Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-28
424 28. országos ülés 1901 deczember 11-én, szerdán. mas fészket. S a kamra pókhálóinak zugaiból az államositás áldást árasztó napfényére fognak kerülni a közvagyon hűtlen kezeléséből élő pókok. (Derültség a szélsobaloldalon.) Napvilágra jutnak az adomák korszakának világában készült régi jó megyei és községi számadások. Jöttünk-mentünk : száz forint, ettünk-ittunk: kétszáz forint, egyéb semmi: száz forint, summa summárum : ötszáz forint. Vagy ama nevezetes feljegyzés, a mely egy bizonyos község régi számadásainak rubrikái közt ma is ott sárgul: (Halljuk!) Tekintetes főszolgabíró ur ebédre váratván, de nem jöhetvén, kétszáz forint. (Derültség a szélsőbalul dalon.) Valóban jó szolgálatot tesz a humoros visszaemlékezéseknek ez a törvényjavaslat, a mely ugy a kíséretéül szolgált, mint az igen tisztelt előadó ur által kifejtett indokolás szerint nem is érinti az önkormányzatot. A mint a t. előadó ur finoman kifejezte, az állam saját közegeit a vármegyének rendelkezésére bocsátja, tehát ezúttal nem a régi vármegyei kifejezés szerint a vármegye ajánlja hivaíalbeli szolgálatát az államnak, hanem az állam ajánlja hivatalbeli szolgálatát a vármegyének. (ügy van! a szélsobaloldalon.) Ez a törvényjavaslat csak a pénzkezelés nyűgétől szabadítja meg a vármegyét. Hisz oly terhes dolog az, mikor az ember a maga pénzét saját maga kénytelen kezelni. Ettől az alkalmatlanságtól szabadítja meg a törvényjavaslat a vármegyét, (Derültség a szélsőbaloldálon. i s egyéb változás nem is történik, csak az, (Halljuk !). hogy a megyei számvevő, a megyei kormányzat eddigi pénzügyminisztere, (Halljuk!) s a megyei pénzkezelés többi sáfárjai ezentúl a m. kir. belügyminiszter ur fenhatósága alá kerülnek. A gránátgombos, megfakult, mrghagyult, de azért díszmagyart zöldhajtókás, fehérgombos pénzügyőri egyenruhával, vagy csak egyszerű államhivatalnoki szürke kabáttal kell felcserélniük, s a j>ipatóriumot nem sujtásos, egyenruhás hajdú fogja szerben-számban tartani, hanem e helyett a pénzügyminisztériumi számvevőségekben inkább használatos virginia- csutkákra fog szorítkozni a vármegyei tisztikar állami gondozás alá kerülendő része. De hát igaz-e, hogy nem esik ezen ujitás által a vármegyei önkormányzaton semmi csorba, s hogy a vármegye önrendelkezési jogát ez a törvényjavaslat egyáltalán nem is érinti? (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt erre a kérdésre megfelelnék, engedje meg a t. ház, hogy egy kis rövid kitérést engedjek meg magamnak, s visszatérjek az igen tisztelt miniszterelnök urnak Rátkay Lászlő t. barátomnak a napirendhez való szólás keretében előterjesztett indítványára adott válaszára, arra a felszólalásra, a meJyben Rátkay László azt indítványozta, hogy ez a törvényjavaslat ne most vétessék tárgyalás alá. (Halljuk! Halljuk!) Az igen tisztelt miniszterelnök ur akadékoskodásnak mondta Rátkay László t. barátomnak az egész ellenzék által osztott ama felfogását, hogy miután az 1891 : III. t.-cz. határozottan utasitja a kormányt, hogy a közigazgatás államosítására vonatkozó összes törvényeket egyidejűleg terjeszsze elő, tulteszi magát a miniszterelnök ur ezen a törvényen, mikor a közigaz-^ gátasnak, illetőleg önkormányzatnak csak egy részletére vonatkozólag terjeszt elő törvényjavaslatot és pedig oly módon, hogy az önkormányzatnak ezt a részét az állam javára egyszerűen koníiskálja. (Helyeslés a baloldalon.) Nem vonta kétségbe Rátkay László t. barátom a kormánynak abbeli jogát, hogy bármely törvényjavaslatot előterjeszthessen; de ha a képviselőháznak morális kötelessége, a mint a t. miniszterelnök ur kifejezte, az általa beterjesztett törvényjavaslatot tárgyalás alá venni, akkor a t. miniszterelnök urnak is morális kötelessége tisztelni a törvényben világosan benne foglalt utasítást, pláne azon törvényben, foglalt utasítást, a melynek megalkotásában magának a miniszterelnök urnak is része volt. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Azt mondja az igen t. miniszterelnök ur, hogy az 1891 : III. t.-czikknek az a kitétele, hogy »egyidejüleg«, nem jelenti azt, hogy »együttesen.< Ha a grammatikai törvénymagyarázat nem nyújtana nekünk e tekintetben teljes világosságot, akkor fordulnunk kell a történelmi, vagy a logikai magyarázathoz és ha a törvényalkotásnak körülményeit, a törvényhozásra alkalmul szolgált ténykörülményeket veszszük figyelembe, vagy pedig nézzük a törvényhozás czéljait ezen törvény megalkotásánál, akkor ki fog tűnni, hogy épen azért nem mehetett keresztül a Szapáry miniszterelnök, mint belügyminiszter által annak idején beterjesztett törvényjavaslat, mert hiányoztok mellőle az u. n. biztosítéki törvények. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Epén ezért maga Szapáry miniszterelnök ur indítványozta a második szakaszt, hogy necsak a közigazgatás államosítására, hanem ezzel kapcsolatosan az u. n. közszabadságoknak biztosítására vonatkozó összes törvényjavaslatok egyidejűleg terjesztessenek a ház elé. (Helyeslés a szélsőbahlbalon.) Ebből pedig más magyarázatot, mint azt, hogy ezeknek együttesen kell a ház asztalára kerülni, kimagyarázni nem lehet. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Ezen kitérések után rámutatok arra, hogy én előttem és mindazok előtt, kik a vármegyék önkormányzati jogát, mint történelmi alapon fejlődött alkotmányunk egyik biztositékát féltékeny gonddal őrizzük, ez a törvényjavaslat azt a sajnálatos és megdöbbentő látványt tárja fel, hogy az a megye önkormányzati jogának és közigazgatási tevékenységének tetemes részét koníiskálja, mert a vármegyék számvevőségi és pénzkezelési teendőit az államhoz ragadja, (Élénk helyeslés a baloldalon.) az önkormányzat ellenőrzését, ezen közigazgatási hivatalok feletti ellenőrzési és fegyelmi jogot a kormányra ruházza,
