Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-711
711. országos ülés 1901. május 37-én, pontokén.77 a kormánynyal üzleti viszonyban álló pénzintézet igazgatósági, felügyelő bizottsági tagja, vagy bármely más alapszabályszerű közege, állandóan alkalmazott jogtanácsosa; továbbá a ki a 11. pont szerint olyan üzletek tekintetében, a melyek az 1., 2., 3., 4., 5.. 6. ós 7. pontok alá esnek, valamely mezőgazdasági, vagy iparvállalatnak részese, továbbá bármiféle más üzleti viszony tekintetében akkor, ha valamely részvénjdársaságnak, közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, alkalmi egyesülésnek- tagja, vagy alkalmazottja. Ezzel a taxaczióval ki van merítve azon kategóriáknak száma, a melyek üzleti viszony szempontjából összefórhetlensógi helyzetbe jönnének. Már most ón szorgos tanulás után kerestem megoldását annak, hogy ha az üzleti viszony általában inkompatibilisnek deklaráltatik, a mit én feltétlenül helyeslek, miért van az üzleti viszoiry kizárólag enumerált, taxatíve meghatározott kategóriákra szorítva, röviden szólva: miért van ezen törvényjavaslat szerint megengedve az, hogyha valaki, mint egyén, üzleti viszonyba kerül a kormánynyal, vagy az állammal. az nem lesz imkompatibilis, s csak akkor lesz inkompatibilissé az üzleti viszony okából, ha valamely pénzintézetnek, rósz vénytár saságnak, alkalmi egyesülésnek stb. tagja. Én tehát abból az okból, mert itten tisztán a kereskedelmi törvény szabályai szerint megalakult társulatok ellen van az inkompatibilitás javasolva, és ha törvénybe iktattatik, akkor a szerint lesz kodifikálva ; szinte természetesnek tartottam, hogy felmerül a közvélemény orgánumaiban az a gyanú, hogy itt a kereskedelmi osztály és a kereskedelmi törvényhatóságai ós intézkedései alá tartozó testületek azok, a melyekkel szemben az összeférhetlenség stigmája felállíttatik a nélkül, hogy az egyénnek magának, ha nem tagja ezen testületeknek, az inkompatibilitása bekövetkeznék. Én, t. képviselőház, a mint már az általános vita keretében felvetettem, abszolúte nem látnám okát és helyét, hogyha üzleti viszonyba kerül X. vagy Y. mint egyén a kormánnyal, miért legyen az kompatibilis, holott inkompatibilissé válik immediate, ha üzleti viszonyba kerül egy társaság révén, a hol esetleg be sem folyt annak az üzletnek a megkötésénél. Ez tehát egy tiszteletteljes kérdés, melynek felvilágosítása után, azt tartom, megnyugtatást fog szerezni a közvélemény az iránt, vájjon szándéka-e a törvényhozásnak az üzleti viszonyt az inkompatibilitás szempontjából tisztán a kereskedelmi törvény által alakított társaságok, vagy czógekkel szemben összeférhetlennek deklarálni, vagy nem? Ha nem, akkor gondoskodni kell egy szakaszban arról, hogyha az egyén maga kerül üzleti viszony okából érdekeltségi összeköttetésbe a kormánynyal, az is inkompatibilis legyen, ellenesetben szankcziónálja és kreálja azt a kibúvót, hogy a pénzintézetek ós kereskedelmi társaságok helyett az üzleteket nem az illető czégnek tagja, vagy igazgatója, stb.-je fogja megkötni, hanem, hogy egyebet ne mondjak, miután ez a törvényjavaslat a részvényeseket kiveszi az inkompatibilitás alól, vagy különálló egyesek, vagy maguk a részvényesek által fogják az üzleteket megköttetni. Ez tehát, egy általános felvilágosításnak a kérdése, a mely sok tekintetben meg fogja magyarázni, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak idevonatkozókig a czélja. Azonban, — és itt kérem szives türelmüket, ne vegyék rossz néven, ha e kérdésnél kissé hosszasabban immorálok, mert óhajtom, hogy ez a dolog, a mennyire lehet, legalább interpretácziók által hozassék tisztába, — * visszatérek a 9. ponthoz ós kérdezem azt, hogy ,_miért nincsen defineálva ezen törvényjavaslatban az üzleti viszony? A régi törvény, gondolom a -»tartós« vagy »állandó« kifejezést használta az üzleti viszony szempontjából. Ez a törvényjavaslat az üzleti viszonynál az »állandó«, vagy »tartós«. jelzőt is elejtvén, az üz- leti viszoiry az ő ridegségében és egyszerűségében inkompatibilisnek deklaráltatik, akár pedig évekre terjedő üzletről ós összeköttetésről van sző. Annyival inkább áll ez az ón interpretáczióm, mert ón a törvényjavaslat szövegében egy kontradisztinkeziót is megtalálok. Azt mondja tudniillik a törvény a 11. pontban, hogy (o'vassá): »Az állammal szemben nem tekintetik üzleti viszonynak az a viszony, a midőn a kormány, vagy az állami üzemek, állami kezelés alatt álló alapok, alapítványok, vagy intézetek szövetkezetekbe tagokúi belépnek és ebből folyólag a tagok alapszabályszerű jogait gyakorolják és kötelességeiket teljesítik.* Itt tehát megvan arra nézve a kontradisztinkezió a törvényben, hogy mi nem tekintetik üzleti viszonynak. Már most, miután a törvényben van ilyen kontradisztinktiv momentum, jogos és helyes-e az a konkluzum, hogy minden üzlet, a mely ezen 11. pontban említett második eset alá nem tartozik, és minden ilyen üzleti viszony inkompatibilis. Hogy azonban szavaim értelmét ós helyességét jól mérlegelhessük, rá kell utalnom a 13. §-ra is, a mely azt mondja (o'vassá): »A kormány alatt értendők úgy a magyar, mint a közös miniszterek, valamint minI den állami hatóság vagy hivatal, állami üzem,
