Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-22

312 22. országos ülés 1901 azokat, a kik ezen országnak súlyos viszonyaiból való kihozatalára a szükséges munkában velem, az én programmom alapján akarnak működni közre. Ez nem a Noé bárkája, hanem egy tiszteletreméltó nagy párt, mely elvek alapján áll és ezen elvek alapján küzd _, az ország előbbreviteleért, semmi egyébért. (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! jobb- és balfelöl.) Azt mondja továbbá a képviselő ur, bogy sok az én tollam, a fülemilének pedig, a melynek szava olyan zengzetes, tolla nem olyan sokfajta és nem olyan sok szinben csillogó. Higyje meg a képviselő ur, én semmiféle sziliekben csillogni nem akarok. Sem egyfélében, sem többfélében. Teljesítem kötelességemet azon mez alatt, a melyet felvettem öntudatosan és a melyet nem vesz le rólam senki, sem incselbedésekkel, sem háborgó támadásokkal, sem semmiféle cselvetéssel és oldalgással; ez az én szabadelvű programmom és politikám (Zajos helyeslés jobbfelol.). e mez alatt küzdök és ez alatt fogok küzdeni mindig és addig fogok itt maradni, mig eredménynyel küzdbetek és teljesíthetem kötelességemet. {Elérik helyeslés és éljenzés jobbfelol) Ezek után bucsut veszek a t. képviselő úrtól; ámbár megjegyzéseinek nagy részére már válaszoltam, egy pár dologra volna még megjegyzésem, de sietnem kell a többi felszólalt képviselő urak beszédeire is áttérni, nehogy megnehezteljenek. Bucsut veszek tőle, de egy megjegyzéssel kisérem ezt a bucsut a magam részéről és ez az, hogy a szabadelvű ségnek, az igazi szabadelvüségnek, az okos szabadelvüségnek, mely az ország érdekét és minden viszonyát latba veti, nem ad fel elvet, czélt és semmit, a mi lényegében fekszik: ennek a szabadelvüségnek nincsen nagyobb veszedelme, mint a radikalizmus. Ennek nem vagyok és nem is leszek híve. (Helyeslés jobbfelöl.) A t. képviselő ur a radikalizmusból indul ki, a mely igazán sok szinben pompázik. De bármily sok szinben pompázik, az ő katedrális és teoretikus elveinek átvitelével az életbe soha és sehol sem tudott államot konszolidálni, nagyobbat és jobb viszonyok közt levőt sem, mint a mienk, a mi országunkra nézve pedig, a hol a nemzet minden erejére és minden embernek vállvetett munkájára szükség van, ez a radikalizmus kész veszedelme volna. (Ugy van! Ugy van! Elérik helyeslés jobbfelol.) Most már tisztelt ház, a másik mai szónoknak, Csávolszky képviselő urnak beszédére kell csak egy észrevételt tennem. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy az ország teljesen tájékozatlan az iránt, hogy mi történik a gazdasági kérdésben, mi történik az autonóm vámtarifával, mi a német vámtarifával, mi az osztrák viszonyokkal. (Halljuk! Halljuk!) Hát az ország ma még az alkalmazás és a kivitel részleteire nézve nincs tájékozva, deczember 4-én, szerdán. megengedem, de nem is lehet. Hisz az autonóm vámtarifát most tárgyalja a kormány és most dolgozik rajta, és abban igenis az ország minden gazdasági érdeke, termelési, ipari, kiviteli és beviteli érdeke, minden viszonylat ugy Ausztriával, mint a külfölddel, a menynyiben nemzetközi szerződés kötéséről van szó, kellő méltánylást és megfontolást fog találni. De azt tenni, a mit a t. képviselő ur akar, bogy a tarifának tárgyalását ugy vigyük, bogy napról-napra értesítsük a közönséget, a sajtót és talán kormánynyilatkozatokkal eléje vágjunk a dolgoknak, ezt nem lehet, ebből képtelenség állna elő, ugy tárgyalni semmiféle alapon eredménynyel nem lehet semmi körülmények közt. (Elénk helyeslés jobbról.) A kormány álláspontját méltóztatnak ismerni. Az én álláspontom az, hogy a menynyiben a mi érdekeinknek, ugy ipari, mint termelési érdekeinknek kielégítésével és védelmével, a mint a múlt egyezségben történt, lehet egyezséget kötni Ausztriával, a vámközösség alapján megkötendő ez az egyezség. Igenis, ezt az egyezséget az ország érdekeire, gazdasági fejlődésére és nyugodt fejlődésére előnyösebbnek tartom, mint a különválást és szakítást. De megmondtam a múltkor, bogy ez mérlegelés kérdése és megmondtam épen azon elfogult osztrák körökkel szemben és azok számára, hogy az ő ipari érdekük még nagyobb veszélyben van, mint a mi nyerstermelési érdekünk. Ennek belátására gondoljanak, hogy oly egyezség kötését tegyék lehetővé, amelybe mindkét fél érdeke beilleszthető. Mert bármennyire eltérnek érdekeink bizonyos irányban, más irányban meg kiegészítik egymást; itt egy nagytermelő ország nyersterményekkel, ott egy nagy termelő ország iparczikkekkel, itt a konzumens ország iparczikkekre, ott a konzumens ország nyerstermékekre. Mi természetesebb, mint, hogy a mai európai véd vámpolitika mellett mégis jobb, ha ami termékeink számára, kivitelünk számára megtaláljuk a legközelebbi piaezot és ennek ellenében biztosítva vannak érdekeink és ipari fejlődésünkről gondoskodhatunk, rekompenzáczióul pedig megadjuk a piaezot a másik félnek. (Helyeslés jobbról.) Mert ne gondolja a t. képviselő ur, hogy a külön vámterület csak abban áll, hogy Magyarország önállóan rendelkezik mindenben, és mindenki engedelmeskedik Magyarországnak, engedelmeskedik Ausztria és Németország. Azok egyszerűen elzárják a vámot tőlünk és terményeink elvesztik a piaezot, a melyre pedig szükségünk van, a mai védvámok mellett. (Helyeslés jobbról.) Ezzel, gondolom, erre a kérdésre eleget mondtam. De még egyet kell mondanom. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő ur Körber osztrák miniszterelnök nyilatkozatait ellenünk és ellenem irányozottaknak tartja, mert azt mondja, Körber osztrák miniszterelnök egyik rátóti útja után kijelentette volna, hogy a magyar miniszterei-