Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-35

62 35. országos ülés 1902 január 21-én, kedden. sos engedélyek és kedvezmények kérdésében, hanem csak rendkívüli kedvezményekről tárgyalhattak. Azért kellett ezt kérdés tárgyává tennünk, és a mikor a t. miniszter urnak ezáltal kényszeritett alkalmat nyújtottam arra, hogy mindazt megmondja, a mi erre vonatkozik, ebben a helyzetben — nem tehetek mást, — most megnyugszom. Fentartom magamnak, hogy az engedélyokiratot, nem azzal a sablonnal, melyet a miniszter ur nekem felajánlott, hanem a kiadandó engedélyokmány összes levelezéseivel és tárgyalási jegyzőkönyveivel együtt annak idején összehasonlító bírálat tárgyává tegyem. {Élénk helyeslés és éljenzés a, szélsöbaloldalon.) Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Akármikor, kérem, tessék! Elnök: Szólásra senki sincsen felírva. Ha senki sem kivan szólani, a vitat bezárom. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szakaszt? (Igen! Nem.') Kérem azokat, a kik a törvényjavaslat 1. §-át elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a 2. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 2. §.-t). Elnök: A 2. §. ellen kifogás nem tétetvén, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Következik a 3. §. Lázár Árpád jegyző (olvassa a 3. §.-t). Elnök: A 3. §. ellen sem tétetvén kifogás, kijelentem, hogy az elfogadtatik és ezzel az egész törvényjavaslat elfogadtatott. A törvényjavaslat harmadszori felolvasását a legközelebbi ülés napirendjére javaslom kitűzni. (Helyeslés.! A harmadszori felolvasás a legközelebbi ülésen lesz. Következik a kun-szent-miklós-dunapataji h. é. gőzmozdonyu vasút engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter jelentése (írom. 17, 42). Dobieczky Sándor, a közlekedési bizottság előadója : T. ház! A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 1901. évi október hó 19-én kiadta gróf Teleki Józsefnek, mint engedélyesnek, a kun-szent-miklós-dunapataji h. é. gőzmozdonyu vasútra vonatkozó engedélyokiratot. A vonal hossza 51 kilométer. A budapest-zimonyi vasút kun-szent-miklósi állomásáról kiágazva átszeli Szalkszentmártont, Dunavecse, Apostag, Dunaegyház, Zsolt, letétlen, Kisharta községek határát és Dunapatajon végződik. Az emiitett helységek mellett állomásokat, illetőleg megálló-, rakodóhelyeket építenek. A vasút czélja kizárólag a pályamenti vidék forgalmának emelése. A pálya építési költségét kiiométerenkint 63.172 koronában állapították meg, vagyis egészben 3.220,000 koronában. A költségek magasságát az előterjesztés értelmében az aránylag rövid vonal mentén előforduló 8 állomásnak megépítése idézi elő. Az építési tőke 3.5%-át, azaz 1.127,000 korona törzsrészvényekkel szerezték meg, ehhez hozzájárultak az érdekeltek 640,000 koronával, a posta átlaga 50 éven át 12,000 korona, vagyis tőkésítve 240,000 korona, az állami segély 50 éven át 12,350 korona,

1 vagyis tőkésítve 247,000 korona. A még szükséges; 2.093,000 korona 5°/o-os maximális osztalékra jogosító elsőbbségekkel szereztetik meg. A helyi érdekű vasút üzletkezelését a magyar királyi államvasutak veszik át és az engedélyokiratot a kereskedelmi miniszter ur ezennel bemutatja, melynek értelmében az állam ingerencziája a

; szokásos módon van megóva, valamint kereskedelmünk érdekei, a kellő tarifális intézkedésekben vannak megvédve. A közlekedési bizottság ezen jelentést tárgyalván, azt elfogadásra ajánlja és' minthogy a hozzájárulási arány és az állami segélyezés mértéke is megfelel, a mennyiben a postaszállitás általánya a tőkének 7'4°/o-ka, az állami segély 7'6%-ka, tehát a törvényben engedett egyenként 10—10°/

0-ot egyik sem haladja; meg, a közlekedési bizottság a kereskedelmi mi1 niszter ur jelentésének tudomásul vételét ajánlja. (Helyeslés jobbról.) Madarász József: Nem magához a tárgyhoz, kívánok szólni, hanem a t. előadó ur mondott egy olyan latin szót, a melyet én gyenge elmémmel nem értek, csak gondolom, hogy mit jelent, Azt mondta, hogy az állam ingerencziája biztosittassék. (Derültség.) Miután én azt hiszem, hogy nem nevetséges dolog az, hogy végre-valahára iparkodjunk lehetőleg tisztán magyarul beszélni itt e házban, azért kérdem a t. előadó urat, vájjon azt érti-e ezen sző alatt: ingerenczia, hogy az állam beavatkozása, vagy mást ? Én ugy hi-* szem, hogy vagy az állami felügyeletet, vagy az állam beavatkozását kell alatta érteni, de mindenesetre valamit kell értenünk. De mivel én nem értem, ezért méltóztassék engem eziránt felvilágosítani. Dobieczky Sándor előadó: Nagyon sajnálom, hogy épen velem történt meg, hogy idegen szót használtam, pedig méltóztassék nyugodt lenni, magyar nyelven már többször volt alkalmam kifejezni magam, irodalmi téren is működtem, s lehetőleg mindig kerültem az idegen szavak használatát. Most is csak az előadás gyorsasága közben használtam az idegen szót, melylyel csak azt akartam jelezni, hogy az állam befolyását, illetőleg felügyeletét eléggé biztosítja az engedélyokirat. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha; tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a kunszent-miklós— duna-pataji h. é. gőzmozdonyu vasxrt engedélyezéséről a kereskedelemügyi miniszter ur jelentését, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik a jelentést tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház a jelentést tudomásul vette, s egyúttal közli tudomásvétel végett a főrendiházzal. A napirend ki lévén merítve, javaslatot óhajtok tenni a legközelebbi ülésre vonatkozólag. (Halljak! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy holnap ülést ne tartsunk. A legközelebbi ülést tartsuk csü-