Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-29

Ső. országos ülés 1901 cleczember 12-én, csütörtökön. 463 kifejezte: meghoztuk a törvényt és nem történt semmi. Ez a való tényállásnak teljes félreisme­rése és nem ismerése. Hiszen ugy van, az egy­szerűsítési törvényt meghoztuk, de életbe is kell azt léptetni; az életbeléjstetés ideje rám van bizva. Az életbeléptetés nem történhetett tizenöt nap alatt, mert a törvényben hat nagy fejezet­ben van megmondva, minő utasítások kellenek, és ott csak az elvek vannak megállapítva, azok az elvek, a melyeket, a mint kijelentettem, a tör­vényhozás hozzájárulása nélkül nekem rendelet utján nem volt szabad megvalósítanom. Csak elvek azok, a melyeknek alapján föl kell épí­teni az egész eljárást, utasításokkal és rendele­tekkel. Azoknak egy részét most készíttetem január elsejére, másik részét a jövő év második felében fogom életbeléptetni. A képviselő lu­pédig azt mondja: meghoztuk a törvényt és nem történt semmi, az archívumban, papíron maradt minden. Totó coelo másról van itt szó és másról van szó ebben a törvényjavaslatban is, a mely ellen a képviselő ur küzdött, Mindezek alajDJán kérem a t. házat, mél­tóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Hosszas élénk helyeslés és éljenzés jobbról és a középen.) Elnök : Babó Mihály képviselő ur félreértett szavainak megmagyarázása czimén kér szót. Babó Mihály: A t. miniszterelnök ur félre­értette szavaimat. Azt mondta ugyanis, hogy én azt állítottam, hogy e törvényjavaslattal a vármegyékre és községekre ujabb terhek hárit­tatnak át. Ezt nem mondtam és nem is mond­hattam, hanem azt mondtam, hogy az államra milliókra menő terhek hárittatnak, a mit az állampolgárok fizetnek meg. Ebből azután a mi­niszterelnök ur azt bizonyította be, hogy ez befektetés, a mely meg fogja hozni a jövedel­mét. Igen, de nem abból az indokból, a mit a miniszterelnök ur mondott. Igenis ki fogja fizetni magát az állampénztár javára, mert ezen nagy tőkék ott használtatnak, de ott az egyeseknek nem kamatoznak, s az állampolgárokra csak akkor fogja kifizetni magát ez a befektetés, ha az igen t. kormány gondoskodik arról, hogy a vármegyéktől átveendő tetemes összeg, az a sok millió ne a fővárosi bankok utján jusson ki a vidékre, hanem közvetlenül is, kis kamat mellett. Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után) Elnök: Szíveskedjenek a t. kéjxviselő urak helyüket elfoglalni. A folytatólagos ülést meg­nyitom. Sréter Alfréd, az első bíráló-bizottság elnöke: T. képviselőház! Gróf Apponyi Gyulának válasz­tási ügye a képviselőház által az első bíráló­bizottsághoz utasíttatott. Ezen választás ellen dr. Kovács Pál a házszabályok 15. §-a alapján kifogással élt és ennek nyomán csatolta volt a bazini közjegyzőnek tanúsítványát, mely szerint gróf Apponyi Gyula a bazini kerület választói­nak névsorába nem volt felvéve, s igy meg­választható sem volt, nem lévén választói jogo­sultsága. Ezt az ügyet az első biráló-bizottság a mai napon tárgyalta és ezen tárgyalás folyamán igazolva lett, még pedig a Nyitra vármegye levéltárában őrzött eredeti választói névjegyzék hiteles másolatával, az, hogy gr. Apponyi Gyula ISTagy-Appony és Kis-Appony községekben az 190ü-ik évben mint választó össze volt írva és igy az 1901-ik évben választói jogosultsággal birván, megválasztható is volt. Ennek alapján a biráló-bizottság ítéletével őt egyhangúlag végleg igazolt képviselőnek jelen­tette ki, visszautasításával a tett kifogásnak. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Az ítélet fel fog olvastatni. Kubik Béla jegyző (olvassa a biráló-bizottság Ítéletét). Elnök: Ennek következtében gr. Apponyi Gyula a végleg igazolt képviselők jegj^zékébe felvétetik. Haydin Imre kéj^viselő ur személyes kér­désben kér szót. Haydin Imre: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. Rakovszky István t. képviselőtársamnak közbeszólásaira nem reflektálok, mert azt tar­tom, a mit egyszer Falk Miksa irt, hogy: er kann poltern, aber schaden kann er nicht. Egyik közbeszólására mégis kénytelen vagyok reflektálni, arra t. i,, a melyben engem azzal vádol, hogy 2000 választót megfosztottam volna választói jogától. T. képviselőház! Előrebocsátom, hogy mi­előtt e házba jöttem, járási főszolgabíró voltam. Azt a kérdést vagyok bátor intézni a t. képvi­selőházhoz, melyik törvényes rendelkezés az, mely szerint akár a választói czenzus, akár pedig a választók összeírásáét a járási főszolgabíró volna hivatva végezni ? És ha ilyen törvényes rendel­kezés nincs, akkor én t. képviselőtársam vádját tisztelettel visszautasítom. A mi j>edig azt illeti, hogy én várnai hó's lettem volna, ebből csak annyi igaz, hogy egy­hangúlag választottak meg. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Illyés Bálint jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Az idő rövidségére való tekintettel is, mert nem akarom Rakovszky t. képviselőtársamnak kitű­zött idejét csak egy perczczel is megrövidíteni, a t. miniszterelnök ur beszédének csak két ré­szére kívánok nagyon röviden észrevételt tenni, (Halljuk! Halljuk!) Egy perczig sem tudom elviselni azt. hogy a t. miniszterelnök ur először a vármegyei mai pénzkezelésről, a vármegyei életnek egy pontjáról oly képet rajzolt a t. kép­viselőház elé, hogy ezt látva, eszembe jut az, a midőn előveszik a gyermek ijesztésére a képet, a mely kép különben szabályos és akkor rajzol­nak neki mindenféle szarvakat, bajuszt és nagy

Next

/
Thumbnails
Contents