Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-27

27. országos ülés 1901 deczember 10-én, kedden. 419 Minthogy adataim és jegyzeteim most nincsenek nálam, most bővebben nem nyilatkozhatom erről, mindenesetre fogok vállalkozni arra, hogy utána járjak a dolognak arra nézve, hogy hogyan keletkeztek ezek a számok és a nyilvánosságra hogyan jutottak. (Zaj. Halijuk! Halljuk!) Hiszen a statisztikában is mindennap találkozunk azzal a körülménynyel, hogy itt is, ott is más a kiszámitás alapja, itt is, ott is mások az adatok. Egyebekben ha tévedtem is a számokban, (Zaj a jobboldalon. Egy hang: Legjobb lesz beismerni!) a nagy nevetést, a melylyel a t. túloldalon találkoztam, nem érdemeltem meg. Hiszen, a hasból való beszélés, a melylyel a t. túloldalon nagyon gyakran találkozunk, különösen azok részéről, a kik oly nagyon nevettek, sokkal könnyebb, mintha tárgyilagos hangon és számok alapján igyekezünk beszélni; (Zaj a jobboldalon.) és én is komolyan igyekeztem, hogy számításokra és adatokra felépítsem a következtetéseket. Elvégre ha tévedtem is, azt az egyet elértük felszólalásommal, hogy ezek a számok és különösen azok a számok, a melyek ily módon a lapokban jelentek meg, ezen az alapon tisztázódtak. Különben vállalkozom arra, hogy utána járjak a dolognak és megragadom majd az alkalmat, hogy erről bővebben is nyilatkozhassam. A mi pedig indítványomat illeti, t. ház, ugy indítványomnak szövege, valamint azon magáninformácziók is, melyekre az igen t. miniszterelnök ur szíves volt hivatkozni, mindenkit meggyőzhettek arról, tehát a t. miniszterelnök urat is, hogy egészen távol volt tőlem, hogy én egy jóléti bizottságot kívánnék itt alakítani; hanem igenis az indítvány szövegében és az én privát megjegyzésemből is méltóztatott látni azt, miniszterelnök ur, hogy én egy olyan szakbizottságot kívántam a szocziális ügyek és törvényjavaslatok előzetes tárgyalására, mint a milyen szakbizottságok a házban az igazságügyi, vízügyi, földmivelésügyi stb. bizottságok. Minthogy a t. miniszterelnök ur kijelentette, hogy ilyen bizottságot alakítani hajlandó, másrészt indítványomnak az a második része, mely arra vovatkozik, hogy már most utasíttassák ezen bizottsághoz ez a kérvény, úgyis mellékes, mert hiszen a t. miniszterelnök ur kijelentette, hogy e tárgyban is sürgősen kivan eljárni: az indítványt visszavonom és csak örömömnek adok kifejezést, hogy a miniszter ur ilyen szocziális bizottság alakítására készségét jelentette ki. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem tehát, akar-e valaki szólani? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A ké'dést olykép ajánlom feltenni, hogy a kérvényi bizottság javaslatával szemben tétessék fel Csávolszky képviselő ur javaslata. Abban az esetben, ha a kérvényi bizottság javaslatát a ház elfogadja, Csávolszky képviselő ur javaslata elesik. Ha nem fogadja el, akkor Csávolszky képviselő ur javaslatát mondom ki elfogadottnak. (Felkiáltások balfelöl: Kérjük felolvasni Csávolszky javaslatát!) Fel fog olvastatni. Illyés Bálint jegyző (olvassa a javaslatot). Elnök: Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e a kérvényi bizottság javaslatát Csávolszky képviselő ur javaslatával szemben, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azok, a kik a kérvényezési bizottság javaslatát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A képviselőház a kérvényezési bizottság javaslatát fogadta el. E szerint a kérvények első sorjegyzéke le van tárgyalva. Nyegre László jegyző: Károlyi Antal, a nyolczadik biráló-bizottság elnöke. Károlyi Antal: Van szerencsém az ügyiratok beterjesztése mellett bejelenteni, hogy a VIII. biráló-bizottság is megtartotta ülését, melyen a hozzá utalt két ügyet, Nedeczey János és Maróthy László megbizó-levelét tárgyalta és elintézte. Miután az osztályok által kifogásolt hiányok teljesen pótoltattak, mindkét képviselőt végleg igazolt képviselőnek jelentette ki. Elnök : A jelentéshez képest Maróthy László és Nedeczey János képviselő urakat végleg igazolt képviselőknek jelentem ki. Következik a napirend második tárgya, a vármegyék pénztári és számviteli teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat. (írom. 12. 43.) Az első szó az előadót illeti. Krístóffy József előadó: T. képviselőház! A fejlettebb államok viszonyainak megfigyelése arra tanít meg bennünket, hogy a közigazgatási szervezet egyoldalú jDolitikai működése korántsem elégíti ki azokat a nagy szükségleteket, melyek a társadalmi élet problémái folytán lépten-nyomon felmerülnek, a minek egyszerű tanusága az, hogy a közigazgatás berendezésénél nemcsak a politikai, hanem azon társadalmi szükségleteket is szem előtt kell tartani, melyek az állam és társadalmi élet kölcsönös egymásra hatása folytán keletkeznek és a közigazgatás közreműködésére és beavatkozására szintén igényt tartanak. Ezen a jól kitaposott nyomon haladunk mi is ezúttal, és el kell ismernünk, t. képviselőház, hogy az a mélyreható politikai átalakulás, mely az ország kormányzati vezetésében és szellemében véghez ment, az állami életnek talán egyik pontján sem mutat fel oly figyelemreméltó eredményeket, mint épen a közigazgatás terén, a hol ezen aránylag rövid idő alatt is a törvényhozási intézkedéseknek egész sorozata van már hivatva megvalósítani azon gyakorlati szempontokat, melyek a közigazgatás egyöntetűbb, czélszerübb és modernebb berendezésének érvényesülésére múlhatatlanul szükségesek. A közigazgatási tanfolyamok szervezése a hét éven aluli és hét éven felüli elhagyott gyermekek gondozásának biztosítása, s mindenek felett a közigazgatási eljárás egyszerűsítése megannyi nevezetes lépést jeleznek a közigazgatási reform nagy müvében, melyet a kormány fokozatosan, lépésről*"5