Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.

Ülésnapok - 1896-711

78 711. országos ülés löül . május 17 én, pénteken. állami kezelés alatt álló alap, alapítvány, intézet vezetősége, mely szerződések kötésére jogosítva van.« A törvény tehát még azt a szót sem használja, hogy: »önálló szerződések kötésére jogosítva van.;' Most úgy a 9., mint a 10. ós 11. pontnál meg kell tudnunk, hogy milyen esetek lehetnek inkompatibilisek ezen törvény szerint, ha kellő felvilágosítást nem nyerünk. Előbb azonban még egy szakaszt kell a t. képviselőház figyelmébe ajánlani, s ez a A 7. §. ugyanis azt tárgyalja, hogy összeférhetetlenség esete állhat elő közvetett módon is, az úgynevezett részesség útján, azonkívül előállhat az összeférhetienség azon az úton is, hogyha egy más pénzintézet egy intézetnek érdekeit, illetőleg részvényeinek legalább egy harmadrészét birja. Erre a szóra: »birja«, súlyt fektetők, mert ezen így megalkotott 7. §-nak értelme szerint ezután a lombard útján megszerzett részvények is ezen kategória alá esnek, nem szólva a kosztügyletekről, a melyeknél tulajdonilag szerzi meg az illető intézet legalább ideiglenesen az illető részvényeket. Ezeknek előrebocsátásával lássuk a gyakorlati életet és a gyakorlati eseteket. Szerencsés leszek bebizonyítani azt, hogy ha ezen szakaszok tüzetesebb felvilágosítást nem nyernek és kellőleg nem definiáltaknak, Magyarország pénzintézeteinek egyéni, vagy társasczégeinek egyetlenegy tagja sem lehet Magyarországon képviselő. Meg vagyok győződve arról, hogy nem ez a szándók vezette az öszszeférhetlensógi bizottságot, vagy a kormányt, ha azonban feltevésem helyes, akkor szüksége fog felmerülni annak, hogy ezek a pontok megfelelő szövegezés czóljából a bizottságnak adassanak vissza. Már most rátérek példákkal való illusztrálására annak, hogy ezen szakaszok jelenlegi szövegezésükben obyan törvényt alkotnának, a melynek megalkotása teljes lehetetlenség, hogy az összeférhetlenségi bizottságnak czélja lett volna. Előre bocsátok még egyet. A t. bizottság a kormánynyal üzleti viszonyban álló közkereseti társaságoknál csak a mezőgazdasági és ipari vállalatok tekintetében teszi a 11. pontban azt a disztinkcziót, hogy ezeknek tagjai csak akkor inkompatibilisek, ha a jelen törvény 1—7. pontjaiban felsorolt üzletek tekintetében kerülnek a kormánynyal üzleti viszonyba, míg a közkereseti társaságok, a részvénytársaságok, betéti társaságok, egyéni és társas czégek tagjai, ha nem is az 1—7. pontokba felsorolt üzleteket kötik, hanem, mint a törvény magát kifejezi, bármely más üzleti viszonyt kötnek, inkompatibilisekké válnak. Még csak melesleg jegyzem meg azt, hogy — nem tudom, szándékosan történt-e, vagy csak tévedésből, — a bányatársulatok már nincsenek itt felvéve, pedig a bányatársulatok ezen kategóriák egyike alá sem tartoznak. Ez tehát kimaradt. De ez könnyen pótolható, s nem ez a lényege a kérdésnek, a melyről beszólni akarok. A kérdésnek lényege az — és nagyon kérem a mélyen tisztelt kereskedelemügyi miniszter urat ós az igazságügyminiszter urat is, ellenőrizzók a mit mondok, mert ez egy messze kiható, a jövendő számára mértföldjelző törvényhozási intézkedés, a mely az eddigi törvénynyel homlokegyenest ellenkező elvet statuál, amennyiben nem az állandó üzleti viszonyt, hanem egy definiálatlan bármely üzleti viszonyt inkompatibilisnek deklarál. Lássuk a példákat! (Halljuk! Halljuk!) Ezen törvényjavaslat szerint a t. miniszter úr tegnapelőtt, gondolom, hangsúlyozta, hogy nem lehet inkompatibilitási elvet statuálni oly egyénnel szemben, a ki nem tud arról, hogy ő inkompatibilissá lett. Például a miniszterre nézve azt az indokolást hozta fel, hogy a miniszterre azért nem lehet az inkompatibilitást kimondani, mert ő esetleg nem bir tudomással arról, hogy az az üzlet, a melyet megkötött, egy képviselővel köttetett meg, a ki esetleg annál az intézetnél van. Most azonban ezen elvet alkalmazva, a melyet a t. miniszter úr helyesen állított fel, leszek bátor kimutatni, hogy ezen törvényjavaslat szerint, annak jelenlegi szövege szerint, ha ez a definiálatlan üzleti viszony lígy marad, vagyis az »állandó« jelző teljes elhagyásával: nemcsak a komptant üzletek mellett, de naprólnapra meg fog történni az, hogy valaki inkompatibilissé lesz a nélkül, hogy csak homályos sejtelme is volna arról, hogy inkompatibilissé lett. Már most, t. képviselőház, világosítsuk meg ezt egy konkrét példával. A kereskedelmi törvényt a t. igazságügyminiszter úr és a kereskedelemügyi miniszter rír bizonyára jól ismerik, ós tudni fogják azt, hogy sem a választmány, sem a felügyelő bizottság, sem a jogtanácsos, sem pedig az üzletnél alkalmazott egyének egy ügjdet megkötésébe abszolúte semmiféle ingerencziával nem bírnak, annak megkötésében részt nem vesznek, ós azt sem meg nem akadályozhatják, sem elő nem mozdíthatják. Már most, hogy valahogy félreértés közöttünk ne legyen, ón ertem ós tudom azt a tendencziát, hogy a pénzintézetnél alkalmazottak ós részvénytársasági felügyelők stb. magánál azon fénynél fogva, hogy üzlet köttetett, érdekeltségi viszonyba kerülhetnek. Semmi