Képviselőházi napló, 1896. XXXVII. kötet • 1901. szeptember 3–szeptember 5.

Ülésnapok - 1896-729

729. országos ülés 1901. szeptember 5-én, csütörtökön. 4j latához elő nem terjesztek, bár nagyon szerettem volna, hog}7- a kérvény melegebb szavak kíséretében adassék ki a kormánynak; de nem akarok e kérdésben szavazást provokálni, mert nem tudom, hogy a ház többsége ily indítványnyal szemben minő állást foglalna el; a leszavazás pedig csak balvólemónyekre szolgáltatna okot. (Helyeslés balfelöl.) Konkrét indítványt tehát nem teszek, hanem, a mint mondottam, a kérvényt a t. földművelésügyi miniszter úr szives támogatásába és pártfogásába ajánlom. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve ; ha tehát szólam senkisein kivan, felteszem a kérdést, elfogadja-e a, ház a kérvényi bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) Elfogadtatik. Nyegre László jegyző: A temesvári kereskedelmi ós iparkamara az ipartörvény 83. §-ának módosítását kéri. Feszty Béla előadó : E szakasz atanonczoktatást a hét két napjának esti óráira tűzi ki. A temesvári iparkamara szerint ez az intézkedés a gyakorlatban nem vált be; kéri, hogy a bét egy napjának délelőtti óráira tűzethessék ki az oktatás és egyes speciális viszonyokra való tekintettel fakultative vélné a dolgot rendezendőnek olyképen, hogy mondatnék ki, hogy a tanonczoktatás a hét egy napjára, de csakis nappali órákra legyen kitűzendő. A bizottság azt javasolja, hogy a kérvény adassék ki a kereskedelemügyi miniszternek. Major Ferencz: T. ház! Már a költségvetés tárgyalása alkalmával volt szerencsém rámutatni, mennyire eredménytelen az iparostanonczok oktatása épen azért, mert az esti órákban történik, a mikor a fiú már teljesen kimerülten megy oda ós többnyire alvással tölti, az órákat. Én is pártolom tehát a. kórvényi bizottság javaslatát. De ez csak kis része az ipartörvény revízióra váró szakaszainak, a mely ipartörvény jelenlegi alakjában teljesen bilincsekbe teszi a kisipart és meggátolja annak versenyét. Én tehát ezen alkalomból megint csak meg óhajtom sürgetni az ipartörvény revízióját; hadd lásson már mielőbb napvilágot a Magyarország összes iparosai által már évtizedek óta óhajtott revízió és a miniszter úr már végre-valahára váltsa be igéretót és tekintse kötelességének, hogy ez irányban a jövő országgyűlésnek előterjesztést tegyen. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Ha senki szólam nem kíván, felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a bizottság javaslatát elfogadja. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—19Ö1. XXXVII. KÖTET. Nyegre László jegyző (olvassa) .• A jászkiséri függetlenségi és 48-as polgárok köre. valamint a csurgói függetlenségi olvasókör az általános szavazati jog ós a tiszta közigazgatás ügvében kérvényez. Feszty Béla előadó: Nevezett polgári körök az általános szavazati jog behozatalát és tiszta közigazgatást kérnek. A kérvényi bizottság javasolja, hogy a kérvény kiadassák a belügyminiszternek. Elnök: Kíván-e valaki szólani ? (Nem!) Ha nem: felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát? (Igeit!) Észrevétel nem tétetvén, a bizottság javaslata elfogadtatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Kismarton és Grölniczbánya: város a. rendezett tanácsú városok tisztviselőinek nyugdíjképessó tótele ós részükre nyugdíjalap létesítése tárgyában kérvényez. Feszty Béla előadó: T. ház! Nevezett két város az iránt fordul a törvényhozáshoz, hogy utasítaná a belügyminisztert, hogy addig is, a míg a közigazgatás államosíttatik és ez úton a rendezett tanácsú városok tisztviselői helyzetének javulása bekövetkezik, vagy törvényhatóságikig, vagy rendeletileg teszen intézkedést arra nézve, hogy a rendezett tanácsú városok tisztviselői és egyéb alkalmazottai javára nyugdíjalap létesíttessék ós a tisztviselők nyúgdíjkőpessé tótessenek. A kérvényi bizottság javaslata szerint a kérvény kiadandó a belügymini szter úrnak. Elnök: Kíván-e valaki ehhez hozzászólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, úgy felteszem a. kérdést: elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát? (Igen!) A bizottság javaslata elfoga,dtatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Az erdélyi evangélikus református egyházkerület közgyűlésének az erdélyi római katholikus püspök hivatalos czímezese tárgyában kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet ellen kór vény ez. Feszty Béla előadó: T. ház! A vallásos közoktatásügyi miniszter 1889. április 14-én körrendeletet bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz, mely szerint a (xyulafehórvárott szókelő római katholikus püspököt majd gyulafehérvári római katholikus püspöknek, majd erdélyi latin szertartású püspöknek czímezik az egyes törvényhatóságok hivatalos átirataikban, holott a régi okmányok tanúsága szerint nevezett püspököt mindig az episcopus Transilvaniae, vagy Ultra,silvaniae neve illette. Épen azért utasította a törvényhatóságokat, hogy jövőben kizárólag az erdélyi püspök czímet használják. A miniszter ezen rendelete 6