Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-22

22. országos ülés 1001 deczember k-m, szerdán, 313 nőknek megvan a nagy többsége, most már a magyar miniszterelnöknek engednie kel], — ilyesvalamit mondott a képviselő ur. A választások után — pedig a választások után jött be ez a többség — Körber miniszterelnök ur nem volt Rátóton.Magam sem voltam, kivéve egy napot,a mikor hazafutottam. Hogy ezt a nyilatkozatot tette-e, nem-e, nem tudom, de semmi esetre sem tette a választások után. De igy nem is tehette, mert Körber miniszterelnök ur jól tudja, hogy én ott, a hol azt hiszem, hogy engedni nem lehet, az ország érdekeinek feláldozása nélkül nem fogok engedni semmi téren, semmi kérdésben és semmi időben, (Elénk helyeslés. TJgy van! TJgy van! jobb felöl) ott pedig, a hol azt hiszem, hogy az ország minimális érdekéről van szó, de kap helyette egy másikat, ott az érdekek egyeztetésének, de mindig a kölcsönös egyeztetésnek az álláspontján állok és én oly szerződést — igen is repetálom — el nem fogadnék, mely Magyarországot kötött kezekkel dobja oda, összes érdekeit feláldozza és azt engedi, a mit a képviselő ur szupponál, hogy itt minden csak az osztrák érdekek szolgálatába áll be. (Helyeslés jobbról.) A mi Körber miniszterelnök urnak az országgyűlésen tett nyilatkozatát illeti, gondolom, nem felel meg egészen a parlamenti szokásoknak, hogy én itt a magyar parlamentben interpretáljam, vagy feleljek olyanra, a mit az osztrák miniszterelnök a másik parlamentben mondott. 0 bizonyosan felel azért, a mit mondott. Mihelyt akárminek, a mit én itt mondok vele szemben, vagy a mit ő mond velem szemben, azután valami aktuális akczió alakja lenne, akkor lehetne szó arról, hogy vele szemben állást foglaljak. A mig azonban igy csak beszédből vagy kiniagyarázások utján lehet valami rossz értelmet tulajdonítani az ő nyilatkozatainak, addig nincs okom vele foglalkozni, (Helyeslés jobbfelöl,) Egyébiránt tessék elhinni, én Körber miniszterelnök urat ismerem, ő a maga lojális természetével és azzal a belátással, a melylyel bir és a most már évek óta köztünk fennálló érintkezésnél fogva nem mondhatott egyebet, ha arról beszélt, hogy lojálisán kell a szerződéseket teljesíteni, alkalmazni és a hézagokat nem szabad kihasználni, mint azt, hogy minden szerződéses viszonynak ez kölcsönös természete és kölcsönös kelléke, igy kell tenni nekik, igy kell tenni nekünk és mindenkinek, a ki szerződést köt. (Helyeslés jobbfelöl.) Pichler Győző: Egy szót sem mondott ilyent, hanem egyenesen megtámadott bennünket. (Zaj a szélsőbaloldalon,) Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen azt mondtam, hogy csak igy mondhatta és nem másként. Azt mondja Komjáthy képviselő ur, — most már ő rá térek, mert kell foglalkoznom a múlt ülés szónokaival is — hogy ő bizalmatlan ezen kormány iránt nagy elvi okokból; és pedig először azért, mert Magyarországon csak arról van szó, hogy ki vállalkozik arra, ki

; KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. I. KÖTET, előbb és kisebb árral, hogy osztrák politikát folytasson. A képviselő ur, mikor ezt a tézisét felállítja, nem elégszik meg velem, ő már nagyobbat akar markolni, felmarkolja és egy regiszterben elő is olvassa az összes kormányokat Andrássytól_ fogva idáig, mert ezek mind igy jártak el. Én felelek most magamért és felelem a képviselő urnak azt, hogy én nem igy vállalkoztam ezen miniszteri székre, hanem a magam elveinek, megállapodott nézeteimnek, melyeket 30 esztendőn keresztül nyíltan hirdettem és vallottam, tökéletes fentartása mellett. Mikor a képviselő ur rám fogja, hogy én vállalkozó vagyok, én nem mondom, hogy a képviselő ur azért vállalkozik erre, hogy olcsó népszerűséget szerezzen, hanem ugyanakkor vindikálom magamnak, hogy bennem a meggyőződés erejét és tisztaságát méltóztassék elismerni és nem olyannak tartani minden czélzatomat,legkevésbé pedig azt, a mely ide hozott. (ElenJc helyeslés és tetszés jobbfelöl.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy hiszen nincsen rendszerváltozás, mert 1867 óta minden kormány ezt a közjogi rendszert tartotta fenn. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Bécsi rendszert!) Minden kormány azon az alapon tartotta fenn kormányzatát, a mely alapon, mint a többség kifolyása, megalakult, a mely alapon az ország többsége neki igazat adott és hogyha 34 éven keresztül az ország többsége az 1867-es kiegyezés alapján álló kormányoknak adott igazat, ez nem a t. képviselő urak mellett, hanem ezen oldal mellett, az akkori kormányok mellett, ezen többség hitvallása mellett szól. (Igás! ügy van! a jobboldalon.) Azt mondja a képviselő ur, hogy nincs ennek az országnak külügye, azt itt nem vezeti, nem ellenőrzi senki, nincs sem hadserege, sem önállósága, sem semmi államisága. Bocsánatot kérek. Ez az ország államot képez, teljes törvényhozási és belkormányzati önállósága van: a pragmatika szankczióból folyó ügyeket, mint a közös védelem kötelezettségét tette közössé 1867ben, a maga a kapcsolat és a monarchia érdekében. Ennek az országnak igenis van az 1867: XII. t.-czikk szellemében és értelmében külügye. Van külügye, a mely, mert együttesen érdekel bennünket, mint a közös védelem eszköze, közös a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokéval, mert az együttes védelemből folyik. Ennek meg van a maga orgánuma: a közös külügyminiszter. O felelős a magyar delegácziónak, a magyar országgyűlés kiküldöttjeinek és egyetértőleg jár el a magyar miniszterelnökkel. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ez az ország lemondott egy jogról, hogy nincs külügye, hanem megosztotta a jog gyakorlatát a többi országokkal alkotmányos kezelésében és ellenőrzésében és saját szerve által ellenőrzi hatályosan minden tekintetben. A külügyminiszter közös, a mint egységes a monarchia és annak külügye kifelé. Mindkettőnké. 40