Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-10
GO 10. országos ülés 1901 november 16-án, szombaton. körülmények közt büszkék vagyunk. (Helyeslés a baloldalon.) Egyébként 1896-ban Pulszky Ákos . . . Beöthy Ákos: Nem Ákos, hanem Ágost! (Mozgás a bal- és szélsöbaloldalon.) Ernszt Sándor: . . . Pulszky Ágost az ellenzékkel szemben azt hozta fel, hogy nem lehet a választási jogot kiterjeszteni, mert akkor a szoczialisták bekerülnek a parlamentbe. Először is, t. ház, munkás és szoczialista nem azonos két fogalom. Másodszor jjedig a magam részéről én az országra nézve abszolúte nem tartanám szerencsétlenségnek, ha itt egy munkáspárt lenne. (Helyeslés a baloldalon.) Mert ha munkások ülnének itt, épen az ipari ügyek hathatósabb védelemre számithatnának ebben a parlamentben. (Helyeslés a bal- és szélsöbaloldalon.) Gr. Zichy Jenő: Iparos kell! Ernszt Sándor: A mint azt előbb emiitettem, Pulszky Ágost, a kit az úristen nyugosztaljon, a múlt alkalommal, a mikor a felirati javaslatot beterjesztette, a Bánffy-féle választások után, az elvek diadaláról beszélt. (Derültség a baloldalon.) Hiszen a Bánffy-féle többségben bizva, irgalmatlan gunynyal nekiment gr. Apponyi Albert akkori ellenzéki vezérnek és felhozta, hogy azért, mert az ő politikája homályban hagyta választóit, mert ingadozott, megbűnhődött és pártja megkevesebbedett. Sajnálom, hogy nincs itt sem Pulszky, sem Bánffy; koronatanúk lehetnének. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ne sajnáljuk! Zaj.) Most megmutathatnák nekik, hogy a jelen kormány egészen mást cselekedett, mint a Bánffy-kormány. A jelen kormány jobban volt agráriusokkal, jobban volt merkantilistákkal, konzervativekkel, semi-konzervativekkel, a főpapsággal, az alpapsággal, — legalább dicsekedtek vele, mindenkivel jobban voltak. Minden elv és minden érdekkör bízott a kormányban és daczára annak, hogy az elvekben ily óriási különbség volt, az eredmény mégis az volt, t. többség, hogy megint oly nagy számban vagyunk itt, mint előbb. Mi, t. ház, teljes mértékben honoráljuk a t. kormányelnök urnak a választásokra vonatkozó politikáját. O szavának állott; a mint megígérte, hogy tiszta választásokat fog eszközöltetni, ugy meg is tette ezt, a mennyire tőle telt. Rakovszky István : Igen, a mennyire tőle telt. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Ernszt Sándor: Azonban ő már előbb elvégezte munkáját, mert Magyarország valamennyi nagyhatalmasságával: a főurakkal, a pénzhatalmakkal stb.-vel a lehető legjobb barátságban volt már a választások előtt. (Ugy van! XJgy van! balfelöl.) A részleteket illetőleg hagyott bennünket küzdeni: tudta jól, hogy 20—30-an jövünk csak be ide a képviselőházba, s szemében nem volt sok. (Élénk felkiáltások jobbfelöl: Az is sok! Nagy mozgás és zaj a baloldalon.) Rakovszky István: Vészi sok az országnak! (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Tűrhetetlen ez a Vészi! Buzáth Ferencz: Ugy van! Ugy van! Sok különösen a zsidóknak! (Nagy zaj a baloldalon.) Vészi József: Azt emlegeti Buzáth képviselő ur, hogy zsidó vagyok? Nahát én meg azt mondom, hogy a zsidó írónál nem különb az örmény patikárius! (Nagy mozgás és zaj a jobbés baloldalon. Derültség balftlöl. Elnök, csenget.) Rakovszky István: Ő mer kendezni jó magyarokat ! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Ernszt Sándor: Erről az oldalról tegnap azt mondották, t. ház, (Halljuk! Halljuk.') hogy összesen 300,000 emberrel mindig lehet többséget szerezni ezen országban. A statisztika meg azt mondja, hogy 146.000 a hivatalnokok száma. Lehetetlen, hogy ez a kereken 150.000 ember más 150.000 embert megszerezni ne tudna. Magyarországon a kormányelnök minden körülmények között megengedheti magának azt a luxust, hogy tiszta választások legyenek. Azonban ily viszonyok között a kérdést okvetlenül nem ugy kell felállítanunk, hogy vájjon a vezető kormányférfi érzékkel bir-e a tiszta választások és a jog iránt, hanem azt kell kérdezni, hogy ily körülmények között csakugyan parlamentáris országban élünk-e; egy olyan országban, ahol a kormány sohasem függ a nép akaratától. Azt mondják, t. ház, hogy nem lehet e dolgokat bolygatni, és pedig azért sem, mert ebből nemzetiségi politika származnék. Engem, t. ház, egy oly kerület küldött ide, amely nemzetiségi vidéken van, de kerületemben ezért még sincs egyáltalában nemzetiségi politika, és az ellen pártfeleim a leghevesebben tiltakoznának, ha valaki nekik nemzetiségi velleitásokat inszinuálna. De, t. ház, a midőn olyan törvényünk van, mint aminő pl. az urbarialis, egy negyed telekre vonatkozó törvény, a mely alapja a mai választási törvénynek, amelyben sem a Curia, sem a megyei központi választmány, sem az összeíró bizottság eligazodni nem tud: hogy kívánhatjuk ily körülmények között az ily törvényt továbbra is megtartani ? Azt gondolom, és talán senkit sem kell arra figyelmeztetnem, hogy justitia fundamentum regnorum. (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) Ha mi fikeziókra és igazságtalanságokra helyezkedünk, mint bázisra, akkor nem lehet másképen, csak kancsukával ós csendőrszuronynyal kormányozni. (Ugy van! Ugy van! bal felöl.) A mik pláne a választások után történnek, hogy az ellenzéki férfiakat minden módon üldözik, és mindent elkövetnek ellenük, (Élénk ellenmondások és zaj jobbfelöl. Ugy van! Ugy van! a bal- és szélsöbaloldalon. Felkiáltások balfelöl: Majd szolgálunk adatokkal!) ez is oly dolog, a melyre nézve fentartom magamnak, hogy róla más alkalommal beszélhessek. Egyébként most gr. Zichy János t. képviselőtársam felirati javaslatához csatlakozom. (Élénk helyeslések és éljenzések a baloldalon.)
