Képviselőházi napló, 1896. XXXVI. kötet • 1901. május 13–julius 6.
Ülésnapok - 1896-711
76 711. országos ülés 1901. május 17-én, pénteken. szóban forgó pont azt mondja, hogy megszűnik a tilalom hatálya, mihelyt a közhasználatú vasút építése befejeztetett ós az a forgalomnak teljesen átadatott. Igénytelen nézetem szerint bizonyára senkisem érthette ezt másképen, mint úgy hogy az első építésről van szó, a mely a forgalomba való átadást megelőzte. Minden vasútnál fordulnak elő pótépítések, a melyeket úgy hiszem nem lehet és nem szabad belemagyarázni ezen tilalom alá. Én tisztán azt a kérdést intézem ebben a tekintetben az igen tisztelt kormányhoz is, hogy osztja-e és magáévá teszi-e ezen értelmezést, a melyet előadni bátor voltam? Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Azt hiszem a szöveg egészen világos. A szöveg világosan építésről beszél és az építés befejezéséről. A javítás, vagy toldás, vagy pótópítkezés nem lévén a vasút befejezése előtti építkezés, mihelyt a vasút építése be van fejezve, többé nem fordulhat elő ez a kérdés. Abból, hogy pótlólag valamit javítani, vagy építeni kell, nem származhatik inkompatibilitás, melyről providiálni kellene. T. barátomnak gróf Benyovszky Sándornak módosítását egészen feleslegesnek tartom, még azon esetre is, ha nem volna meg a 9. §. De a mint igen helyesen hivatkozott gróf Tisza István t. barátom a 9. §-ra, ezen szakasz, az ilyen kijátszást egyszer s mindenkorra és általánosságban kizárván, minden aggálya megszünhetik a t. képviselő úrnak. Gr. Benyovszky Sándor: Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Halljuk.') A t. miniszterelnök úrnak ós gróf Tisza István t. képviselőtársamnak nyilatkozata folytán viszszavonom a beadott módosítványt. Elnök: Eképen az a kérdés marad fenn, elfoga,dja-u a t. ház az előadó úr módosítását, a mely fel fog olvastatni Lukáts Gyula jegyző (olvassa,) .»Módosítás. Az 5. §. 7. pontja második bekezdésében »az engedélyesre nézve« szavak kihagyandók.«. Elnök: Hozzájárul a ház az előadó módosításához ? (Igen •') Határozatkép kimondom, hogy az 5. §. 7. bekezdése az előadó úr módosításával fogadtatott el, miután gróf Beiwovszky Sándor képviselő úr módosítványát visszavonta. Következik a 8. pont. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 8. pontot). Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve? Kérdem a t. ház tagjait, kiván-e valaki e jogával élni? Ha nem, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, hogy az 5. §. 8. pontját elfogadja-e változatlanul? (Igen!) A ház az 5. §. 8. pontját változatlanul elfogadta. Következik a 9. pont. Polónyi Géza: A Feilitzsch-féle módosítás beillesztendő! Elnök: Az a 8. §-hoz tartozik! Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 9. pontot). Molnár Antal jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: Nagyon kérem a t. képviselőházat és különösen a t. miniszterelnök urat, méltassák szives figyelemre ezen pontnál előadandó észrevételeimet. (Halljuk! Halljuk!) Előre bocsátom, hogy ezen 9. pontnál én nemcsak ezt a pontot, hanem igen természetesen általánosságban az azzal lényegileg összefüggő 10. ós 11. pontot és a 13. §-nak erre vonatkozó diszpoziczióit is érinteni kívánom. Czélom ós szándékom az, hogy ezen üzleti viszony kérdésében a képviselőház és a nemzet is teljes világosságban lásson; másrészt, hogy az esetleg ezen inkompatibilitás alá eső képviselő urak is ismerjék meg a törvényhozásnak intenczióját, s az Ítélkező bíróságok is materiálét meríthessenek maguknak ezen tárgyalásból ítélkezésük mikéntje felett. Mert a 9. pontnál az Ítélkező bíróságok ós a közvélemény is tisztán arra az indokolásra van utalva, mely szerint a benyújtott törvényjavaslatra, azt mondja a bizottság, hogy ez a 9. pont egyszerűen nem szorult indokolásra. En pedig abban a szerény meggyőződésben vagyok, hogy ha valami indokolásra szorul, akkor ez a, 9. pont és az abban összefüggő egyéb szakaszok rendelkezései azok, mert ha itt, a parlament színterén nem hozzuk tisztába ezeket a kérdéseket, úgy a 9—11. pontok körűi olyan káosz fog keletkezni, a melyben eligazodni senki a világon nem fog. Elsősorban, t. képviselőház, itt vetem fel ezt a kérdést. Az üzleti viszony, a melyről külön akarok beszólni, inkompatibilitásnak dekraláltatik, hogy mi az üzleti viszony, azt azonban nem mondja meg a törvényjavaslat. Igyekezni fogok ezt a kérdést meglehetősen tisztába hozni. Az üzleti viszony az ő definiálatlan voltában csak kategóriákra tekintetik ezen törvényjavaslat szerint inkompatibilitásnak. „Nevezetesen — a mint azt az általános vita keretében elmondani szerencsém volt, •—az üzleti viszony, mint specziális inkompatibilitás okából csak az jöhet a képviselői állással összefórhetle-n helyzetbe, a ki a kormánynyal üzleti viszonyban álló egyéni czégnek, vagy pénzváltó üzletnek tulajdonosa, vagy alkalmazottja, a ki — a 10. pont szerint —