Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-27
420 Ti. országos ülés 1901 deczember 10-én, kedden. lépésre tervszerű előrelátással és megfontolással visz a megvalósulás felé, azon nagy politikai czél érdekében, a melyet a nemrégiben is elhangzott trónbeszéd a magyar állam kiépítésének és megerősítésének czéljául megjelöl. Ez a javaslat, a mely most előttünk fekszik, ismét egy nevezetes lépés a reform-tervezet utján és mig a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvény a közigazgatás belső szerkezetének, mondhatnám hajszálrugóinak egyöntetűségét és összhangját biztosítja, addig a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat már a közigazgatási szervezet külső pilléreihez is hozzányúl, s a mellett, hogy a közhivatali teendők egy nevezetes részét egyszerűsíti és egységesíti, egyszersmind organikus rendezést is végez, a nélkül azonban, hogy a vármegyék közönségének önkormányzati jogát sértené, vagy a legtávolabbról is elhomályosítani akarná. Ebből is Játszik, t. ház. hogy a vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló törvényjavaslat logikus folyományát képezi a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvénynek, a mely törvénynek, a mint bölcsen méltóztatik tudni, nem volt egyéb czélja, mint a közigazgatásnak egész vonalán uralkodó rendszerré emelni az egyszerűséget, egyöntetűséget, az összhangot, s á helyes munkamegosztást és ezáltal egyrészt a végrehajtás körül biztosítani az alaposságot és a gyorsaságot, másrészt az ellenőrzés körül fokozni azon hatályosságot,, a mely a közigazgatási szervezet eredményes működésének egyik elengedhetlen feltételét képezi. Ezt a czélt kívánja szolgálni az előttünk fekvő törvényjavaslat is az által, hogy a vármegyék pénztári teendőinek ellátását az állampénztárak hatáskörébe utalja, illetőleg a lényegileg azonos hivatást teljesítő kétféle jjénztárt egységesíti; ugyanazon czélt kívánja szolgálni az által, hogy a megyei központi számvevőségeket a királyi pénzügyigazgatóságok mellé rendelt számvevőségekkel egybeolvasztja, végül az ellenőrzés közvetlen és hatályos gyakorlását biztosítja az által, hogy a járási számvevői intézményt a közigazgatási szervezet első fokán beilleszteni kívánja. Ebből is méltóztatnak látni, hogy három rendbeli organikus rendezés domborodik ki az előttünk fekső törvényjavaslat szövegéből, a melyek közül a pénztárak egységesítése első sorban a nagy közönség könnyebbségére szolgál, másrészt peätiz hi/.tonságot fog teremteni a közpénzek közigazgat isi kezelésében, korlátok közé szorítja az egyéni bizalom alapjára fektetett eddigi gazdálkodást, az utalványozási jog körül tapasztalt illetéktelen túlterjeszkedést, a kiutalásra váró pénzek jogosulatlan visszatartását, a kölcsönök törlés..t-sének elhanyagolt behajtását, szóval megszűnt* ii a helyi befolyások által többékevésbbé lábrakapott, szabályellenes, törvénytelen és a visszaéli'sekre könnyen alkalmat szolgáltató eddigi gyakorlatot és e mellett — és erre kiváló súlyt helyezek — felszabadítja a végrehajtás élén álló tisztviselőket a pénzkezelés ellenőrzésének nyűge alól, a mely munkájuknak javát eddig is felemésztette és felszabadítja őket a pénzkezelésből előálló kártérítési felelőség alól és felszabadítja magát a vármegye közönségét is, a mely a kárösszegek fedezésére, — a hogy azt bölcsen méltóztatnak tudni — igen sok esetben snlyos megyei pótadókat volt kénytelen kivetni. A megyei számvevőség egybeolvasztása, a mellett, hogy a pénztárak egyesítésének természetes folyományát képezi, a számvitel terén szigorú felügyeletet szervez az egész vonalon, a felületes és a helyi befolyások által meglazult ellenőrzést szakszerű és hatályos ellenőrzésre váltja fel, biztosítani fogja az alapok és alapítványok rendeltetésszerű kezelését . . . Barta Ödön: Kinek a kezében volt a felügyelet eddig ? ISTem az állam kezében ? Kristóffy József előadó: Épen azért történik a számvevőségek egybeolvasztása, hogy az állam ezt a felügyeletet hatályosabban és közvetlenebbül _gyakorolja. Barta Ödön: Nincs könnyebb, mint a vármegyét szidni! Kristóffy József előadó: Továbbá t. képviselőház biztosítani fogja — a mint hangsúlyoztam — az alapok és alapitványok rendeltetésszerű kezelését, a költségvetés szigorú betartását, a számadások beható átvizsgálását és végül azt, hogy a vármegyék törvényes akaratát első sorban a vármegyének saját közegei respektálják. És ezt az egész kezelési reformot — mert hiszen csak egyszerű kezelési reformról van szó. (Zaj a szélsöbahldalon ) — megkonstruálja ez a javaslat a nélkül, hogy a vármegyének és a megyei közönségnek törvényes önkormányzati jogát sértené, vagy pedig az összes számadások és költségvetések tekintetében fennálló jogait és kötelességeit érintené, mert hiszen egyszerű alaki kérdésről és csupán a kezelés alaki változásáról van szó. (Zaj a szélsöbaloldalon.) A vármegyének tulajdonjoga érintetlen marad, a vagyon feletti rendelkezést ezentúl is a vármegye fogja saját önkormányzati jogkörében gyakorolni, a mely jogkörnek elvi tartalma bizonyára nem a vagyon és pénzek kezelési módjában, hanem az azok feletti szabad rendelkezésben rejlik, a mely lényeges körülményre támaszkodva, bátran merem konstatálni azt, hogy itt tulajdonképen minden a régiben marad, {Zaj és ellenmondásólc a szélsőbaloldalon.) és a helyzet csak annyiban változik, hogy az értékeket és pénzeket.az egyik házból a másikba, egyik jaénztárból a másikba viszik és kezelik . . . Papp Zoltán: Hát minek csinálják akkor ? Kristóffy József előadó: ... és az ellenőrzés és felügyelet terén szükséges közigazgatási segédszolgálat szakszerű teljesítésére az állam saját közegeit rendelkezésre bocsátja. A járási számvevői intézmény rendszeresítő-