Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-16

16. országos ülés Í90Í sebb, hazafiasabb vagy gavallérabb eljárást? Ezt az urak nagyon jól tudják, mert a parlamentben elmondtam, (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) sőt nem vártam, hogy valaki vádoljon, hanem magam mondtam el. Hogyan jövök már most én ahhoz, hogy ezt nekem folytonosan szememre vessék ? Olay Lajos: Majd felelek! Molnár János: Nagyon fogom kérni. Olay Lajos: Felvilágosítom a házat! Molnár János: Ha pedig azt rosszalják a t. képviselő urak, hogy én, vagy a néppárt, más nyelveken is terjesztjük a néppárt eszméit és elveit, akkor, t. képviselőház, Kubinyi György képviselő ur először önmagával pöröljön, miért hirdeti épen tót nyelven a liberalizmus egyedül üdvözítő tanát a saját választóival szemben; azután tessék tengelyt akasztani a földmivelésügyi miniszter úrral, Darányi Ignácz úrral, a ki kéthárom évvel ezelőtt felszólalt és elmondta, hogy az ő néplapja nemcsak magyar nyelven, de német, tót, szóval vagy 6 nyelven is jelenik meg. Kubinyi György: Mert az hazafias! Az ellen nincs is kifogás! Molnár János: Tessék tengelyt akasztani Ivánka Oszkár képviselő úrral, aki, noha egyetlenegy kerülettel és nem mint a néppártnak, egy egész országgal volt dolga, mégis szükségesnek találta, hogy programmbeszédét tótra fordíttassa, még pedig a Krestyan-nak épen a napokban általa elcsapatására ítélt szerkesztőjével. (Derültség a baloldalon.) Most áttérhetek, t. képviselőház, azokra a dolgokra, a melyek engem felszólalásra késztettek és felolvasásra is fognak késztetni. Bornemisza t. képviselő ur, mint méltóztatnak tudni, a Krestyánból több czikket olvasott fel. Fel is hivott, nyilatkozzam, vájjon helyeslem-e azt, stb. Én erre azt feleltem, hogy mielőtt tüzetesen át nem olvastam, nem felelhetek, annál kevésbbé, mert hiszen nem is igen hallottam, mivel többnyire tőlünk elfordulva beszél. Átolvastam azokat a czikkeket, sőt megkérdeztem a Krestyán szerkesztőjét is, hogy egészen hiven vannak-e fordítva és csak egy-két szó különbséget talált. Átolvastam nem is egyszer, és mit találtam? Először is nem találtam benne semmit (Egy hang jobbfelöl: Mit talált?) Tessék csak türelemmel lenni és meghallgatni, majd azt is megmondom, hogy mit találtam benne; először csak azt mondom el, hogy mit nem találtam benne. Isfeni találtam benne semmi olyast, a mi akár a magyar hivatalos nyelv, akár a magyar államiság, akár az egységes magyar állameszme, akár a magyar nemzeti állam ellen irányuló dolog volna, hacsak a magyar nemzeti állam alatt, azon törekvés alatt, hogy a magyar nemzeti államot kiépítsük, nem azt értik az illetők, hogy a más nyelvüeknek a nyelvét tüzzel-vassal el kell pusztítani. (Ellenmondás jobb felöl.) Akkor nem találtam benne semmit, ami ez ellen irányulna. november 25-én, hétfőn. 207 Hogy ez áll, vagyis hogy nincs benne semmi államellenes, arra nekem csak egy tanúm van, és ez az államügyész, aki Argus-szemekkel még jobban, mint önök, kiséri a néppárt minden mozdulatát, minden sorát, és ha lett volna abban a lapban valami államellenes, már réges-régen sajtópert indított volna a szerkesztő ellen, sőt börtönre vagy fogházra vetette volna, a mint hogy csak itt-ott történjék valami, már perbe fogja őt, mint pl. pár nap előtt is tette, rágalmazás czimén, de természetesen felmentették. Már most azt mondom meg, hogy mit találtam benne. Mi akárhányszor elmondtuk, hogy mit értünk a nemzetiség alatt, micsoda törekvéseink vannak akkor, mikor a nemzetiségeket pártoljuk. Elmondtuk akárhányszor a képviselőházban is. Hát, t. ház, mi azt akarjuk, »hogy a magyar állam álljon oda és figyelmeztesse és követelje a maga auktoritásának teljes elismerését, és azután engesztelékeny modorban és igazságosan bánjon velük, respektálja nyelvüket, kultúrájukat, szokásaikat, ápolja, védje az ő saját legitim érdekeiket, melyek megférnek a magyar állammal, hogy ne csak az állam erejét érezzék, hanem annak védelmét és oltalmát is. Keressék és találják fel a magyar államban azt, amit keresniök kell, mindent, ami rájuk nézve üdvös, kultúrájukra, nyelvükre, gazdaságukra, existeutiájukra nézve előnyös. A nemzetiségek a magyar állam jótéteményeit, ápoló kezét, gondozó és őrködő szellemét érezzék.« T. képviselőház, ezek a szavak, melyeket felolvastam, nem a mi szavaink, hanem a tisztelt miniszterelnök urnak a nemzetiségi programmja, ő mondta el ezeket. Én csak azért olvastam fel, hogy meggyőződjék a tisztelt képviselőház, hogy mily pontosan fedi egymást a mi programmunk a t. miniszterelnök urnak nemzetiségi programmjával. Azt mondja a mi programmunk 13. pontjában: »Pártunk a nemzetiségek iránt teljes előzékenységgel kivan viseltetni és igényeiket, a mennyiben azok a magyar állam egységével és nemzeti jellegével megegyeztethetők, méltányolni kívánjuk és őket igazságos és méltányos eljárásban kívánjuk részesíteni. (Tetszés a baloldalon.) Kérem, t. ház, miben különbözik ez a programm a t. miniszterelnök úrétól? (Mozgás jobbfelöl.) Vészi József: A szellemben,amelyben végrehajtják a képviselő urak! (Zaj.) Molnár János: Ez a két programm nem különbözik egymástól semmiben, és mégis, mikor mi ezt a programmot beterjesztettük, ezt a programmot védelmeztük, akkor azt mondták, hogy hazaárulók vagyunk. Buzáth Ferencz: ITgy van! Ezt mondták nekünk! (Zaj.) Molnár János: És mikor a miniszterelnök ur programmját hallották, a ki ugyanazt mondta, a mit mi, azt helyesléssel fogadták és nem mondták rá, hogy az hazaárulás.