Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.

Ülésnapok - 1901-12

12. országos ülés 1901 november 19-én, kedden. 105 az első, mindent megelőző kívánalomnak tartom hazámra nézve az önállóságot, vagyis Magyarország függetlenségét; (Elénk helyeslés a szélsöbalodalon) mert önállóság, függetlenség nélkül egy nemzet sem szellemileg, sem anyagilag nem fejlődhetik tovább, (Ugy van! a szélsöbaloldalon) mert nincsenek a kezében azok a hatalmi eszközök, a melyek feltétlenül szükségesek arra. hogy ugy anyagi, mint szellemi emelkedését előmozdíthassa. (Igás! Ugy van! a szélsőbaloldalon,) Önállóság, függetlenség nélkül a nemzet nem haladhat előre, hanem megáll és beáll a visszaesés korszaka; önállóság, függetlenség nélkül nem állam, nem hatalom vagyunk, hanem vagyunk egy másik elnyomó országnak gyarmata. (Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Miután pedig mi ily szerencsétlen alárendelt helyzetben vagyunk Ausztriával, miután ez a reánk ólomsulylyal nehezedő hatalom megbénítja minden intézkedésünket, kiszipolyozza vérünket, pénzünket, erőnket, én első kelléknek tartom az ország függetlenségét, és miután a függetlenségnek feltétlen kellékei a gazdasági önállóság, az önálló hadsereg és az önálló külképviselet: részemről azt a válaszfelirati javaslatot választhatom tiszta lelkiismerettel, a mely e követelményeket nyíltan és őszintén megmondja a koronának. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. ház! Minden államnak elengedhetetlen kötelessége polgárainak szellemi előrehaladása mellett, anyagi jólétükről is gondoskodni. Mert hiszen a kettő együtt jár; mert ott, a hol jólét nincsen, a szellemi műveltség is nagyon gyarló fokon fog állani. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Mert hiszen egy koldus állam szülhet egyes nagynevű tudósokat, de általános műveltsége a minimumra fog szállani. Egy olyan állam, a melynek népe bizonyos anyagi jólétet nem élvez, a pusztulás utján van, annak a nemzetnek a fiaiból még a Lazaszeretet is kihal, (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) mert nem ragaszkodik ahhoz a röghöz, a melyet apái megszereztek, mert már nem az övé, mert a hazától tulajdonképen nincs is mit várnia, nem szereti hazáját, mert a haza sem ad neki semmit; az ily népnek nincsen sem Istene, sem országa, sem hazája, és önként dől az első elnyomó karjai közé. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Tedd koldussá a nemzetet és könnyen fogsz vele birni. Szomorú 34 év tapasztalata Mária Terézia hires miniszterének ezt a vésztjósló mondását igazolta. Ezt a szerencsétlen politikát iktatta törvénybe az 1867-iki kiegyezés. 34 év szomorú tapasztalata igazolja, hogy milyen kettős bűnt követett el az akkori többség és a kormány; kettős bűnt, mert először tönkre tette Magyarországot anyagilag, másodszor pedig a népek közé oda vetette a visszavonás, az irigység, a kapzsiság üszkét. Ha ma végigtekintünk az országon, látunk nyomort, látjuk a kétségbeeséssel küzdő kisgazdát és középosztályt, látjuk a végleg elszegényült földmivelés, ipar és kereskedelem teljes KÉPVH. MAMA 1901 1906. I. KÖTET. pangását és látjuk a teljes gazdasági csődöt, (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Látjuk azt a szerencsétlen kisgazdát, telkes- és parasztgazdát és az egyszerű középbirtokos osztályt, hogy miként iparkodik még a sárga földből is kenyeret teremteni, hogy a százféle rafünériával kieszelt adónemeknek eleget tehessen, magának és családjának pedig tisztességes megélhetést biztosítson. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Es hiába törekszik minderre; kénytelen már rablógazdaságot folytatni, hogy ezt a bálványt, ezt a molochot, a magyar kincstárt kielégíthesse. A következés az lett, hogy még az a szegény föld is megtagadta a szolgálatot: nem terem; a mit terem is, nem tudja értékesíteni a gazda, kénytelen birtokát végre jelzálogilag megterhelni és a mikor már nem kap földjére hitelt, a váltóhitelhez folyamodik, belemegy a váltónyargalásba, mig végre ugy annak a kisgazdának mint a közéjíbirtokosnak az udvarán megütik a dobot, s kihúzzák alóla a földet, ő maga pedig kénytelen a miniszterek előszobájában kunyorálni egy kis hivatalért, vagy kezébe venni a vándorbotot és elmenni az ismeretlen újvilágba, hogy ott keressen megélhetést; vagy ha azt nem teszi, szaporítja az öngyilkosságok statisztikáját. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Ilyen helyzet van ma az országban, t. képviselőház, ide jutott ma ez a tejjel-mézzel folyó Kánaán, ez a halakban és vadakban gazdag tartomány. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Ezek az eredményei a 34 esztendős hibás kormányrendszernek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Szerény nézetem szerint ennek a gazdasági válságnak két nagy oka van: az egyik az Ausztriával való gazdasági közösség. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Mert hiszen Ausztria miatt van megbénítva maguknak a t. miniszter uraknak is a keze, Ausztria miatt nem tehetnek olyan helyes intézkedéseket, a melyek az elárvult földmivelést felkarolják és főleg a gazdaközönség helyzetén javíthatnának. Ausztria miatt vagyunk kénytelenek bebocsátani a déli országoknak óriási mennyiségű gabonáját. a mely azután a mi gabonánk árát lenyomja, és Ausztria miatt, az összbirodalom eszméje által feltalált fantazmagóriának, a nagyhatalmi állásnak kedvéért vagyunk kénytelenek keresni Németország és Olaszország barátságát, és ezen barátság kedvéért voltunk kénytelenek Németország miatt még állattenyésztésünket is megnehezíteni azokkal a százféle, sokszor végrehajhatatlan állategészségügyi törvényekkel, a melyek először költségesek, másodszor zaklatok és ha valaki köztük eligazodni akar, annak, hogy lépten-nyomon ne kövessen el kihágást, az esze legalább is káptalan legyen. A másik jóbarát, Olaszország miatt pedig be kellett ereszteni a millió hektoliterre menő rossz olasz bort, a mi által tönkre tettük a magunk bortermelését. A gazdasági válság másik oka pedig, t. ház, szerintem abban rejlik, hogy azok a t. 14