Képviselőházi napló, 1901. II. kötet • 1902. január 16–február 15.

Ülésnapok - 1901-35

35. országos ülés 1902 január 21-én, kedden. 53 liató, hogy abból ennek a vasúti ügynek a mibenállását és keletkezésének történetét, annak leglényegesebb részét, magát az engedélyt, annak tárgyát, terjedelmét, az abban foglalt kedvezményeket, azoknak értékét és horderejét senki, sem laikus, sem szakember, megállapítani nem képes. Van ennek a javaslatnak egy mel­léklete. Azt hinné az ember, hogy ez a fontos, mert az van hozzá mellékelve. Ez egy kis tér­kép, a mely megmutatja, hogy mily vidékeket szel át a vasút. Sokkal fontosabb lett volna azonban a törvényhozás votumának elhatározá­sára a nagy befolyást gyakorló engedély-okmány, p mely azonban nincsen mellékelve és a mely nélkül nem tudja senki a t. ház tagjai közül, hogy mit is kaptak az engedélyesek és mit adott az állam ? Az engedély-okmány szerint az enge­délyesek kielégítésére időközileg, az indokolás értelmében u. n. pótkonczessziók adattak. Ezen kedvezmények mibenlétét, azt hiszem, érdekünk és kötelességünkben áll megtudakolni, mert ezeknek ismerete nélkül jó lelkiismerettel és megnyugvással &v. állam állandó megter­helésével járó ily nagyhorderejű javaslatot a törvényhozónak, törvényhozói kötelességének tudatában, megszavazni nem lehet. (Hetyeslés a ssélsobaloldalon.) Igaz, hogy ennek a javaslatnak indokolásában van egy passzus, mely azt mondja, hogy (olvassa): »egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel.« Mi azonban nem ismerjük, hogy milyenek szoktak adatni, mert nincsen beczikkelyezve az engedélyokmány, nin­csen a ház irodájában letéve és ide sincsen mellékelve. Ennélfogva a mit látunk, azt el kell hinnünk, vagy vakon meg kell szavaznunk. Már pedig az ilyen nagy költségbe kerülő vasútnál minden részletet kell ismernünk és minden költ­séget tudnunk kell, hogy azután nyugodtan sza­vazhassunk. ( Ugy van ! a szélsöbaloläalon.) Ismer­nünk kell különösen, hogy mi az az egyéb? Sőt jogunk van összehasonlítás czéljából meggyőző­dést is szerezni arról, természetesen teljes tisz­telettel a t. miniszter ur személye iránt, hogy tévedésből, vagy más okból, vagy hibából nem fordul-e elő valami, a mi ennek ellentmond, nincsen-e olyasmi a konczesszióban, a melynek értékét latolgatni jogunk van és a mit az egyéb kifejezés alá foglalni jogosan és helyesen nem lehet. Én tehát tisztelettel kérem, méltóztassék a t. miniszter ur módot és alkalmat nyújtani nekünk arra, hogy ezen adatokat megismerhes­sük, mert ezek ismerete nélkül ezen javaslatot csak felületességgel, csak pártfegyelemből, csak hatalmi szóval lehet megszavaztatni, de jó lélek­kel, meggyőződésből nem. (Ugy van ! a szélső­baloldalon.) Most rátérek arra, a mi voltaképen punctum saliense e kérdésnek államháztartási szempont­ból. (Halljuk! Halljuk!) Nincsen módomban részletes bírálatát adni annak, vájjon az a vidék tényleg olyan-e, hogy annak kulturális és gazdasági haladására ezen vasút oly mértékben fog hatni, mint a mily mértékben arra az áldo­zat meghozatott. Elhiszem, hogy mivel a megyék és a községek áldozatkészsége is megnyilvánult, tehát kell lenni valamely értékének. Nem vagyok azonban biztos abban, vájjon a községek­nek és a törvényhatóságoknak, valamint Pápa városának ily mérvű megadóztatásért, mint a minőt a törvényjavaslat indokolásában látunk, adatik-e ekvivalens abban a gazdasági értékben, a melyet ezen helyi érdekű vasút nyújthat, mely értesülésem szerint főként tranzitó-szállitással fog foglalkozni, és hogy ezen tranzitó-forgalom azon községeknek, városoknak és törvényhatósá­goknak oly jelentékeny hasznot fog-e juttatni, mint a minőben részesülniük kellene az áldoza­tok arányában. Mondom, én ezt nem birálhatom el; én csak felvetem a kérdést, felvilágosítást kérek a miniszter úrtól arra vonatkozólag is, hogy a hozzájárulás kérdésében van-e biztosi­téka a miniszter urnak arra. hogy ez a 96,000 IL törzsrészvény-jegyzés, melyre az engedélyes maga ajánlkozott, tényleg oly alakban van-e meg, hogy arra számítani is lehet? hogy megvan-e a ga­ranczia arra nézve, hogy azok a törzsrészvények, a melyek az engedélyes által jegyeztettek, az engedélyes személyi viszonyain kívül, annak va­gyoni állapotában garantirozva vannak olykép, hogy be is fognak fizettetni? Mert ha nincse­\ nek, akkor a törzsrészvények és az elsőbbségi kötvények közti arány meg talál zavarodni és igy a törvénynek egy követelménye nem lesz teljesítve. És most reá térek arra, a mi a helyi érdekű vasút építésénél egyik fő kérdés, hogy milyen drága? Mikor ez a javaslat a pénzügyi bizott­ság elé került, már akkor is feltűnő volt, hogy azért került a pénzügyi bizottsághoz ez a javas­lat, mert sokkal többel járul hozzá az állam, mint más h. é. vasúthoz, mert az ilyen javasla­I tok eddig és máskor nem szoktak a jjénzügyi | bizottság elé kerülni. A t. államtitkár ur talán nem emlékszik reá, de eddig az ily javaslatok nem vitettek a pénzügyi bizottság elé. Ez tehát kivételes dolog és ezért költötte is fel a figyelmet. Szóba hozták, hogy ez a vasút egyike a legdrá­gábbaknak, vagy a legdrágább, a mely eddig építtetett. Valamennyit nem fogom itt ismer­tetni ; a miniszter urnak is hagyok néhányat; a szemelvényt azonban be fogom mutatni. Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: Nekem is van! Barta Ödön : így felépitettett az arad-csanádi h. é. vasút, a mely nem épen sima talajon, nem minden technikai nehézségek nélkül épült fel és a mely habár nem épült is ugy, mint egy hadászati elsőrendű vonal, minő például a munkács-beszkidi, de mégis felépült ugy, hogy rendeltetésének teljesen megfelelt; ennek a vas­útnak arad-körösvölgyi része került pályakiló­méterenkint 14,594 frtba. Az arad-szőreghi,

Next

/
Thumbnails
Contents