadszori olvasása. Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Elfogadja .. ház az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban ? (Igen.' Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s e szerint a pápa-bánhidai h. é. vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasás után is elfogadtatott és igy tárgyalás és hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetik. Következik a napirend második tárgya: a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslatnak (írom. 12, 43) részletes tárgyalása. Következik a czim. Lázár Árpád jegyző (olvassa a törvényjavaslat- czimét). Elnök : Senki sincs felírva, azt hiszem, a ház a czimet elfogadja. Következik az 1. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa az 1. §-t). Kubik Béla jegyző: Babó Mihály! Babó Mihály: T. képviselőház! Midőn a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslatot a belügyminiszter ur beterjesztette, az indokolásban ezt mondta: Ez a javaslat életbeléptethető az önkormányzati jogok csorbítása nélkül, egyszerű alaki kérdésről, csupán a kezelés alaki változásáról lévén szó. Ugyanezt a felfogást tükrözi vissza a ház közigazgatási bizottságának jelentése, midőn azt mondja: a vármegyék jiénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat egyenes folyománya a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX, t.-czikknek. A felolvasott indokolás és a közigazgatási bizottság jelentése szerint tehát azt kell hinnünk, hogy itt semmiféle rendszerváltozásról szó nincs, hanem csakis pusztán alaki jelentőséggel bíró szabályzat megalakításáról. Azonban az igen tisztelt miniszterelnök ur az általános vita folyamán deczember 12-iki beszédében már nyílt őszinteséggel beismerte — a mint hogy beismerni kénytelen is volt — hogy itt nem alaki kérdésről, hanem kizárólag rendszerváltozásról van szó; a mennyiben a javaslat uj rendszerrel, uj szervezeti megalakítással kívánja a vármegyék pénztári kezelését eszközöltetni, Hogy ez igy van, azt a miniszterelnök ur beszéde nem egy helyen bizonyítja, világosan elismervén — a mit hangsúlyozni szükségesnek látok, — hogy igenis az indokolás és a bizottsági jelentés szerint formai jelentőségű ügyben valódi, a lényeget érintő rendszerváltozásról van szó, a mint hogy maga a törvényjavaslat is csakugyan rendszerváltozást vonna maga után. Én nem tudom, t. ház, hogy mikor volt az igen tisztelt belügyminiszter ur őszintébb, akkor-e, mikor e törvényjavaslat indokolását készítette és aláirta, vagy akkor, midőn a ház előtt nyilatkozott. De egy bizonyos, az, hogy maga a javaslat homlokegyenest ellenkező intézkedéseket és rendelkezéseket tartalmaz az indokolásokkal szemben. Tehát már ezen egyetlenegy oknál fogva is a törvényjavaslat 1. §-át, a mely magát a lényeget domborítja ki, a beterjesztett szövegben elfogadni, megalakítani nem lehet. Tudta, érezte az igen t. miniszterelnök ur, hogy itt lényegről, rendszerváltozásról van szó és azzal próbálta indokolni a javaslatot és azzal ajánlotta elfogadásra, hogy itt egy nagymérvű befektetésről van szó, mely a 9*