Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-22

22. országos ülés 1001 deczember k-m, szerdán, 313 nőknek megvan a nagy többsége, most már a magyar miniszterelnöknek engednie kel], — ilyes­valamit mondott a képviselő ur. A választások után — pedig a választások után jött be ez a többség — Körber miniszterelnök ur nem volt Rátóton.Magam sem voltam, kivéve egy napot,a mikor hazafutottam. Hogy ezt a nyilatkozatot tette-e, nem-e, nem tudom, de semmi esetre sem tette a választások után. De igy nem is tehette, mert Körber minisz­terelnök ur jól tudja, hogy én ott, a hol azt hiszem, hogy engedni nem lehet, az ország ér­dekeinek feláldozása nélkül nem fogok engedni semmi téren, semmi kérdésben és semmi időben, (Elénk helyeslés. TJgy van! TJgy van! jobb felöl) ott pedig, a hol azt hiszem, hogy az ország mi­nimális érdekéről van szó, de kap helyette egy másikat, ott az érdekek egyeztetésének, de min­dig a kölcsönös egyeztetésnek az álláspontján ál­lok és én oly szerződést — igen is repe­tálom — el nem fogadnék, mely Magyarországot kötött kezekkel dobja oda, összes érdekeit feláldozza és azt engedi, a mit a képviselő ur szupponál, hogy itt minden csak az osztrák ér­dekek szolgálatába áll be. (Helyeslés jobbról.) A mi Körber miniszterelnök urnak az országgyűlésen tett nyilatkozatát illeti, gondolom, nem felel meg egészen a parlamenti szokások­nak, hogy én itt a magyar parlamentben inter­pretáljam, vagy feleljek olyanra, a mit az osz­trák miniszterelnök a másik parlamentben mon­dott. 0 bizonyosan felel azért, a mit mon­dott. Mihelyt akárminek, a mit én itt mondok vele szemben, vagy a mit ő mond velem szem­ben, azután valami aktuális akczió alakja lenne, akkor lehetne szó arról, hogy vele szemben állást foglaljak. A mig azonban igy csak be­szédből vagy kiniagyarázások utján lehet va­lami rossz értelmet tulajdonítani az ő nyilatko­zatainak, addig nincs okom vele foglalkozni, (Helyeslés jobbfelöl,) Egyébiránt tessék elhinni, én Körber miniszterelnök urat ismerem, ő a maga lojális természetével és azzal a belátás­sal, a melylyel bir és a most már évek óta köztünk fennálló érintkezésnél fogva nem mond­hatott egyebet, ha arról beszélt, hogy lojálisán kell a szerződéseket teljesíteni, alkalmazni és a hézagokat nem szabad kihasználni, mint azt, hogy minden szerződéses viszonynak ez kölcsö­nös természete és kölcsönös kelléke, igy kell tenni nekik, igy kell tenni nekünk és minden­kinek, a ki szerződést köt. (Helyeslés jobbfelöl.) Pichler Győző: Egy szót sem mondott ilyent, hanem egyenesen megtámadott bennünket. (Zaj a szélsőbaloldalon,) Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen azt mond­tam, hogy csak igy mondhatta és nem másként. Azt mondja Komjáthy képviselő ur, — most már ő rá térek, mert kell foglalkoznom a múlt ülés szónokaival is — hogy ő bizalmat­lan ezen kormány iránt nagy elvi okokból; és pedig először azért, mert Magyarországon csak arról van szó, hogy ki vállalkozik arra, ki ; KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. I. KÖTET, előbb és kisebb árral, hogy osztrák politikát folytasson. A képviselő ur, mikor ezt a té­zisét felállítja, nem elégszik meg velem, ő már nagyobbat akar markolni, felmarkolja és egy regiszterben elő is olvassa az összes kor­mányokat Andrássytól_ fogva idáig, mert ezek mind igy jártak el. Én felelek most magamért és felelem a képviselő urnak azt, hogy én nem igy vállalkoztam ezen miniszteri székre, hanem a magam elveinek, megállapodott nézeteimnek, melyeket 30 esztendőn keresztül nyíltan hir­dettem és vallottam, tökéletes fentartása mel­lett. Mikor a képviselő ur rám fogja, hogy én vállalkozó vagyok, én nem mondom, hogy a képviselő ur azért vállalkozik erre, hogy olcsó népszerűséget szerezzen, hanem ugyanakkor vin­dikálom magamnak, hogy bennem a meggyőző­dés erejét és tisztaságát méltóztassék elismerni és nem olyannak tartani minden czélzatomat,legke­vésbé pedig azt, a mely ide hozott. (ElenJc he­lyeslés és tetszés jobbfelöl.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy hiszen nincsen rendszerváltozás, mert 1867 óta minden kormány ezt a közjogi rendszert tartotta fenn. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Bécsi rend­szert!) Minden kormány azon az alapon tar­totta fenn kormányzatát, a mely alapon, mint a többség kifolyása, megalakult, a mely alapon az ország többsége neki igazat adott és hogyha 34 éven keresztül az ország többsége az 1867-es kiegyezés alapján álló kormányoknak adott igazat, ez nem a t. képviselő urak mellett, ha­nem ezen oldal mellett, az akkori kormányok mellett, ezen többség hitvallása mellett szól. (Igás! ügy van! a jobboldalon.) Azt mondja a képviselő ur, hogy nincs ennek az országnak külügye, azt itt nem vezeti, nem ellenőrzi senki, nincs sem hadserege, sem ön­állósága, sem semmi államisága. Bocsánatot kérek. Ez az ország államot képez, teljes tör­vényhozási és belkormányzati önállósága van: a pragmatika szankczióból folyó ügyeket, mint a közös védelem kötelezettségét tette közössé 1867­ben, a maga a kapcsolat és a monarchia érdekében. Ennek az országnak igenis van az 1867: XII. t.-czikk szellemében és értelmében külügye. Van külügye, a mely, mert együt­tesen érdekel bennünket, mint a közös véde­lem eszköze, közös a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokéval, mert az együttes védelemből folyik. Ennek meg van a maga orgánuma: a közös külügyminiszter. O felelős a magyar delegácziónak, a magyar or­szággyűlés kiküldöttjeinek és egyetértőleg jár el a magyar miniszterelnökkel. Nem lehet tehát azt mondani, hogy ez az ország lemondott egy jog­ról, hogy nincs külügye, hanem megosztotta a jog gyakorlatát a többi országokkal alkotmányos kezelésében és ellenőrzésében és saját szerve ál­tal ellenőrzi hatályosan minden tekintetben. A külügyminiszter közös, a mint egységes a monar­chia és annak külügye kifelé. Mindkettőnké. 40

Next

/
Thumbnails
Contents