Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-16
16. országos ülés 1901 ban, a melyekkel magyarellenes érzelmeiket nyilvánosságra hozzák. Nem akarok én régi dolgokat feleleveníteni, csak az összefüggés kedvéért említem meg, — mert összefüggésben állanak ezek a dolgok mind — hogy például 1895-ben épen a király ott tartózkodása idejében megégették a magyar zászlót, 1897-ben pedig agyonütöttek egy pár tisztviselőt, mert azt hitték, hogy magyar zászlót hoznak (Mozgás halfelöl.); hogy ott az ünnepélyek alkalmával még ma is őrizni kell a magyar állam jelvényeit, nehogy azokat megrongálják, megszégyenitsék. (Mozgás.) Összefügg talán ezzel az is, hogy a magyar ajkú községeknek egyenes kérelme, rimánkodása daczára épen az imént emiitett Strossmayer érsek nem ad magyar ajkú káplánt sem, nehogy a magyar nyelvet kultiválják. (Mozgás.) Talán emlékezni fog a t. miniszterelnök ur Maradik és Hrtkovci községek példájára. Összefüggnek ezek a dolgok egymással. Mert mindebben a magyar állam intézménye, a magyar állam erőssége ós intencziói ellen, hogy egyebet ne mondjak, kirohanás foglaltatik. Most legújabban ezekből az ajjró-cseprő tünetekből kettőt észleltem. Nem tudom, van-e a t. miniszterelnök urnak tudomása róla, a kereskedelemügyi miniszter urnak bizonyosan van, hogy legújabban a levelezőlapokról a magyar feliratot törlik. Természetes dolog, hogy a magyar posta az igy továbbított levelezőlapokon a portóhiányt konstatálja, mert, ez ugy vétetik, mintha nem volna levelezőlaj). Es erre Horvátország ügyvédi kara nemzeti lelkesedéstől eltelve, a megbírságolt feleket magához czitáíja és ingyen válalja el a közbenjárást. (Mozgás.) Ehhez nem kell kommentár. Ez közszellem. Majd reá térek bővebben, hogyan függnek ezek össze. Egy másik ilyen tünet, hogy legújabban Horvátország összegyűlt ifjúsága nagy lelkesedéssel csatlakozik ahhoz a mozgalomhoz, a melynek czélja Laibachban. egy szlovén egyetem felállítása. Hát a budapesti egyetem nem elég a horvátországi ifjúság ambicziójának kielégítésére ? De hiszen Zágrábban is van egyetem. Miért kell tehát szlovén egyetem a horvátországi ifjiiságnak? Ebben politikai czélzat van. Ezt nem ők találták ki. Hogy ez csak egy jelensége annak az áramlatnak, a mely ott uralkodik, ezt, azt hiszem, kétségbevonni nem lehet. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Vannak azonban ennél fontosabb. momentuózusabb kérdések. Pl. a horvátok reklamálják Dalmácziát. T. i. ők is gyakorolnak bizonyos ingerencziát arra felszólalásaikkal, hogy Dalmáczia visszacsatolása végre-valahára megtörténjék. Feliratunkban is van erről szó. A különbség csak az, hogy mi azt mondjuk, hogy mi kívánjuk Dalmáczia visszacsatolását a szent korona jogán az 1868 : XXX. tcz. értelmében; Horvátországban pedig Dalmáczia visszacsatolását sürgetik horvát nemzeti jogon, a nagy november 25-én, hétfőn. 197 horvátországi állam megvalósításának közelebb hozatalára. (Mozgás.) Nincs ebben az államrend ellen semmi bün elkövetve ? Van-e joga a Szent korona országai egy részének a szent korona országainak valamely részét külön nemzeti jogon követelni? Az én közjogi tudásom szerint nincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A Szent korona országainak valamely részét követelni csak Magyarországot illeti meg a jog, mert nem illeti meg a részt, a mi az egészet illeti. (Ugy van! balfelöl.) Nem kívánta soha senki közülünk, hogy ha Dalmáczia visszacsatoltatik: az az ország más területéhez csatoltassék, mint Horvátországhoz. Hiszen törvényeinkben is meg van mondva, hogyha Dalmáczia visszacsatolása megtörténnék, az Horvát-Szlavonországhoz csatolandó, s hogy pénzügyi tekintetben milyen elbánásban,fog részesülni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Allamellenesnek tartom tehát azt a törekvést, a mely odairányul, hogy a horvátok nem a Szent korona jogán, hanem horvát nemzeti jogon követelik a visszacsatolást. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Nem csekélység ez, t. képviselőház, mert ebben rendszer van. Ebben a rendszerben benne van, — hogy egyebet ne említsek, — a fiumei tan a condominiumról. Az a tudós, aki tanában Horvátországot államnak nevezi, ugy igyekszik feltüntetni, és ugy neveli Horvátország egész generáczióját, mondhatnám talán több generáczióját már. hogy Horvátország állam, és mint állam szerződik Magyarországgal, mint másikkal. Beöthy Ákos: Nemzetközi szerződés ! (Mozgás a baloldalon.) Barta Ödön: Hogy e szerint a létesült szerződés a legrosszabb felfogás szerint is reál-unio, ugyanaz a nagy tudós és közpályán működő nagy tényezője Horvátország közéletének azt is tanítja, hogy Fiume condominium. A condominium meghatározás, t. képviselőház, magyar jogi szempontból egyébnek, mint allamellenesnek semmi esetre sem nevezhető. És ha ez csak tudományos módszer szerint, mint abstrakt elméleti kérdés ex kathedra volna hirdetve, még hagyján, de ugyanaz a t. nagy jogásza Horvátországnak, ki mellesleg mondva, Magyarország minden jogászáról oly kicsinylőleg beszél, ; mintha ő találta volna fel magát a jogtudományt, (Mozgás a bal- és a szélsobaloldalon.) egyúttal képviselő is, (Mozgás a bal- és a szélsobaloldalon.) beszédeket is mond, foglalkozik tehát ezzel a kérdéssel politikai nyilvánosság előtt is. És hogy meggyőzzem a t. házat a hangról, amelyet használ e kérdésnél, bár sajnálattal konstatálom, hogy a horvát tartománygyülés naplói ide nem jutnak | kezünkbe, csak horvát nyelven, és nincs módunkban fordítások utján közvetlenül és szó szerint meggyőződni tartalmukról, mégis azt hiszem, híven fordított szövegben adom vissza azt, amit dr. Pliverics a horvát tartománygyülés 1900, január 30—31-iki ülésén ebben a kérdésben elmondott.
