Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

42 729. országos ülés 1901. szeptember 5-én, csütörtökön. ellen az erdélyi református egyházkerület igazgató tanácsa 1890. évi február 15-én tartott üléséből kifolyólag felirt, a mely feliratban hosszas történeti ós törvényi előzményekre hivatkozva, a törvényesen bevett vallások egyenjogúságába ütköznek ós sérelmesnek tartotta ezt a rendeletet és annak hatályon kivül helyezését kérelmezte. A vallás- ós közoktatásügyi miniszter úr ezen feliratra válasziratot adott, melyben előadja azt, hogy Majláth Gusztáv Károly püspök hozzá azzal a felírással fordult, hogy miután a hatóságok majd gyulafehérvári, majd római katholikus püspöknek, majd erdélyi latin szertartású püspöknek czímezik, adjon ki megfelelő utasítást az iránt, hogy jövőre őt kizárólag erdélyi püspöknek czímezhessók. A püspök urnak ezen kérelme folytán a miniszter tanulmány tárgyává tétette ezt a kérdést és az állami oklevéltár adatai szerint Kálmán király óta napjainkig, 67 törvényben, törvényzáradékban ós kinevezési okmányban előfordultnak találván az episcopus Transsilvaniae, vagy Ultrasilvaniae elnevezést, nem tekinthette ezt a czímet egyébnek, mint egy régi időben is használt czímnek. Ugyanezen leiratbaja kijelentette a miniszter, hogy távol állott tőle az a törekvés, hogy ezen erdélyi czímnek olyan czélzat tulajdoníttassék, a mely államjogunk legfelsőbb alapelvébe, a vallások egyenjogúságába ütköznék, sőt egyenesen kizártnak tart minden olyan értelmezést, a mely a többi egyházak püspökeinek törvényes állását sértő jelentést óhajtott volna tulajdonítani. Nehogy azonban félreértések keletkezzenek és származzanak, kijelentette a miniszter, hogy az erdélyi római katholikus püspök czím használatát teljesen törvényesnek ós jogosnak tartja, és hogy a rendelet sem akart — sőt a mai államjog alapján nem is akarhatott •— mást érteni a római katholikus püspöki czím alatt, mint az erdélyi római katholikus püspök fogalmát. A miniszter ezen válaszirata daczára a, református egjdiázkerületi közgyűlés kérvény

: nyel fordult a képviselőházhoz, a mely most itt fekszik ós a melyben ismételve kifejti aggályait ezen rendelkezés ellen, és xítasíttatni kéri a kultuszminiszter urat arra, hogy ezen rendeletet megfelelő módon módosítaná, vagy vonná vissza. Daczára annak, t. ház, hogy ebben a kérdésben már az egyetemes konvent is állást foglal és kijelentette, hogy ezidőszerint nem tartja szükségesnek ezen kérdésnek további felszínen való tartását: a kérvényi bizottságnak oly értelmi javaslatát van szerencsém előterjeszteni, (Halljuk! Halljuk!) hogy ezen kérvény a krdtuszmmiszternek kiadassák. Elnök: Kiván-e valaki a kérvényhez szólani? (Senkisem!) Ha nem, felteszem a kérdést. (Halljuk ! Halljuk!) A kultuszminiszter úr kivan szólani! (Halljuk! Halljuk!) Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) En ugyanezen kérvényre vonatkozólag a kérvényi bizottságban már nyilatkoztam, de azt hiszem, hogj" mégis kötelességem ezen kérdésben, a mely oly széles köröket foglalkoztatott, a magam álláspontját is jelezni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Gróf Majláth püspök úr kérdést intézett hozzám, a melyben felemlíti azt, hogy őt majd »gyulafehérvári«, majd pedig »erdélyi latin szertartású. püspök«-nek czímezik, és így azt a kívánságát fejezi ki, hogy a régi, történeti, 800 év óta használt »erdélyi püspöki* czím jogosultan használható legyen. Én ezt a kérdést tisztán historikus kérdésnek tekintvén, tanulmányozás végett kiadtam az államlevéltár főnökének, a ki egj^szersmind hazánk elsőrangú historikusainak egyike, és a ki a kérdést behatóan tanulmányozta. Tanulmánya egy nagy forrástani munkálatot képez, a melynek alapján konstatálja, hogy az erdélyi püspöki czím 1111-ben fordul elő először, és 1405-től 1540-ig körülbelül 61-szer fordul elő törvényeinkben az »Episcopus Ultrasylvaniae«, »Transsylvaniae« ós »Transsylvaniensis« kifejezés, és megemlítem e tanulmányból, hogy I. Mátyás és I. Ulászló uralkodása alatt fordul elő az »episcopus Alba-Transsylvaniensis«. név. És előfordul az »erdélyi püspök« czím oly törvényekben is, a melyekben nem a szabadság megszorításáról van szó, a mint a kérvény mondja, hanem inkább a szabadság elismeréséről, mint például az 1608-iki bécsi békekötésben, továbbá az 1791 -iki linczi békében, a mely a protestánsok vallásszabadságát szankczióval látja el, de előfordul az 1848-iki törvényben is, a mely az általános szabadságot statuálja. A királyi adomán}develek egész sorozatát tárja fel a tanúimány, a melyekben mindenütt ez a kifejezós fordul elő ; a főrendiház jegyzékeire is utal, a melyekben szintén ez a, kifejezés szerepel. Én ária is súlyt helyeztem, minekelőtte ezen kérdésben döntenék — és ezt azért hozom fel, nehogy azt méltóztassék gondolni, hogy az ilyen kérdés nem a kellő utánjárás és nem a kellő tanulmányozás alapján tárgy^altatik a kormány részéről, — mondom, arra is kiterjeszkedtem, hogy vájjon Erdélynek az unió óta is hatályos ezen kérdést érintő külön törvényei nem zárják-e ki ezt a czímet? A ház előtt fekvő kérvény sem tagadja — gondolom az