Képviselőházi napló, 1901. I. kötet • 1901. október 26–deczember 18.
Ülésnapok - 1901-11
98 11. országos ülés 1901 Azt mondja a képviselő ur, (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk!) 6 beismeri — úgymond, — hogy a központban a miniszter meg az államtitkár igazságot szolgáltat, de azt mondja, hogy ott kint van a hiba. (Mozgás balfelöl. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) JSTos hát én vártam, hogy elmondja, mik azok a hibák. Először is a felelőség kérdését nem méltóztatik egészen helyesen felállítani. Egy miniszter politikailag felelős mindenért, egy miniszter az ő hivataloskodása terén felelős azért, a mit ő tesz vagy mulaszt és azért is. hogyha egy hivatalnoka a törvényt sérti vagy visszaélést követ el, amennyiben nem járt el ellene, elhallgatta az esetet vagy nem alkalmazta a törvényt. Tovább megyek: terjeszteni kell a jő szellemet. Ezt is teszem, megtettem szerintem mindenkoron. De hogy egy miniszter felelős legyen az utolsó községi jegyzőnek vagy falubirónak minden ténykedéséért, a mi tőle nem függ, engedelmet kérek, ilyen felelőség nem existál. Most visszaállítva a kérdést értékére, mi az a három eset, a melylyeí a t. képviselő ilr bizonyítani akar? (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja, hogy ott van Stomfa, Csacza, JNTyitra és Jászberény. Mit vél ezzel bizonyítani a képviselő úr? Én megnéztem a stromfai választásról szóló jelentéseket, azokban sok dolgot találtam, a mi nagyon illusztrálná azt a felfogást, de nem megyek bele, mert kérvénynyel van megtámadva- A második választásná! a képviselő úr kifogásolja az egyik választási elnöknek az eljárását. Hát vájjon, annak a választási elnöknek az eljárása olyan volt, hogy én azt megakadályozhattam ? Nem törvényes autonóm hatáskörben, a törvény értelmében ós rendelkezése szerint küldettek ki azok a tényezők ? Ugyanannál a stomfai választásnál egy másik eset miatt, mely nem a liberális párt emberei részéről követtetett el, t. i. egy vesztegetés miatt is történt az elhalasztás. (Derültség jobbfelöl!) Rakovszky István: Az nem igaz! Széll Kálmán miniszterelnök: Ezt mondja a hivatalos jelentés. Én nem teszem felelőssé Rakovszky képviselő urat, sem az ő központi irodájukat, a melyről beszéltek. Tessék azzal a méltányossággal mérni, a mivel én mérek és ne tessék himet varrni abból, hogy itt-ott valami ilyes történik. A nyitra-zsámbokréti esetről azt mondja, hogy a törvény szerint kilencz órakor kell kezdeni a választást, nem pedig nyolczkor. Hát kérem a nagykanizsai mandátumot ép azért sorozták a b) pont alá, mert ott is akkor kezdték a szavazást. Hát ezért is én vagyok felelős? Senki nálamnál nagyobb megbotránkozással nem értesült azokról a dolgokról, a mik Jászberényben történtek; de vájjon az én orgánumaim csináltak ott valamit? Jászberény városának törvényes autonóm önkormányzati körében kiküldetett egy választási elnök és egy központi november 18-án, hétfőn. bizottmány. És tudja, t. képviselő ur, mi történt? Én a múlt héten elrendeltem a fegyelmi vizsgálatot a választás elnöke és a központi bizottság ellen. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás balról.) Hát ez akkor fegyver a t. képviselő ur kezében? Micsoda fegyver ez? Hiszen ez fegyver az én kezemben, annak bizonyítására, hogy a t. képviselő ur nem tud bizonyítani: a képviselő ur nem tud az én kormányzati tényeimről felhozni semmit, tehát elmegy a múltba és onnan hoz fel a sírokból csontokat, csontvázakat ós oly dolgokat, a melyek eltűntek, azokkal áll elő és azokból magyarázza, hogy nem változott semmi. Közbevetőleg — el akarom végezni ezt a thémát —• beszélt és ismét beszélt a Tisza lex-ről. Már kényszeritettek az előbb egy közbeszólásra, pedig igen ritkán szoktam közbeszólással élni, hogy egyszer már konstatáljam, a mit három esztendő óta olvasok és a mit itt behoztak a képviselőházba is egy j)árszor, hogy azt a Tisza lex-et én írtam alá elsőnek. Hát konstatálom, hogy talán a 180-dik voltam, a második sem, a harmadik sem, de aláirtam. Rakovszky István: Miért irta alá ? Széli Kálmán miniszterelnök : Bocsánatot kérek tisztelt képviselő ur, si tacuisses. (Elénk derültség.) Csak nem azért hozom fel, hogy ne feleljek; hiszen épen azért hoztam fel, hogy feleljek. Ha nem akarnám megmondani, hogy miért irtam alá, nem hoztam volna fel. (Derültség jöbbfdöí.) Mint méltóztatnak tudni, az akkori állapot az volt, hogy közeledett az esztendőnek a vége, közeledett a jmrlamentben történt dolgok miatt az az idő, a mikor az ország törvényes budgeten kivül állott volna. Akkor felmerült az eszme azoknál, a kik később azt meg is indítványozták, hogy ezzel az eshetőséggel szemben egy bizonyos pártenuncziáczióra, nyilatkozatra van szükség. Én nem voltam ebben a nézetben. Az én nézetem az volt, a minek határozott kifejezést adtam, hogy nem szabad és nem kell semmiféle nyilatkozat. Távol voltam Budapestről és azalatt, mig távol voltam, a mikor a lavina itt gördülésbe jött, elhatároztatott ezen nyilatkozat, a melyről nem tudtam semmit és a melyhez én nem járultam. Elkészült az a nyilatkozat, a mely elneveztetett azon a néven. Mikor visszajöttem, a zűrzavar teljes volt és a helyzetet annak találtam, — ez az aláírás napján volt hogy ha én akkor ezt az u. n. Tisza-lexet, mely akármily megítélésben részesül, arról most nincs szó, alá nem írom, — mert most csak arról van szó, — az akkori kritikus állapotokban egy chaos állott volna be, összedőlt volna minden, az is összedőlt volna, a mi később a kibontakozást lehetővé tette. Az volt nézetem, hogy minden megoldás lehetetlenné válik és szétfut mindenki; ezért irtam alá, bár nem akartam, hogy előterjesztessék és nem szerettem, hogy előterjesztetett. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Most