Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

729. országos ülés 1901. szeptember 5-én, csütörtökön. 57 tekintet irányában. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezért alkottam meg ón az én programmomat így, hogy azt mondtam: én az összes gazdasági érdekeknek istápolását ós fejlesztését tartom szükségesnek, a gazdasági érdekeknek egyetemének támogatására vállalkozom; talán meg is mutattam ezt nemcsak beszédeimben, hanem cselekedeteimben és kormányzati tónyeimben is, hogy a különböző eltérések egyeztetésére törekszem, mert csak ebben a harmóniában, ebben a megbonthatlan összhangban, ebben az egyetértésben, ebben az egyeztetésben fekszik Magyarország igazi érdeke, a magyar állam ereje. Ebben fekszik az üdv, fekszik 'az igazság, s nem abban, a mit a képviselő úr hirdet. Ez az én válaszom. (Hosszantartó, zajos helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Rakovszky István képviselő úr személyes kérdésben kért szót. Rakovszky István: T. ház! Félremagyarázott szavaim értelmének helyreigazítása czóljából kérek szót. A t. miniszterelnök úr talán akaratlanul félremagyarázta szavaimat, akkor, midőn azt mondotta, hogy ráfogom a szabadelvű pártra azt, mint hogyha egyes gazdasági tevékenységet előnyben részesítene másokkal szemben. En ezt nem mondottam, én felállítottam azt a két tételt, a melyet az a,grárius és a nagyváradi beszédben láttam. Nem én nyilatkoztam így, nem én fogtam rá. Hogyha valaki ráfogott valamit a t. szabadelvű pártra, akkor ezt nem tette csekélyebb ember, mint maga gróf Károlyi Sándor. Gróf Károlyi Sándor gönczi levelében ezt mondja (olvassa): >>Széchényi, Kossuth, Deák, Andrássy után mostoha. évek következtek. Kétségtelen ugyan, hogy a nemzeti vagyon emelkedett, de a vagyon elnyerése iránti versengésben a korlátok nélküli gazdasági szabadság hatása alatt csakhamar kifejlődött az a harcz, melyben az erős a gyönge ellen, az ügyesebb az ügyetlen ellen küzd, s a mely harczban az ügyesebb a győztes, s az ügyetlennek a rovására gyarapszik. Az ezen küzdelemből fakadt közszellemben«. — ezen közszellemnek terjedésében talán egyszer a t. szabadelvű pártnak is volt része, — >>az a felfogás jutott érvényre, hogy gazdasági téren -mind az meg van engedve, a mibe a vizsgáló bírónak beavatkoznia nem kell.« Én azt hiszem, t. szabadelvű párt, hogy nagy^obb ráfogás, vagy nagyobb elítélés, a mint tetszik, mint a milyen ezen szavakban az önök sorából hangzott fel, az ellenzék soraiból még fel nem hangzott. »A mások szorult helyzetének, vagy tudatlanságának kihasználása, az uzsora, a hamisítás fényesen arat az országban, nyomukban pedig mindenfelé nyomor támad.* Ezt a szabadelvű párt tagja mondta. »Az ez ellen irányuló mozKÉFVH, NAPLÓ. 1896—1901. XXXVII KÖTET. galmat Magyarországon, miután a gazdák köréből indult ki, agrárizmusnak nevezték el. Érmek a mozgalomnak mindenekelőtt azzal a legnagyobb bajjal kell megküzdenie, a mely fejlődésünket ferde irányban terelte, tudniillik a tisztesség meglazult fogalmát kell helyreállítammk.« T. képviselőház ! Ha egy liberális pártbeli férfiú így itóli el a 25 éves liberális gazdálkodást, »hogy a tisztesség meglazrdt fogalmát kell helyreállítanunk«, akkor legyen a, t. miniszterelnök úr elővigyázatosabb az ellenzékkel szemben azon szemrehányással, hogy mi fogunk rá valamit a szabadelvű pártra és nézzen körűi a, saját táborában, hogy ott ilyen elítélő szavak ne hangoztathassanak. Én a t. miniszterelnök úrnak szavait szivemből helyeseltem, a míg beszélt és azt mondta, hogy lesz ennek még egy vége is, de ez a vég engem nem elégített ki. Ha gróf Károlyi Sándor úrnak t. követőit kielégítette, ahhoz nekem szavam nincsen, de — méltóztassék ezt talán az én fogyatékosságomnak, betudni — az igen tisztelt miniszterelnök urnak felszólalása után époly kevéssé vagyok tájékoztatva, mint az előtt az iránt, hogy vájjon bent maradhatnak-e gróf Károlyi Sándor párthívei a szabadelvű pártban vagy nem. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senkisem kíván, következik a. határozathozatal. A kérdés az, elfogadja-e a ház a kérvónyi bizottság javaslatát szemben Páder Rezső képviselőnek a »pártolólag« sző beiktatását czélzó módosításával: igen, vagy nem? Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget fogadják el Páder Rezső képviselő úr módosításával szemben, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A. ház tehát a kérvényi bizottság javaslatát eredeti szövegében fogadta el és így mellőzte Páder Rezső képviselő úr módosítását. (Éljenzés.) Nyegre László jegyző: Magyar Mihály budapesti lakos sérelmei orvoslása tárgyában kérvényez. Feszty Béla előadó.* Magyar Mihály budapesti lakos kérvényében előadja, hogy 15 óv óta áll perben, de mindeddig érdemlegesen nem ment bele egy bíróság, Imtóság sem perének elintézésébe. Azt hiszi, hogy a főváros hatodik kerülete által kiállított hamis okiratok által veszíti el minden perét. Miután azonban az okiratokból kitűnik, hogy ezen ügyben már vizsgálatok történtek, a bizottság javaslata ez ügyben az, hogy a kérvény visszavétel végett a ház irodájába tétessék le. Elnök: Van valakinek észrevétele'? Ha nincs, kimondom, hogy a bizottság javaslata elfogadtatott. 8