Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-25

374 25. országos ülés 1901 deczember 7-én, szombaton. ebben a tekintetben volna kérésem a t. házhoz. Azt gondoltuk, hogy ez a kérvény ma még sorra kerül. Minthogy azonban ez nem történt meg, kérem, méltóztassék ezt a kérvényt hétfőre kitűzni. Igaz ugyan, hogy hétfőre már meg van állapítva a napirend; de remélem, a képviselő uraknak a túlsó oldalon sem lesz kifogásuk az ellen, ha a még hátramaradt két kérvény hétfőn tárgyaltatik. (Helyeslés a hal- és a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Ha nem a munkanélküliek kérvénye lenne a most szóban levő sorjegyzéken, azt tartanám, hogy a képviselőház ragaszkodjék ahhoz, a mit a szabályok előírnak és a mit a múlt ülés megállapított. De minthogy a munkanélküliek kérvénye szerepel ezen a jegyzéken, és ez sürgős dolog, szívesen ráállok arra., hogy a hátralevő két kérvény hétfőn tárgyaltassék. (Helyeslés.) Azt az egy észrevételt azonban nem hallgathatom el, hogy, a mennyiben a képviselő uraknak is szivén fekszik ennek az ügynek a sürgőssége, a mint az az én szivemen fekszik, nem volt czélravezető a kérvényeknek tárgyalását akként kezelni, hogy a munkanélküliek ügye lekerüljön a mai napirendről a névszerinti szavazás miatt. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Teljes joga van a képviselőház minden tagjának ahhoz, hogy névszerinti szavazást kérjen, csak felemlítem, hogy ezt ebben az esetben, épen a munkanélküliek kérvényének sürgősségét tekintve, kár volt alkalmazni. (Elénk helyeslés a jobb-és a baloldalon.) Kubik Béla: T. ház! A mi pártunk, tisztán arra való tekintette], hogy ezen kérvények sorjegyzókében a munkanélküliek kórvénye is benne van, ment bele abba, hogy a ház tárgyalja tegnap és ma ezen kérvényeket, melyek különben is házszabályellenesen tűzettek ki tegnapra. Minket tehát semmiféle szemrehányás sem illethet a miniszterelnök ur részéről, mert mi tisztán ezen szempontból mentünk bele, daczára a házszabályok rendelkezésének, hogy három napon át ki kell a kérvényeket tenni, mielőtt azok tárgyaltatnak. Molnár János: Ha a t. miniszterelnök urnak . . . Elnök: Mi czimen kivan a képviselő ur szólani? (Zaj jobb felöl.) Molnár János: A napirendhez! (Felkiáltások jobbf elül: Meg van állapítva!) Nincs, csak indítványt tett a t. miniszterelnök ur. Ha a t. miniszterelnök urnak czélzata talán ránk, a néppártra volt irányítva, azt hiszem, hogy semmiféle pártot nem lehet rekriminálni azért, hogy azt, a mit ő fontosnak tart, egyúttal szavazásra is bocsássa. Egészen törvényes eszközzel éltünk és igy abszolúte nem szolgáltunk rá semmiféle rekrimináczióra, mert ha Csávolszky Lajos t. képviselő ur fontosnak tartja a munkanélkülieknek sorsát, bár mi szintén igen fontosnak tartjuk ezt a kérdést és mi is hozzá fogunk szólni, ez még nem zárja ki, hogy a tanítók dolgát szintén fontosnak ne tartsuk. Ha a t. ház az indítványt elfogadta volna, akkor felesleges lett volna a névszerinti szavazás. így tehát, kvittek vagyunk! (Derültség.) Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő urnak legyen szabad csak annyit megjegyeznem, hogy argumentácziója nem egészen illik bele a történtekbe, mert én nem arra tettem megjegyzést, hogy a tanítók kérvénye nem fontos. Nézetem szerint akkor tehetne jogosan megjegyzést a t. képviselő ur, ha én annak tárgyalását és az a feletti határozathozatalt nem akartam volna. (ügy van! jobb fel öl) De hiszen azt elvégeztük. Én csak arra tettem megjegyzést, hogy talán ezúttal nem volt abszolúte szükséges a hozott határozatot, mely érdemileg intézkedik ezen kérdésben, névszerinti szavazással elintézni, a mi egy órát vett igénybe és abba a helyzetbe hozott bennünket, hogy a munkanélküliek kérvényét ma nem tárgyalhatjuk; a nélkül pedig tárgyalhattuk volna. Ez a kérdés, akármilyen szavazással döntetik el, egy eldöntött kérdés és a névszerinti szavazás nem a kérdés eldöntése érdekében, hanem más czélból szokott történni, a mi jogosult, helyes, tegyék is. Én csak azt a megjegyzést tettem, hogy e miatt meg kellett zavarni a ház napirendjét, (Igaz! TJgy van! jobbfelöl.) mert ha én most azt mondanám, hogy tartsuk magunkat a hozott határozathoz, akkor a munkanélküliek kérvénye csak karácsony vagy újév után tárgyaltatnék, mert addig kérvény nem fog tárgyaltatni. De én a Csávolszky Lajos képviselő ur által felhozott indokot helyesnek, és a munkanélküliek kérvényét is alaposnak tartván, beleegyeztem abba, hogy a szóban forgó kérvényeket hétfőn tárgyaljuk. (Helyeslés jobbfelöl) Elnök: Beleegyezik a ház abba, hogy a hétfői ülésen a már megállapított közigazgatási javaslatok előtt a még hátra levő kérvények tárgyaltassanak ? (Helyeslés.) Ezt tehát határozatilag kimondom. Áttérünk az interpellácziókra. Az első az igazságügyminiszter ur válasza Barta Ödön képviselő urnak az interpellácziójára. (Az elnöki széket Dániel Gábor alelnök foglalja el.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Barta Ödön képviselő ur abból indulva ki, hogy aCuria a választás érvényessége ügyében ő Felsége a király nevében hozta meg Ítéletét, azt az interpellácziót intézte hozzám: »szándékozik-e az igazságügyminiszter megfelelő novelláris törvényalkotás által a hiteles törvény magyarázatát akként eszközölni, hogy az emiitett és közjogunk sarkalatos alapelveivel ellentétben álló ítélkezési mód megszüntettessék.« Abban a kérdésben, hogy a Curia Ítéletét a választások érvényessége feletti ügyekben, miként tartozik szerkeszteni, nevezetesen, hogy azt 6 Felsége a király nevében hozza-e, vagy csak egyedül a kúriai bíráskodásról szóló törvény